Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-03-13 / 20. szám
LXI. évfolyam 20. szám. Szerda Gyula, 1929. március 13. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal : Gyulán, Városház utca 7, sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyíltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szára ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. (1929. március II.) Alispáni jelentés a gazdasági bajokról s ax orvoslásra irányuló törekvésekről. Az ülésen a vármegye főispánja elnökölt. A bizottság tagjai csaknem teljes számban jelen voltak. A vármegye alispánja és főjegyzője betegségük miatt nem voltak jelen az ülésen. Elnöklő főispin üdvözlő szavai után 'bejelenti, hogy az influenza járvány a vármegye tisztikarát sem kimólte meg s volt idő egy-egy pillanatra a vármegyeházán, araikor a vármegye autonómiáját 2 aljegyzővel a főispán képviselte. Az alispán és főjegyző még mindig betegek. Örömmel jelentheti azonbaD, hogy semmiféle komplikáció nincsen s hivatalba nem járásukkal már csak annak a köteles elővigyázatosságnak tesznek eleget, amelyet a szükséges óvatosság előír, hogy egész ségüket minél hamarabb helyreállítsák s munkásságukat minden veszély nélkül ismét a közszolgálat rendelkezésére bocsáthassák. Az alispáni jelentést dr. Pánczél József vm. tb. főjegyző készítette el és olvasta fel, aki ez alkalommal a beteg dr. Márky Barna vm. főjegyzőt helyettesitte. Az alispáni jelentés nagy részletességgel és igen gondos összeállításban számol be a vármegye múlt havi közállapotairól, amelyet főbb pontjaiban az alábbiakban ismertetünk: A közbiztonsági állapotok — a nehéz megélhetési viszonyokat tekintve — kieló- gitőek voltak. Öngyilkosság B, baleset 23 esetben fordult elő; a balesetek közül 4 halálos volt. Tüzeset 9 volt. A tűzkár ingókban és ingatlanokban összesen 11.104 pengő, mely összeg biztosítás folytán megtérül. Az abnormis hideg idő jelentékeny fagykárokat okozott. A beérkezett hivatalos adatok szerint a fagykárok átlagosan 10-15%- ra tehetők, azonban a bizottság gazdálkodó tagjai a fagykárokat jóval magasabbra becsülik. A mezőgazdaság helyzete általában igen súlyos; fokozatosan nő a gazdák eladósodása. Sem a terményeknek, sem pedig az állatoknak nincs megfelelő ára (a drágaság ennek dacára rohamlépésekben növekszik. Szerk.) a pónzviszonyok pedig még mindig olyan nehezek, hogy kényszerítő hiteligényeiket csak nagy áldozatok árán tudják kielé giteni. A gazdasági bajok orvoslására igyekeznek a gazdák minden lehetőt elkövetni. Megemlíti a jelentés, hogy ilyen céllal és szándékkal megalakult pld. Mezőberényben »Mezőberóny és Vidéke Kísérleti Körzet« elnevezés alatt egy órdekalakulat, amelyben a mezőberónyi és köröstarcsai gazdák tömörültek. Célja az egyesülésnek : a talaj szakszerű kémiai vizsgálata és ennek következtében kísérletek folytán olcsóbbá, biztosabbá és jövedelmezőbbé tenni a gazdálkodást. A körzet szakszerű irányítás és vezetés céljából a József műegyetemhez csatlakozott, amelynek egyik nagytudásu profesz szóra szeretettel támogatja e törekvést. Magyarországon ez az első ilyen alakulás, mig Amerikában és Németországban már szinte nélkülözhetetlen szerve a gazdálkodásnak. Figyelemreméltó akció indult meg a mezőberényi gazdák körében (úgy látszik Mezőberényben jó kezekben van letéve a gazdák ügyes-bajos dolga. Szerk.) még azáltal is, hogy az ipartestületek mintájára olyan kötelezettségekkel, mint amilyeneket az ipartestületek a tagjaiktól kivannak és olyan jogokkal, mint amilyeneket az ipartestületek tagjaiknak nyújtanak, gazdatestületekbe óhajtanának tömörülni és ennek az elgon dolásnak törvényhozási utón való rendezésére gondolnak. A mezőgazdasági és földmunkások hely zete igen nehéz, de ők ezt a nehéz helyzetet az idő enyhülésével és a tavasz bekövetkezésével remélt jobb helyzetben bízva tiszteletreméltó komolysággal viselik. A hatóságok és társadalom minden lehetőt elkövet a nyomor enyhítésére. Kurio- znmképen közöljük a jelentésből, hogy Vésztő község a keresletnélküli munkásoknak 1 — 1 q kölcsönbuzát osztott ki. A kisiparosok és kereskedők helyzete is változatlanul snlyos. * * A t. főorvos havi jelentése szerint február hónapban az uralkodó fertőző betegség az influenza és kanyaró voltak. Influenzás megbetegedés Békéscsabán 1000, Gyulán 560 és az orosházi járásban 300 esetben fordult elő. Az összes influenzás megbetegedések közül 92 szövődményes volt, 9 halálozással. Kanyaró 70 esetben fordult elő. A kir. pénzügyig azgató havi jelentése szerint az együttesen kezelt adókban tartozás 8.317.031, befizetés 1.099.706, ténylegesen már esedékessé vált hátralék 2.623.651, vagyis 53%. A kir. tanfelügyelő javaslata alapján az érdekeltségi iskolabizottságba a közigazgatási bizottság Kardos József és báró Apor Vilmos bizottsági tagokat választotta meg. A t. főügyész előadmányai közül két, Gyula város polgárait elsőrendűen érdeklő ügyet ismertetünk : Gyula város által a Kulcs , Enyves-, Fecske-, Bajza-, Mágocsy , Hatvan-, H.sszu-, Novak , Szarka- és Ajtós utcák, valamint a Szereesen-tér kikövezésével felmerült költsé gekhez való hozzájárulás címén Gyula város tanácsa által az utcákban és a téren érdekelt ház- és telektulajdonosok terhére előirt ősz szegekről kibocsátott fizetési meghagyásokat az ellenük beadott felebbezésekben felhozottak figyelmen kívül hagyásával helyben hagyta, mert a városi tanács határozatának érdemi része tulajdonképen felebbezők által nem ki fogásoltatott s a felebbezésekben foglalt egyéb kifogásokkal pedig a bizottság érdemben nem foglalkozott, mert egytől-egyig kívül estek a városi szabályrendeletben a közigazgatási bi zottság, mint II. foka hatóság számára körvonalazott jog- és hatáskörön ; fizetés halasztási, részletfizetési kedvezmény engedélyezése, esetleg a késedelmi kamatláb mérséklése pedig a szabályrendelet alapján a felek által közvetlenül a városi tanácsnál kérelmezendő. A Vármegyeháza és Városháza-utcákra vonatkozó minden fizetési meghagyást azonban a bizottság hatályon kívül helyezett és az összes előírásokat törölve utasítja a városi tanácsot, hogy a közigazgatási bíróság Ítéletében megadott utasításoknak megfelelően újabb kivetést készítsen, mert a kivetési munkálatokat a bíróság Ítélete értelmében a közigazgatási bizottság felhatalmazása, főleg pedig utasításának bevárása nélkül idő előtt eszközölte. A közigazgatási bíróság ítéletének helyes értelmezése ugyanis az, hogy a ház- és telek- tulajdonosok egyetemét terhelő költségek legmagasabb végösszegének megállapítása a köz- igazgatási bizottság feladata s igy a városi tanács csupán a közig, bizottság által megállapított jogerős végösszegeknek egyénenként, házhelyenként, illetőleg telkenként való felosztására és előírására, majd behajtására hivatott. Törvényhatósági főállatorvos jelentése szerint az állategészségügyi viszonyok kielé- gitőek voltak. Vámkülfóldre kiszállítottak: 11 szarvasmarhát, 75 lovat, 160 juhot és 1202 sertést. Az államépitészeti hivatal jelentésével kapcsolatban dr. KonrádErnő kir. ügyészségi elnök indítványára, kiegészítve azt dr. Hoffmann Károly t. főügyész pótiuditványá- val, ismét átír a bizottság a Máv. üzletveze- tőségéhez aziránt, hogy az iskolás gyermekek részére a reggel 7 órakor Gyuláról—Békéscsabára közlekedő motorvonat füttessók s amennyiben a motorkocsi nem fűthető, akkor az vagy külön kályhával füttessók, vagy pedig gőzmozdonyos vonat állíttassák be s az említett vonaton Békéscsabára iskolába járó leány- gyermekek részére külön szakaszok biztosíttassanak és gondoskodás történjék az iránt, hogy ezekbe a szakaszokba férfi utasok be ne szállhassanak. Gyula város polgárai nyári fürdőzésének a Fekete-Körösön való lehetővé tétele céljából átír a bizottság a Máv. üzlet- vezetőséghez, hogy a Bókáscsabáról—Gyulára délután 5 órakor érkező vonal, amely most csak Gyuláig közlekedik, egészen a József Szanatóriumig és vissza közlekedjék. Az uthengerelósi ügyek tárgyalásából folyólag a bizottság avval a kéréssel járul a kereskedelmi miniszterhez, hogy tekintettel ama fontos érdekekre, amelyek a törvényhatóság területén átvonuló állami utak karbantartásához fűződnek, az azok évenkénti fenntartására szánt összeget lényegesen emelje fel és utasítsa az államépitészeti hivatalt, hogy az állami utakat is, miut a törvényhatóság a saját vicinális útjaival már megtette, a fenntartás során rendes utalapraiús mellett 5 méter szélességűre építtesse át, miután ez csak egyszeri beruházást jelent, tekintettel arra, hogy az 5 méter széles kő pályának, mint mar kifejezetten kétuyo na útnak, fenntartása nem költségesebb a 4 méter széles kőpálya fenntartásánál, sőt a sárfelhordás elmaradása miatt még gazdaságosabb.
