Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-03-09 / 19. szám
LiXI. évfolyam 19. szám. Szombat Gyula, 1919. március 9. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . 1 P 60 fiit. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendő!?. — Kéziratok nem adatnak vissza Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A gyermekért. Csak* ép testben lakozhat erős lélek és akarat. Megcsonkított, szegény magyar hazánknak soha nein volt annyira szüksége egészséges, erős generációra, mint ma. Nagy értékek forognak veszélyben, de külö- nöskópen a gyermek. Csak a gyermeken keresztül biztosithatjuk a jövőt. Amilyen nemzedéket nevelünk, olyanná lesz a megkezdett munka folytatása és betetőzése is. Mivel pépig a gyermek a társadalom, az ország, igy a magyar haza alapköve; a gyermekek testi- és lelki egészsége is társadalmi érdek. A nemzetek közötti nagy versengésben, mely a borzalmas világégést is kiváltotta, csak azok a nemzetek maradnak meg, amelyek az eljövendő nagy események sodrában megállják helyüket. A székesfőváros tanácsa a fent- vázolt cél érdekében 1922-ben hozzáfogott a tervszerű munkálatokhoz s igy a többek közt a gyermeknyaraltatási akcióját is létesítette. — A főváros anyagi áldozatokat nem kiméivé az elmúlt év nyarán mint egy 15.000 fővárosi gyermeket üdiiltetett. Nagy szám, de elenyésző akkor, ha arra gondolunk, hogy a főváros mintegy 83 ezer iskolás tanulója között az iskolaorvosok megállapítása szerint alig 4—8% egészséges, a többi pedig mindenféle betegséggel sújtott — Az elmúlt évi 15.000 nyaraló közül 9000 a fővárosban és 6000 a vidéken nvaralt. Ha ismerjük a fővárost, tudjuk, hogy a főváros az ő miazmás és poros levegőjével nem biztosíthatja kellőképen a nyaraló gyermekeknek az egészséges élet virágát, a boldogságot és örömet Szükséges lenne, hogy mind több és több gyermeknek biztosíthatnánk a vidéken az üdülést. Azért a vidék tehetősei támogassák a főváros eme, a jövő nemzedék érdekében kifejtendő munkásságát azzal, hogy vagy maguk, vagy többen összeállva tegyék lehetővé a szegény, testileg leromlott fővárosi gyermekek részére a csoportos nyaraltatást. Adozatkész támogatásukkal megerősíthetik a pusztulásra Ítélt gyermekeket testben és lélekben. Az örömteli lélek nem felejtkezik meg soha a neki nyújtott jóról és sohase feledjük azt, amit az isteni Mester mondott: „Aki egyet is magához vesz közülük, az engem fogad szivébe.“ A főváros tanácsa a vidék áldozatkészségét áldozatkészséggel viszonozza. Már az elmúlt év nyarán több város és község tanulóit látta vendégül a főváros tanácsa Budapesten, ahol ingyenes ellátásban részesítette a fővárosba üdülés és tanulmány céljából feljövő gyermekeket. Az oly község, mely fővárosi gyermekeket nyaralásra elvállal, ugyanolyan szánni gyermekcsoportot küldhet a fővárosba, ahol a gyermekek díjtalan ellátásban részesülnek s a főváros nevezetességeit fővárosi tanerők kalauzolása mellett tekintik meg. Jelentkezők a következő cimre küldjék szives értesítésüket: Budapest Székesfőváros Tanácsa Gyermeknyaraltatási Akciója, Budapest, IV., Cukor-utca 6. sz. Új gazdája van a leghíresebb magyar halászcsárdának. Akik ismerik TtmörkéEy István írásait akik valaha is Szegeden jártak, azok jól ismerik az Ónozó csárdát. A Tiszaparton, régi öreg házban van ez a százesztendős halász- csárda, amely a leghíresebb magyarországi halászkocsma lett azóta, bogy Bálónó hires s nevezetes szegedi csárdája még a kilencvenes években megszűnt. Az Ónozó famíliáé volt ez a csárda, amelyben mindig a legjobb halászlét főzték s amely hires volt halpaprikásáról, paprikás haláról, sült haláról, kecsegójéről és csuszájáról egyformán. Az Ónozó família régi szegedi balászcsalád volt és fénykora akkor volt a korcsmának, amikor özvegy Ónozó Li pótnó, Ónozó Leopoldina kezébe került. Ebben a korcsmában nemcsak az országból fordult meg mindenki, hanem külföldiek is. Járt ott Eiffel, Lesseps, Walter Crane Munkácsy, Jókai, Mikszáth, az öreg József főherceg is főzetett magának Ónozónéval halászlét. Most azután az Ónozó család eladta a világhírű korcsmát. Körösi József vette meg, ám azért valószínűleg míg sokáig Ónozó-esárdának fogják hivni a leghíresebb magyar halászcsárdát. A Hariehem-tor line. A városi képviselők tekintélyes csoportja — dr. Kiss Lászlóval élükön — egy igazán régóta várt s minden tekintetben helytálló indítványt szándékozik beadni a városi tanácshoz a Haruckerc-tér kikövezése tárgyában. A magunk részéről száz és egy okból okszerűnek Ítéljük az indítványt, mert városszépészeti és közegészségügyi szempontból lehetetlennek tartják a Haruckern-tór mai szennyes állapotát és végre valahára megoldan- dónak véljük a Haruekern tér kikövezósót. Tekintet nélkül arra, hogy a piac ki megy-e vagy sem a Kossuth térre, már csak a városunkban megforduló idegenek miatt is rendezni kell a nagy templom előtti tér megdöbbentő elhanyagoltságát s azoknak az adótfizető szegény árusoknak egészségét is illenék kímélni, hogy ne kényszerüljenek egy kis esős vagy havas idő esetén órákhosszat pocsolyában dideregni. Ismételjük, a Raruckern-teretrendezni kell a piac helyétől, átvitelétől vagy át nem helyezésétől függetlenül is. Szerintünk különben szükségtelen, hogy a mostani kis piac is átköltözzék, hiszen semmi sem indokolja, hogy most már mindent a Kossuth-térre tömörítsünk össze és évszázados, mindig jónak és a közérdek szempontjából helytállónak bizonyult gyakorlatot megszüntessünk. Igenis, rendezni kell a Haruckern- teret, amely városszépészeti szempontból mostoha gyermeke a városnak. Egy hat éves fiúcska kitlvílriája. Nevelés megtüzesitett hajsüiovel. Mély megindulással olvasunk egy • szegény orosházi fiúcskáról, aki a nagy nyomorúság kivetett, ártatlan áldozata s akinek egy szívtelen, gonosz nevelőanya bestiális bánásmódját kellett elszenvednie. Az ártatlan fiúcska szenvedéseinek rémregényéből egy fejezet az alábbi orosházi tudósítás: Minden emberi érzést meghazudtoló módon bánt el egy orosházi asszony a gondjaira bízott kisgyermekkel. Zsedónyi Andrásáénak hívják az asszonyt, aki még a múlt évben újsághirdetés utján magához vette Nagy Lajos 5 esztendős orosházi kisfiút, akinek édes anyja nagy nélkülözések között ól a N tgy- atádi-telepen még három gyermekével s épen ezért volt kénytelen a kis Lajos gyermeket nevelőbe adni. A Nagy Magyar—Német Kelemen ^emd ~Magyar Szótára Kapható Gyulán DOBAY JÁNOS könyvárusnál.
