Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-03-06 / 18. szám
LXI. évfolyam 18. szám. Szerda Gyula, 19%9. március 6. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fid. Vidékre . . . 3 P 20 fiit. Hirdetési díj előre fizetendő J_> a2j J\ ±2j O POLITIKAI, TÁSSADALM1 ÉS KÖZöAZDÁSUTI HETILAP. Szerkesztős ég, kiadóhivatal: Gyulán, Városház utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. MAGYAR HÉT. A nürnbergi Magyar Hét várakozáson felüli sikert aratott és amint dr. Varga Gyula polgármestertől hallottuk, ki nejével együtt Ivett részt a gyönyörű ünnepen, jó propaganda volt Magyarország részére. Ezzel a Magyar Héttel kapcsolatban milliók tudták meg, hogy mit jelent Európának Magyarország. Nürnberg városa fellobogózva, diszbeöltözötten és lelkes hangulatban hirdeti a magyar kultúrát és a magyar művészetet s a nürnbergi főpolgármester nyilatkozatából kitűnik, hogy ez a lelkesedés nemcsak olyan mondvacsinált állelkesedés, hanem őszinte megnyilatkozása annak az örömnek, mely a Magyar Hót folyamán irántunk megnyilatkozott. Mi nem csodálkozunk ezen a nagy sikeren, mert hiszen eddig minden alkalommal sikert értünk el, ha a magyar kultúra és művészet termékeit valahová külföldre vittük. Ellenkezőleg azon csodálkozunk, hogy dacára annak a rendkívüli sikernek, melyet az ilyen reprezentatív magyar megnyilatkozással külföldi városokban elérni lehet úgy anyagiakban, nint erkölcsiekben, mégis a legritkább esetben foglalkoznak illetékesek az ilyen és hasonló demonstrativ megmozdulás tervével. Pedig, ha van külföldi propaganda, amelynek látszólag is sikere van Magyar- ország megismertetése terén, akkor az ilyen, a nürnbergihez hasonló méretű Magyar Hét, a lehető legjobb és leghathatósabb propaganda Magyar- ország számára. Az ilyen Magyar Hét alkalmával milliók és milliók tudják meg, hogy mi a magyar kulturfölény, hogy Magyarország nemcsak egyik elszakadt része a volt Osztrák-Magyar monarchiának, mint legtöbben hiszik, hanem olyan ország, melynek saját nagyfokú kultúrája és kulturális feladatai vannak, melyeket nehéz gazdasági és politikai helyzete dacára is meg tud valósitani. Ilyenkor tudják meg, hogy Magyarország egyik legfontosabb gyűjtőpontja az európai kultúrának s különösen a szláv és germán civilizációnak. Ilyenkor eszmélnek tudtára annak, hogy Magyar- ország évszázadokon keresztül volt Európa civilizációjának védelmezője és az évszázados küzdelmek alatt is talált időt arra, hogy saját irodalmát, saját művészetét, saját kultúráját a legmagasabb nívóra fejlessze. És mégis a legritkább esetben jut eszünkbe, hogy Magyar Hét rendezésével csináljunk magunknak propagandát a k ülföldi városok nyilvánossága előtt. Pedig a magyar művészek, az irók festők, szobrászok eddig még minden esetben kiteltek magukért és mindig dicsőséget szereztek a magyar névnek, ha müveikkel külföldre kerül- he ttek. Hogy ez a siker ne csak időle ges és pillanatnyi legyen, hanem állandó jellegű, az államnak minden erejével segíteni kellene azoknak munkáját, akik az ilyen magyar propaganda művelői. És segítenie kellene a magyar művészet képviselőit is, segítenie kell a nyomorgó és nagyrészt elkeseredett művészeken, akik idehaza a térsadalom és az élet számkivetett nyomorultai, de akiknek müveivel mégiscsak dicsőséget szerezhetünk külföldön a magyar névnek. Talán sehol a világon nem olyan elképzelhetetlenül nagy a művészemberek nyomora, mint nálunk, ahol senki sem segíti őket. Fel kell karolni a tehetséges és nyomorgó Írókat, festőket és szobrászokat és bizonyos, hogy a rendszeresítendő Magyar Hetek alkalmával, ezeknek a művészeknek külföldre vitt munkái viss-atéritik a segítséget kamatostul. Bethlen miniszterelnök cikke a kisipar problémáiról. A „Magyar Iparos“, az Országos Kézműves Testület hivatalos lapja uj számában értékes cikket közöl a magyar kézműves ipar problémáiról. A cikket gróf Bethlen István miniszterelnök irta, aki többek között meg állapítja, bogy a kormányzatnak mindig gondja volt arra, hogy a nemzeti termelés faktorai egymással szemben ne részesüljenek indokolatlan előnyökben, hanem a termelés egyetemes érdekeitől vezéreltetve, egymást kölcsönösen kiegészítsék. Ez a szempont irányadó a kormány gazdasági politikájában, am kor a kézműves ipart az ország többi termelési faktorával egyenrangú tényezőként kívánja beilleszteni a nemzeti termelés rendjébe. A kézműves iparnak Magyarországon több olyan hajtása van. amely az egyéni munka kiválóságával a versenyképességet a magyar kézműves számára a külföldi piacon is megteremtette. a nagyszerű telje&itméDyek ellenére is a magyar kézműves ipar ma a legsúlyosabb gondokkal küzd és a segítési módoknak egész sorára van szükség, hogy a kézműves ipar a jövőben boldogulni tudjon Annak a körülménynek, hogy a kézműves ipar problémái megoldásának az eredménye a múltban csak részleges volt, az a magyarázata, hogy a magyar kézműves ipar nem volt megszervezve olykópen, hogy jogos kívánságainak kellő súllyal tudott volna érvényt szerezni. Ezért látja megnyugvással az országos kézműves testület megalakulását, amely függetlenül a kormányzati és hatósági beavatkozástól s minden egyéni érdektől menten a magyar kézművesek és kisiparosok szabad érdekképviseleti «zervezetét óhajtja megvalósítani. A Mii iíiíüIé aüció fiivá» és lolytatólag-os nyugtázása. A gyulai nyomorenyhitó akció vezetősége ez utón közli, hogy anyagi eszközeinek elégtelensége miatt a még ellátatlan szegények fölvételét egyelőre be kellett szüntetni s részükre az adományok folyósítását fel kellett függeszteni. Miután még mindig vannak, akiken a vezetőség nem segíthetett, újból meg kell kérnünk a gyűjtési lisztából kimaradt, a gyulai társadalom olyan tisztelt tagjait, akik véletlenül még nem járultak adományukkal az akció sikeréhez, legyenek kegyesek pénz- vagy természetbeni hozzájárulásukat a Kath. Körbe küldeni, ahol a vezetőség tagjai mindennap délelőtt 9—11 ig és délután 3—5 ig inspekciót tartanak s az adományokat átveszik. Amikor a szegények nevében kérjük felhívásunk meghallgatását, egyben közöljük, hogy a beérkezett adományokat hirlapilag nyugtázzuk. ♦ * * Újabban a következő adományok érkeztek : Evang. egyház gyüjtőivein: természet beni adományok és 2 P 50 fill, készpénz, kath. elemi iskolák tantestülete 15 P, id dr. Follmann János 10 P, K, Ludvig Ferenc 1Ó P, dr. Schröder Gábor 10 P, Gyulavárosi Takarékpénztár 20 P, özv Kalandra Bólánó 5 P, Schneider Mátyás 200 kg. búza. — Fenti nagylelkű adományokat — a szegények nevében — hálásan köszöni a Gyulai Nyomorenyhitö Akció Vesetősége. CSAK 5 PERCET SZENTELJEN és tekintse meg DOBAY JÁNOS könyvkereskedésében a NAGY KELEMEN NÉMET—MAGYAR SZÓTART.
