Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-01-09 / 2. szám
2 Békés 1929 január 9. Már is rendkívüli érdeklődés előzi meg a Csizmadia-bált, mely 1929. január 20-án lesz az Ipartestületben Először lépett a gyulai közönség elé Lukács Miklós báró zongoraművész és dirigens, Lukács György dr. v. b. t. t., Gyula város nagyrabecsült országgyűlési képviselőjének fia. A bemutatkozás a legszeretetteljesebb, leg- kielégitőbb volt. A fölötte rokonszenves mű ■ vész — akinek komoly és fényes tudását szinte meghazudtolja kora — a Rosamunde- nyitány eldirigálásával már megmutatta izmos tehetségét, a mű minden szépségét kifejezésre juttató elmélyedését s a zenekart egybetartó olyan művészi erejét, mely fiatal dirigenseknél ritkaság. Schubertét nemcsak meg- és át- érezte, hanem művészi felfogását minden részletben kifejezésre is juttatta. Különösen kitűnt rendkívül meglepő tehetsége a H moll szimfónia (I, és II tétel) előadásánál, ahol dirigens és a mi filharmonikus zenekarunk oly egybevágó, kongenialis művészit produkáltak, amely mindenkor .'felejthetetlen élménye marad az áhitatos hallgatóságnak'. Benső sikerét megszerezte Schubert két zongoramüvé- nek (Impromptu As dús és Valse noble C dur) eljátszásával, amelyben rengeteg finomság és művészi szépség csillogott. Úgy karnagyi, mint zongoramüvészi közreműködését forró tapsok kísérték. Ráadást is kellett játszania Hisszük, hogy a fiatal művész fejlődését a felsőbb körök figyelemmel kísérik, ami annál inkább is kívánatos, mert a főzeneigazgatók, operakarnagyok és filharmonikus zenekarok dirigensei közt még mindig vannak külföldiek. Kovalszky Róbert dr. volt Basilides Mária énekszámainak kísérője Nem hallottunk művészt, aki gyulai szereplése alkalmával a legnagyobb elragadtatás hangján ne nyilatkozott volna a mi zongoraművészünkről és dirigensünkről. Úgy e bár, akkor nekünk fölösleges itt epitheton ornansokat írnunk. A Közművelődési Egyesület filharmonikus zenekara ez estén önmagát múlta felül s azokat is meglepte, akik eddigi szerepléséről a legdicsérőbb hangon emlékeztek meg. A diadalmas est sikere után tisztelettel köszöntjük a Közművelődési Egyesület áldozatkész, kitűnő vezetőségét. A Katolikus Kör közgyűlése. Dr. báró Apor Vilmos megemlékezése Karácsonyi püspökről. Ismét Kukla István lett a Kör elnöke. Yizkereszt ünnepén délután tartotta a gyulai Katolikus Kör rendes évi közgyűlését. A gyűlés megnyitásakor Kukla István körelnök üdvözölte a megjelenteket s boldog ujesztendőt kívánt a Kör minden tagjának Az elnöki megnyitó után dr. báró Apor Vilmos plébános meleghangú emlékbeszédet mondott Istenben boldogult Karácsonyi János dr. c püspökről, a gyulai Kath Kör nagynevű jótevőjéről. Jellemezte a nagy papot, ki Isten különös kegyelmének vette hivatását, szerény és alázatos lelkületét, mely fényt és melegséget sugárzott mindenkire. Magyar volt, aki bízván bízott a legnagyobb nemzeti tragikumban is a föltámadásban s ur volt az élet minden viszonylatában, aki mindig és mindenkinek megmondta az igazat. A magyar nemzeti történetírás egyik ragyogó csillaga hunyt ki benne, aki örökbecsű munkáiban bebizonyította, hogy ennek a nemzetnek a keresztény kultúra fönnmaradása érdekében mindig helye volt és lesz a nap alatt. A világhírű tudóst, Gyula város nagy fiát eltemettük, de szelleme mindig élni fog köztünk és sokszor eszünkbe kell, hogy jusson az a Karácsonyi püspök, aki naponta levett kalappal kérte a magyarok Istenét a nagyváradi Szent László szobor és a régi temetőben levő Szűz Mária emlék előtt, hogy fordítsa áldó tekintetét a földig sújtott magyarság felé. A szív melegével elmondott szép emlék- beszédet állva hallgatta végig a gyűlés meghatott közönsége. A közgyűlés ezután elhatározta, hogy — mihelyt a Kör anyagi helyzete megengedi — megfestteti a nagy püspök arcképét. A pénztárnoki és számvizsgálói bizottság jelentése, elfogadása és a felmentvény meg adása után az uj költségvetési előirányzatot olvasták fel, melyet egyhangúlag elfogadtak. A könyvtárosi jelentés kapcsán a legnagyobb örömmel vette tudomásul a közgyűlés, hogy a könyvtár állománya ez évben annyira gyarapodott, hogy az olvasóközönség igényeit minden tekintetben kielégítheti. Az eltávozott Dávid Béla káplán, körtitkár és Bálint Mihály pénztárosnak a közgyűlés köszönetét mondott a Kör érdekében végzett fáradhatatlan munkásságukért. Ezután megbeszéléseket folytattak az uj belügyminiszteri rendelet értelmében az alapszabályok módosítása tárgyában. Dönteni e kérdésben a két hót múlva összeülő közgyűlés fog. Iványi György titkár olvasta fel ezután a Kör múlt évi eseményeit egybefoglaló jelentését, melyet egyhangúlag tudomásul vettek. Steigerwald János alelnök elismerő szavakban méltatta a Katolikus Ifjúsági Önképsö kör működését és reméli, hogy ez a pompásan vezetett, tehetségekben gazdag gárda uj és pezsgőbb életet fog teremteni a gyulai kath. társadalmi életben. Egyhangú lelkesedéssel választotta meg ezután a közgyűlés a Kör elnökét Kukta István személyében, aki évek hosszú során át lankadatlan odaadással és eredményesen vezeti a gyulai Kath. Kört. Ugyancsak közkívánatra megmaradtak a régi tisztviselők jövőre is azzal a különbséggel, hogy a titkár mellé jegyzőt választottak Tölgyessy Mihály személyében. Öt pengő miatt öngyilkos lett. Egy kétegyházi leány öngyilkossága. Molnár János kétegyházi csendőrőrmester szolgálati körútja közben egy fiatal leány holttestére akadt a vasúti állomás mellett levő Vangyel telepen. A leány egy utmenti fára akasztotta fel magát és amikor a csendőrőrmester ráakadt, már nem volt benne élet A nyomozás során kiderült, hogy Varga Ferdinánd kétegyházi lakatos 22 éves leánya volt az öngyilkos. Varga Ferdinánd elmondta, hogy leánya valószínűleg azért követte el végzetes tettét, mert öt pengővel nem tudott el számolni Néhány nap előtt ugyanis elküldte a leányt Krizsán János kétegyházi gazdálko dóhoz, hogy tőle 55 pengő szántási dijat be - szedjen. A leány csak 50 pengőt hozott haza és azt mondta, hogy Krizsán csak annyit fizetett. Másnap maga Varga ment el a hátralékos öt pengőért, de Krizsán azt mondta neki, hogy leányának az egész 55 pengőt hiány nélkül kifizette. Varga ezért keményen megdorgálta leányát, de ez megmaradt amellett, hogy csak 50 pengőt kapott. Atyja erre kije lentette, hogy mindketten elmennek majd Krizsánhoz és tisztázzák a dolgot. A leány — ugylátszik — a szembesítéstől való teleimében elszökött hazulról és igy követte el az öngyilkos-ágot. Holttestét -dr. Tímár Károly orvos tüzetesen megvizsgálta, de nem találta rajta semmiféle külső erőszaknak nyomát. Megállapította a nyomozás még azt is, hogy az öngyíl kos leány azoD a napon, amikor Krizsántól az 55 pengőt megkapta, két selyemkendőt vásárolt 4 pengőért, de, hogy kinek adta ezeket a kendőket, azt mindeddig nem sikerült kideríteni Beszámoló a református énekkar január 6-iki műsoros báljáról. Egy minden tekintetben nagyszerűen sikerült mulatságról, az idei farsang ügyesen megrendezett első nagyobbszabásu táncestélyéről számolhatunk be, bizonyságául az énekkar általános népszerűségének, közkedveltségének. A siker elérésében nagyrósza van a Katolikus Önképzőkör ifjúságának, akik nagy lelkesedéssel és megértő szeretettel működtek közre az énekkar vezetőségével a teljes siker biztosítása érdekében. Az Ipartestület nagyterme majdnem szűknek bizonyult az érkező vendégek befogadására. Ott láttuk városunk számottevő társadalmi osztályaiból igen nagyszámmal képviselve azokat, akik még a mai válságos gazdasági helyzetben is, — a mai nagy pénztelenségben is — szívesen hozták meg áldozataikat az ének és zene kultusza érdekében. Tegyük azonban mindjárt hozzá, hogy a ref. énekkar ezt a nagyszerű támogatást meg is érdemelte mert olyan műsort nyújtott, amelynek minden száma kivétel nélkül teljesen művészi színvonalon álló, mindvégig lebilincselő és szivet, lelket gyönyörködtető volt; arról pedig, hogy az aranyifjuság jól mulasson nemcsak Ráez Karcsi pompás zenekara, de a rendezőség figyelme — élén dr. Kiss Lászlóval, az énekkar keresztapjával — gondoskodtak Úgy a leányok, mint a menyecskék, sőt amint láttuk — a mamák is — pompásan mulattak, táncoltak és szórakoztak. A műsor egyes számairól beszámolva, legelső sorban is annak egy végtelenül bájos pontját: Sinka Sárika és Polák Böske magyar táncát emeljük ki nemcsak a szereplő hölgyek iránti udvariasságból hanem mert valóban az ő bájos magyar táncuk volt az estély fénypontja s amelyet meg is kellett ujrázniok Polák Böske huszártiszti egyenruhában és S nka Sárika gyöngyös, pártás, bo- korugrós gyönyörű magyar ruhájában elragadóan bájosak voltak Dr. Szilágyi László és dr. Kosztaleczky Ede hegedüduettje La- votta első szerelmét adta elő Kertész Lajos ref. tanító, énekkari karmester harmoniumki- sórete mellett nagyszerű betanulásban. Úgy a begedüduett, mint Kosztaleczky Ede hegedűszólója méltán megérdemelt tapsokat arattak. Kimagasló száma volt az estélynek Bakó Jó zsef, az énekkar agilis tagjának ónekszólója. Tiszta csengő baritonja valóban szállt-szállt a nagyterem forró levegőjében s a gyönyörű piacok és nagyszerű forték magukkal ragadták a hallgatóság lelkét Szűnni nem akaró taps jutalmazta a pompás éneket. Kedves, derűs hangulatot teremtett Vidd Ilonka monológja, viszont Kiss Pál irredenta szavalata a magyar nemzet fenséges fájdalmát megrázó erővel tárta fel. Mindkettőjük jutalma a hálás közönség hatalmas tapsban megnyilvánuló elismerése volt. Az énekkar szerepéről majd el is feledkezünk beszámolni, ped g az ő nagyszerű énekeik méltán illeszkedtek be a pompás műsor keretébe. Megállapíthatjuk, hogy az énekkar tudása gyönyörűen fejlődik s városunknak Hócipő javítást szakszerűen vulkanizál Szilvágy cipész Novák-utca 7. szám. 87á 1 —ia
