Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-02-20 / 14. szám
LXI. árfolyam 14. szám Szerda Gyula, 19^9. iebrnár 30. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fii!. Vidékre , . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak v;ssza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Boldog az az ország, melynek szabad sajtója van! - ez a megállapítás már néhányszor előtérbe került, mióta Magyarországon a sajtó lehetőségeiről és szabadságáról szó esett a hivatalos körökben. Igen boldog az az ország, ahol szabadon lehet írni, ahol nem kell félni a sajtó destruktiv kilengésétől, ahol a sajtónak éppen ezért a közérdekű munkásságáért becsülete is van. Az uj sajtónovella előadói tervezete, mely most került az uj igazságügyi miniszter elé, sajnos nagy veszélyekkel fenyegeti a hivatását teljesítő magyar nemzeti sajtót is, ez a sajtónovella nemcsak az úgynevezett destruktiv sajtót fogja megbéklyózni. Az egyetemleges sajtójogi felelősség és a korlátlan erkölcsi kártérítés lehetősége már eleve kizárja, hogy a sajtó normális körülmények között teljesíthesse feladatát, mert hiszen ha ezt megkísérelné, azonnal anyagi és erkölcsi romlásba kerülhet, ha csak egy kis rossz indulattal a törvény elé állítják. Hogy pedig a rossz indu latban nem lesz hiány a jövőben sem, azt több példa igazolja. Az újságíró, aki a leglázasabb és legidegölőbb munkát végzi, sokszor elírhatja magát, de nagyon súlyos árat kell fizetnie ezért az elírásért, ahelyett, hogy módot és alkalmat kapna arra, hogy rendbehozza a tévedését. Előbb-utóbb mindeniket utoléri a végzetes sajtótörvény sújtó keze. Az uj igazságügyiminiszter kijelentette, hogy az Angyán-féle előadói tervezet még nem jelenti a törvényjavaslat végleges formáját. De nem is jelentheti. Mert el sem tudjuk képzelni azokat a borzalmasan súlyos következményeket, melyeket maga- után vonna ennek a sajtónovellának törvénnyé való iktatása. Pedig mindenki beláthatja, hogy éppen most, a revíziós törekvések idején, amikor óriási szükség van a magyar sajtó munkásságára, publicitására, olvasó táborára, inkább támogatni kellene a becsületes sajtót, hogy legyen kedve megharcolni a harcokat az ország és a magyar nép érdekében. De akkor, ha ennek a sajtónak minden pillanatban csak magára kell vigyáznia, ha örökké rettegnie kell, akkor bizony nehezen fogja tudni teljesíteni a magára vállalt hivatását és inkább hallgatni fog, nehogy a megszólalásáért megbüntessék, még akkor is, ha jóhiszemiileg tévedett. Hisszük, hogy Zsitvay Tibor, az uj igazságügyminiszter elejét fogja venni ennek a katasztrófának. A Hit és Szolgálat Mozgalmának Nagygyűlései olyan emléket hagyott maga után, amelyet a gyulai közönség elfelejteni soha sem fog. Azok a nagy bizonyságtevők, akik itt jártak, szavukat beleperzseltók a hallgatóság leikébe. A konferencia tartalma alatt az érdeklődők száma egyre emelkedett Az első napon ifj. dr. Szabó Aladár a többek közt elmondta, hogy az első keresztény üldözések idején az egyik keresztyén püspököt római katonák rohanták meg, hogy adja át nekik az egyház kincseit, mire a püspök a pénzre éhes katonákat egy pincéhez vezette, ahol hivő asszonyok tanították a gyermekeket az Ur Jézus ismeretére s azokra mutatva igy szólott a katonákhoz: ime itt vannak az egyház kincsei! Ma is azok a nők kincsei az egyháznak, akik bizonyságot tesznek életükkel és szavukkal az Idve zitő mellett, mint a magyar árva, Bethlen Kata, az angol Fry Erzsébet, vagy a francia Dubois Julie. Majd Margit diakonissza testvér kedvesen véste a hallgatóság szivébe, hogy reformátusnak lenni nem annyit jelent, hogy igy alapelvévó és Útmutatójául az Isten Igéjét fogadjuk el. Nem lehet elhallgatni annak a budafoki szabómesternek sem a szavát, aki arra hívta fel a nők figyelmét, hogy a Krisztust követő református nők fogjanak össze és csinálják meg a magyar keresztyén divatot. Ő maga is tart tanfolyamokat, aminek tandijából a saját telkén református templomot fog építeni Isten dicsőségére, melyre már is szép pénzt tudott munkájával összegyűjteni. Délután a Göndöcs-kerti pavillonban a vallásos estén az igehirdető a szőlőtőkéről beszélve kifejtette, hogy nekünk Jézus Krisztusba kell maradnunk és sok gyümölosöt teremnünk. Pénteken a lelkészek és tanítók gyűlésén dr. Fass Vince pápai theológiai tanár a mai egyházi élet veszedelmeit festette meg, kimutatva, hogy 1848. óta a magyar lelkeken a hitetlenség elhatalmasodott, majd Berecky Albert lelkész a védekezés eszközeiről és céljáról beszélt, rámutatva arra, hogy a református egyháznak egyetlen kincse a lélek és ezt a lelket az Ur Jézus áldott hatása alá kell állítani a lelkészeknek és tanítóknak. A gyűlésen a lelkészek és tanítók meleg barátsági szövetségre léptek az ellenségek legyőzésére Délután az Istentiszteleten dr. Vass Vince felhívta a hívek figyelmét, hogy a lélek ellen igazságtalanságot ne kövéssünk el, hanem állítsuk Isten szolgálatába. Majd este a sajtó- estélyen Ceglédy Sándor a magyar nép sorsá val foglalkozva megállapítja, hogy szinte balga sovinizmusunk, amellyel magunkkal meg elégedünk, egyik oka a trianoni katasztrófa nak, a magyar nép keleti passzivitással nézi a felette elszálló időket s ma már nagy nemzeti ideálját elvesztette. Az az ember lesz a legnagyobb magyar, aki a nemzeti célt ismét felragyogtatja. A magyar református egyház egész leikével a magyar faj ügyét szolgálja hitével és szolgálatával. Hivő embereket akar adni ennek a hazának, mert láttuk 1919-ben, hogy a hitetlenek hová viszik a nemzetet, nekünk pedig olyan lelkek kellenek, akik hisznek Istenben és az Ő Szent Fiában és szolgálnak neki. Ép azért, aki a magyar refor- raátusságot pusztítja, a nemzeti épületet fosztja meg a mestergerendától. Aki a maga vallását szereti, az sokkal tisztultabb lélekkel bir, mintsem a más vallását bántsa. Szombaton a presbiterek gyűlésén szintén Gzeglédi Sándor volt az előadó és elmondta, hogy a a francia forradalom, mely a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméinek elhintósóvel amilyen hasznos szolgálatokat tett, ópugy sokkal pusztitóbb munkát végzett a vallás dolgában, midőn megszülte a racionálizmust és az észt tette meg Isten helyébe. Ennek a pusztító forradalomnak negativ munkáját ma is fájón tapasztaljuk és mindent meg kell tennünk, hogy a lélek jogait megvédjük és Isten dicsősségót szolgáljuk Dr. Vass Vince a régi magyar kálvinista imádkozó élet szépségét tárta a hallgatóság elé. Több presbiter szólott hozzá az előadásokhoz, amelyekben szent reménységei csillantak elő a magyar feltámadásnak, különösen megható volt Arany Gusztáv köröstarcsai lelkésznek az a kijelentése, hogy a megszállt területeken a református híveket és lelkészeket üldözik magyarságukért, itt pedig akadnak s magyar reformátusság ellen támadásokat képesek intézni, holott ép a testvériségre, az összetartásra van szükség. A vendégek szombat délután ültek a vonatra, de a hatásuk itt maradt a szivünkbeu. A pápa utazásra készül. A Vatikánnak külön vasútállomása, a pápának külön vonata lesz. A Vatikánban már most készülnek arra, hogy a pápa el fog utazni. Először Róma környékére szeretne kirándulni és erre az útra minden automobilgyár ajánlott fel XI. Pius- nak autót, de azt beszélik a Vatikánban, hogy a szentatya vonaton is fog tenni nagyobb utakat. Már legközelebb hozzálátnak a Vatikán területén egy külön vasútállomás építéséhez, ezen a pályaudvaron fog á'lani a pápa külön vonata, amelyet az állam épített a szentatya számára. A vatikáni sínpárnak közvetlen kapcsolata lesz a római pályaudvar sinhálózatá- hoz. Úgy tudják a Vatikánban, hogy XI. Pius pápa először Monte Canitibe fog utazui az ottani szerzetesrend százéves jubileumára, később pedig Milanóba. Nyisd meg szivedet és erszényedet, ha nyomorgót látsz!
