Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-12-25 / 102. szám
1929. december 25 Békés 3 nyújtani. Kijelenti azt is, hogy bár a késő évvégi időszakban és a legkorábbi tavaszon végzett földmunkák az útépítésnél gazdaságosnak éppen nem mondhatók, mert a tapasztalat szerint a nem teljesen megfelelő időben teljesített útépítési földmunkákat legalább részben újból kell megcsinálni, mégis erre való tekintet nélkül, abból a célból, hogy a földmunkásokat éppen a legnehezebb időszakban foglalkoztassa, — amint erre egyáltalában gondolni lehet, az idő kinyílásával a földmunkákat meg fogja indítani. Nem tesz észrevételt a felszólalások által javasolt közgazdasági vagy népjóléti bizottság kiküldése ellen, de kénytelen kijelenteni, hogy bármiféle bizottsági tanácskozásoktól nem sok eredményt remél, mert megfelelő anyagi eszközök nélkül a nehéz helyzeten nem igen lehet segíteni. Am vessen ki a törvényhatóság 3—5 százalék vármegyei pótadót, úgy az ebből befolyó összeggel már lehet valamit kezdeni. Megjegyzi azt is, hogy az igy befolyó összeg lényeges tehertöbbletet jelent ugyan az adózók szempontjából, de másrészről a nyomor enyhítés szempontjából ennek sem lenne különösebb jelentősége. Ha mégis hozzájárul, sőt helyesnek tartja a bizottság kiküldését és ezeknek az igen fontos kérdéseknek minden vonatkozásban való gondos meghányását-vetését, ezt teszi abból a szempontból, mert mindenesetre megnyug- tatólag fog hatni, ha a nélkülözők ebből is látni fogják azt, hogy a törvényhatóság a maga részéről megtesz a helyzet javítására minden lehetőt, amit saját hatáskörében megtehet. Majd részletes felvilágosítást ad dr. Cs. Varga Antal felszólalására vonatkozólag a gyula—dobozi ut átkelési szakasztambuli éjszakákban. Félös, rövid találkozások voltak ezek, telve a rajtakapás rettegésével, mert az igazhitű török iiyenkor nem ismer tréfát. De Alié Hánum már ezt sem bánta. Az ő számára csak azért kelt fel reggel a nap, hogy lenyugtával elhozza szerelmesét. Lelke kinyílt, mint egy májusi rózsa. Elárasztotta illatával a férfit, aki beleszédülten egyre jobban sürgetett egy találkozást, ahol hosszabban lehetnek együtt zavartalanul. Végre a Szerail kertjében állapodtak meg. Szegény kis Alié Hánum, úgy készült erre a találkozásra, mint hajdan a lány az első báljára. Ezernyi apró készülődéssel rövidítette a nappal óráit és lázas örömmel már előre élvezre a meglepetést, amit tervezett, Európai ruhákat vásárolt, hogy közelebb kerüljön a férfihez és mint szerelmeséhez méltó európai dáma jelenhessen mep a találkozón. A nap lenyugodni készült Konstantinápoly felett. Búcsúzó sugarai vörösre festették a Már- ványtenger habjait, tündérhajókká varázsolták a tarka-barka halászbárkákat és a mecsetek minaret- teit lángoló aranyba vonták. A Szerailkert virágzó bokrai bóditó illatot árasztottak, az éjszaka csodás nászára készült a meseváros, mikor Alié Hánum boldogan, szökve megérkezett. Szegényke, mit tudta ö, hogy nem jól választotta össze a toaletté cikkeit! Hogy esetlenül, félszegül mozog a szokatlan ruhában, hogy keskeny sárgás-barna arcán lehetetlenül áll a kacér kis kalap Sietett boldogan és nem vette észre, hogy a férfi riadtan, kiábrándultán nézi. Hát ez az ő mandulaszemü, titokzatos keleti rózsája? Hiszen ez egy jelentéktelen, csúnya kis teremtés, akire kár volt annyi forró vágyat, színes álmot rá- juházni. szára és ez ut építésének elhúzódásának okaira vonatkozólag, továbbá felvilágosítja felszólalót és a törvényhatósági bizottságot, hogy a zugirénekkel való visszaélés megakadályozására, azok elővezettetésének elrendelésére a földmivelésügyi miniszter szigorú rendelete alapján kellett intézkedni. Meggyőződése az, hogy ha ezek az intézkedések egyesekre bizonyos kellemetlenséget jelentenek is, de ezen eljárás végeredményében éppen a gazdaközönség jól felfogott érdekét fogja szolgálni, mert meg kell állapítania azt, hogj Mayer János földmü- jelésügyi miniszter ur a legnagyobb gondossággal és következetességgel tesz meg mindent a gazdasági érdekek előmozdítása céljából. Hogy az ipar és kereskedelem nehéz helyzetéről állandó jelentése most nem tartalmaz különösebb adatokat, ennek oka az, hogy a közigazgatási bizottsághoz minden hónapban állandóan jelent ezekről a kérdésekről, de ha kívánja a törvényhatóság, a jövőben jelentésében ezekre a kérdésekre is kiterjeszkedik, bár ennek alig van gyakorlati jelentősége, mert a nehéz helyzeten való segítés nemcsak az ő, hanem országos hatóságok hatáskörében sem hajtható végre s igy jelentésének csak az a stereotip kijelentés lehet a tartalma, hogy az ipar és kereskedelem helyzete is köztudomás szerint változatlanul súlyos. Rajki János felszólalására felvilágosítja a felszólalót, hogy a kukoricamoly irtására vonatkozó rendelet felfüggesztése iránt nincs módjában intézkedni, annál kevésbbé, mert a kukoricaszárak megsemmisítése és ezzel a kukoricamolyok elterjedésének megakadályozása olyan fontos tény, amely a gazdaközönség érdekében feltétlenül és a legszigorúbban végrehajtandó. Az ojtóanyagokra voA férfi lelkét keserű fásultság borította be. Hát igy foszlik szét minden illúzió ? Minden csak addig érdekes, amig titokzatos, elérhetetlen. Nagy, súlyos neheztelést érzett és a szája körül keserű vonás rajzolódott. A lány, ki eddig mámoros boldogan csacsogott, ijedten csitult el a férfi szótlanságán. Mi ez ? Közibük állt az idegen világ talán ? Segítséget keresett. Közben lebukott a nap. Szürke árnyak nőttek. — Nézd uram a tengert — szólt a lány remegön és a Boszporus felé mutatott. — Csúnya, szürke viz — mondta a férfi és érdes volt a hangja. — Hát nézd a várost, most gyújtják a lámpákat. Nézd milyen szép — mondta a leány. — Piszkosak az utcák — legyintett a férfi. — Hallod uram, a bokrokban fülemüle szól — rebegte Alié. — Nálunk a pacsirta szebben énekel — válaszolt a férfi. — Bántottalak uram ? — kérdezte a lány és a hangja remegön sirásba fűlt. — Te nem tehetsz róla, kicsi Alié — mondta a férfi és megsimogatta a kezét. Aztán elbúcsúztak. A férfi tudta, hogy örökre. Szegény kis Álé Hánum hiába várta. A férfi nem ment többé a rácsosház elé. Tovább vitte kiégett szivét. A nyárra tél jött és újra tavasz, kétszer is nyílott a mandulafa virága, de Alié még mindig várta, még mindig siratta. Még mindig nem értette meg minden nő betelt, örök asszonysorsát, — a lehullott fátyol tovatűnt varázsát. natkozólag pedig — amint ezt a régebbi bizottsági tagok bizonyára tudják — a vármegye a közigazgatási bizottsága utján megtett minden intézkedést, felhívta rá a földmivelésügyi kormány figyelmét stb. Ami végül az egyesülési és gyülekezési jog kodifokálása kérdésében felirat küldésére vonatkozó indítványt illeti, idevonatkozólag köztudomású, hogy a kormányzatnak ez legközelebbi és már megfelelő törvényhozási előkészítés alatt levő célja, mindazonáltal, ha a törvényhatóság erre nézve fel akar írni, ezt a kérdést rábízza a törvényhatóság szabad elhatározására. A minden vonatkozásban megnyugvással és tetszéssel fogadott alispáni felszólalás után a zárszó jogán szólaltak fel egyesek, majd elnöklő főispán foglalta össze a felszólalások anyagát s azok alapján a maga részéről is megvilágítva egyes kérdések állását, indítványozta, hogy küldje ki a bizottság a javasolt szükebbkörü gazdasági bizottságot és pedig az alispán elnöklete alatt 16 tagból alakítsa meg azt olyképen, hogy a árások és megyei városok 2—2 taggal legyenek a bizottságban képviselve. Minthogy pedig igy hirtelenében a bizottsági tagok megfelelő kijelölése nem lenne helyesen keresztül vihető, ä vármegye alispánjával szemben megnyilatkozott általános bizalomra tekintettel, bízzák meg őt, hogy saját hatáskörében gondoskodjék a bizottsági tagok kijelöléséről és behívásáról. Nem tartaná célszerűnek, ha a rendkívüli közgyűlés összehívásának idejére vonatkozólag eleve megkötnék az ő kezét, de készséggel kijelenti, hogy amikor a bizottság megfelelő és letár- gyalásra alkalmas anyaggal és javaslattal elkészült, ő a legnagyobb készséggel és azonnal összehívja % törvényhatóság közgyűlését. Nincs semmi kifogása az ellen sem, ha a törvényhatósági bizottság az egyesülési és gyülekezési jog törvényes szabályozása érdekében feliratot intéz a belügyminiszter úrhoz, akinek hatáskörébe tartozik az idevonatkozó előkészítő intézkedések megtétele. A törvényhatósági bizottság a főispánnak igy előterjesztett javaslatát minden vonatkozásban egyhangú helyesléssel tette magáévá. Miután a fentiekben közöltek szerint az alispáni jelentést a közgyűlés elfogadta, rátért a tárgysorozat többi ügyeire. Általában az alispáni, illetőleg kisköz- gyülési határozati javaslatokat emelte törvényhatósági határozattá, mindössze két ügynél nem fogadta el teljes egészében a határozati javaslatokat. A törvényhatósági közgyűlések számának szabályrendeli megállapítására vonatkozólag az volt a kisközgyülés javaslata, hogy a közigazgatási reform törvény alapján, évenként kétszer tartson rendes közgyűlést a törvényhatóság. Ezzel szemben dr. Gyöngyösi János és dr. Mitlasovssky János felszólalására úgy határozott a törvényhatóság, hogy mint eddig, ezután is 4 rendes közgyűlést fog tartani és pedig tavaszi, nyári, őszi és téli rendes közgyűlést.
