Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-12-21 / 101. szám
IjXI. évfolyam ÍOI. szám, Szombat Gyula, 19X9. december 31 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizet eudö. POLITIKAI, TÁimtAlHIJn És KdmZDiSÜAÖ HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér, Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Dr. Daimel Sándor alispán jelentése a vármegye közállapotáról. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 21-én, azaz ma délelőtt 9 órakor tartja rendes őszi közgyűlését, melyen dr. Daimel Sándor alispán által összeállított alispáni jelentéséből a következőket közöljük: A közigazgatás általános menete szempontjából, azáltal, hogy az uj közigazgatási törvény végrehajtása most már majdnem egészen be van fejezve, a közigazgatás egy lényeges nehézségtől szabadult meg, egyéb ként azonban még mindig fennállanak azok a panaszok, amelyek a közigazgatás munkásainak napról-napra fokozódó megterheléséből állanak elő. Az uj ügyrend, amely január 1-én íog életbe lépni, már megjelent, hogy a hozzá fűzött remények a közigazga tás egyszerűsítése tekintetében be fognak-e válni és milyen mértékben, azt a gyakorlati élet tapasztalatai fogják megmutatni. A rendeletnek futólagos áttanulmányozása alapján azonban már megállapítható, hogy az ügyrend a vármegyei közigazgatásra való vonatkozásában több olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek legalább már Békésmegyében régen életbe vannak léptetve. Az ügyrendnek az a rendelkezése, hogy az alispánnak nem kell minden egyes ügyiratot magának aláírni, reá nézve lényeges megkönnyebbülést jelent, mert ez naponta legalább % órai többletmunkával járt, a nélkül, hogy arra valóban szükség lett volna. -- Ilyen rende- letnek az életbeléptetését már évekkel ezelőtt sürgettem, de teljesítését a felsőbb hatóság azzal tagadta meg, hogy az életben levő szabályzat annak ellentmond. Van azonban az uj ügyrendnek több olyan rendelkezése, amely a várm. közigazgatásban egyáltalában nem alkalmazható. A vármegye 1930. évi háztartási költségvetése a belügyminisztériumban letárgyal- tatván, annak eredményeként, minden többlet kiadás törlésével, a vármegyei pótadó, a törvényhatóság által javaslatba hozott 17'90%-kal 14-50%-ban állapíttatott meg, ami a folyó évihez viszonyítva alig 1% emelkedést jelent. A költségvetésnek az a felsőbbhatósági megállapítása, hogy a nyugdijakra előirányzott 102.000 P helyett, csak 38.000 P engedélyeztetett, egyáltalában nem reális, és pótköltségvetés nélkül csak úgy hajtható végre, ha az esedékes nyugdíjazásoknak a fele elhalasztatik. A várm. jövő évi közúti költségvetését a legközelebbi közgyűlés fogja tárgyalni és megállapítani. Ha a törvényhatósági bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy uj utakat építsen és pedig olyan mértékben, amint azt programmjába felvette, abban az esetben a közútiadénak jelentékeny felemelése alól nem lehet kitérni mindaddig, míg az első külföldi kölcsönnek még 17 éven esedékes kamat és tőketörlesztési terhét, ami a közúti alap eddigi jövedelmének éppen egy harmad részét teszi ki, a vármegyének viselni kell. ügy a vármegyei hozzájárulások mint az ebadóbefizetések a folyó év végével elég tűrhető eredményt mutatnak, ellenben a közúti alap bevételeinek, ’ még mindig több mint 50%-a hátralékban van, ami minden esetre aggoda- iomkeltő abban a tekintetben, hogy ha tavasszal az útépítések megkezdődnek, a megfelelő fedezet rendelkezésre fog-e állani a vármegyének. Bizonyára érdekelni fogja a törvény- hatósági bizottság tagjait, hogy az 1920. évtől kezdve összesen 298 km. ut hengerelteiéit és pedig oly módon, hogy 130 km. útnál az eddigi szélesség megmaradt, 88 km.-nél 2 '/2 méter széles ut 3 és y2 méterre szélesitetett és 75 km. ut pedig, az eddigi 2‘/2 és 3*/2 méter helyett, 5 méterre lett kiszélesítve. A szóban levő idő alatt újonnan épült a szeghalmi-gőzmalmi Berettyó hid és a szeg- halom-vésztői th. utón egy 10 m. nyílású vasbeton hid, mig a mezőberényi Kettős- Körösi hid elsőrendű terhelésre lett átépítve. Épült ezen felül 2 egyes utkaparóház és egy kettős utkaparóház. Az újonnan épített utak hosszúsága 129 km., amelyből 120 km. macadam ut, 9 km. pedig burkolt ut. Beszerzett a törvényhatóság a közúti alap terhére 1 drb. gőzhengert, 2 öntözőkocsit, felépítette a törvényhatóság a garage épületét és abban a javitómühelytelepet teljesen felszerelve, beszerzett egy teherautót 4 pótkocsival és végül két személyautót is vásárolt. A vármegyei községek 1930. évi költségvetéseit a számvevőség javaslatai alapján már felülvizsgáltam és annak az az eredménye, hogy mig tavaly és az előző években nem volt egyetlen egy község sem, amely 5%-on felüli pótadóval adminisztrált volna, addig a jövő évi költségvetések szerint csak tizenkét község van a huszonnyolcból, amely 50% os pótadóból tudja szükségleteit fedezni A többi 16 község 50%-nál lényegesen magasabb pótadót lesz kénytelen kivetni, hogy jövő közigazgatási szükségleteit fedezhesse. Énnek a nagy változásnak az a magyarázata, hogy a föld és a házadó leszállítása következtében a pótadó alapját képező állami adó lényegesen csökkent és igy kisebb adóalap után ugyanazon szükséglet fedezésére, a pótadó természetszerűen növekedik. De a pótadó emelkedése azzal is magyarázható, hogy a községek szükségletei, a fejlődő élet követelményei miatt szintén emelkedő irányzatot mutatnak, különösen súlyos teherrel nehezednek a községekre a kulturális kiadások, amelyek az utóbbi 5 év alatt épített bel- és külterületi és tanyai iskolák, valamint gazdasági iskolák létesítése következtében állottak elő. A két megyei város közül Gyula városának a pótadója a tavalyihoz képest szintén lényeges emelkedést tüntet fel, Békéscsaba megyei város azonban 50 százalékon aluli pótadóval tudja kiadásait fedezni. A vármegye alispánjának az 50 százalékon felüli pótadót megállapító intézkedései a belügyminiszter jóváhagyását igénylik és előrelátható, hogy az illető községeknek költségvetései, a központból kiküldendő miniszteri tisztviselő által, a helyszínén fognak felülvizsgáltatni és annak eredményéhez képest fogja a belügyminiszter a pótadó százalékot végleg megállapítani. Békésvármegye törvényhatósági isko- lánkivüli népművelési bizottsága a nép műveltségének emelésére és a háborús iskolázás mulasztásainak pótlása céljából a népművelési tevékenységet szeptember hóban újból megindította. A községi helyi bizottságoktól, elöljáróságoktól, iskoláktól, intézményektől, társadalmi egyesületektől beérkezett jelentétekből örömmel állapítom meg, hogy az értelmiség, különösen a lelkészi, tanítói, tanári, orvosi és jegyzői kar sok jóakarattal és meleg szeretettel karolja fel a népművelés ügyét a folyó tanévben is. A nép pedig nagy érdeklődést mutat úgy az előadások, mint a különböző tanfolyamok iránt. A tervezeteket a helyi viszonyok és kívánságok figyelembevételével nagy gonddal és a nép lelki szükséglete szerint állították össze az előadók. Eddig a vármegyei népművelési bizottság vezetősége a jövő évre a vármegye területén (az összes községekben, tanyákon) 4300 ismeretterjesztő előadást, 200 műkedvelői és 30o mesedélutánt hagyott jóvá. Ezenkívül szervezett a bizottság a vármegye területén 15 analfabéta, 26 elemi ismeretterjesztő, 21 általános ismeretterjesztő tanfolyamot. Az idei rendkívüli gazdasági évben is különösen azért, mert az aratás a folyó évben kb. két héttel később következett be, kénytelen voltam az idei nyári levente szünetet két héttel, szeptember 1-ig meghosz- szabbitani. A hosszú ősz lehetővé tette, hogy a leventék minél többet szabadban foglalkozhassanak és igy a gyakorlati oktatás kellő haladást mutat fel. Az ősz folyamán tartott országos levente bajnoki céllövő versenyen a vármegye illő formában vett részt; a vármegyéből került ki az egyetlen aranyérmes oktató lövész. De a többi oktatók és leventék is nagyon szép sikerrel szerepeltek a versenyen. Nyertek 2 csapatdijat, összesen 12 egyéni dijat. A tél beköszöntésével a levente egyesületek felállították az analfabéta és ismeretterjesztő tanfolyamaikat és általában arra igyekeznek, hogy a leventéknek erkölcsi és elméleti oktatást nyújtsanak. A Kormányzó Ur Ofőméltósága dr. Deseő Antal kondorosi ügyvezető orvost a közegészségügy terén szerzett érdemeinek jutalmául közegészségügyi tanácsossá, Mor- vay Mihályt és K. Horváth János törv.-hat. biz. tagokat pedig a közgazdasági élet terén szerzett érdemeik elismeréséül, gazdasági tanácsosokká nevezte ki.
