Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-02-09 / 11. szám
LXI. évfolyam 11. szám Szombat Gyula, 1929. iebruár 9 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hírtleiési díj előre fizetendő POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A MAGYAR-FRANCIA VISZONY A magyar-francia viszony barátságosabbá tétele már régóta óhajtott kívánsága a magyar külpolitikának és a külügyminisztérium vezetői minden bizonnyal minden lehetőt elkövettek, hogy közelebb hozzák egymáshoz a magyar és francia nemzetet. Csakhogy ez a törekvés nemigen akart eddig sikerülni, mégpedig nem a mi hibánkból, hanem azért, mert a franciák meglehetősen elzárkóztak a velünk való bensőbb érintkezéstől Az a nagy propaganda, melyet a kis- antant külföldön és főként Francia- országban kifejtett ellenünk és a kis- antant politika mellett, nem tévesztette el hatását a franciákra és mivel mi nem tudtuk kellő erővel ellensúlyozni ezt a külpolitikai intrikát, a franciák fekete indexen tartottak bennünket és minden magyarországi megmozdulást és törekvést fekete szemüvegen át néztek és a kisantant politika céljainak megfelelően magyaráztak. Nem is kell külön hangsúlyoznunk, hogy ebből mennyi kár háramlóit a magyar nemzetre, különös tekintettel azokra az érdekekre, melyeket külföldön kellett keresztülvinnünk. Még emlékezhetünk az optáns- per rettenetes huzavonájára, melyet szintén a kisantant-befolyás idézett elő és a francia nemtörődömség tett lehetővé. De megemlíthetjük a franciákkal kötött rossz gazdasági szerződésünket is, melyből nekünk csak kárunk volt és van, mig a franciák egyáltalán nem értékelték a mi udvariassági gesztusunkat. Rossz volt a helyzet, kétségtelenül nagyon rossz volt és ezt a franciák éreztették is velünk. Örömmel kell tehát regisztrálnunk azt a hirt, hogy ez a feszült viszony a magyar és francia nemzetek között most már kezd fölmelegedni és az angolok és olaszok után talán a franciákat is sikerül megnyerni a magyar ügynek. Ennek bizonyítékát szolgáltatta párisi követünk, aki a fővárosba érkezett és jelentést tett a miniszterelnöknek azokról a lépésekről, melyek a magyar- francia barátkozást vannak hivatva előmozdítani, A párisi Magyar Ház, a magyar kórház, a Sorbonne magyar tanszéke és a párisi Collegium Hun- garicum egyelőre azok a tényezők, melyek az eredményes munkát részünkre előkészítik. Továbbá egész sereg olyan közös vonatkozású aktuális kérdés letárgyalása vált szüksé- ségessé, amelyek kedvező megoldásától várható a magyar-francia viszony barátságosabbá tétele. Természétes, hogy ezzel kapcsolatban komoly fordulat várható a magyar külpolitikában, mert mi sem ragaszkodhatunk merev formákhoz és elvekhez akkor, amikor a francia barátság megszerzéséről van szó, melynek hiányát, épp a fentebb említettek miatt, nagyon is megóreztük. Minden idegszálunkkal, minden akarásunkkal és minden törekvésünkkel rajta kell lennünk, hogy a külföld szimpátiáját megnyerjük s ezért se- rnilyen áldozat nem sok, mert a magyar érdekek kamatostul meghozzák majd az eredményt. Fokozott örömmel kell fogadnunk tehát azokat a kedvező híreket, melyeket követünk hozott most részünkre Párisból és azon kell lennünk, hogy az ígéretekből tények legyenek és a szimpátia komoly barátsággá fejlődjön. Revíziós törekvéseinknél legelső- rendű feladat a külföld támogató szimpátiája és hogy a franciák eddig nein akartak róla tudomást venni, az éppen elégé hátráltatott bennünket a kivitelben. Most alkalom van arra, hogy közeledhessünk a franciákhoz. Közelednünk kell! És lebegjen állandóan a szemeink előtt az a tény, hogy amit mi elmulasztunk ezen a téren azt a kisantant annál hamarabb megvalósíthatja. A relofiátus mi szereplői. Már az egész városban, mint a vidéken is a legnagyobb érdeklődéssel tekintenek a „Hit óa Szolgálat“ mozgalmának február 14— 15—16-án tartandó református napjai elé. E végből bemutatjuk a szereplőket, természetesen csakis a legmarkánsabb tulajdonságaikat emelve ki. Ifi. dr. Szabó Aladár az első előadó. Jelenleg gödöllői lelkész. Theológiai magántanár. Kora ifjúságától fogva, mint széleBlótókörü tudós és tehetséges szónok, nagy feltűnést keltett De a praktikus élet terén is nagy szolgálatot tett az Egyháznak. Beszélni fog az Anyaszentegyház kincseiről. A protestáns müveit társadalom előtt neve és írásai nem ismeretlenek A női mozgalmak vezére ő. Kovácsáé Huszár Jolán úgyszólván már minden református ember előtt ismerős. A református sajtóban kedves írásai, keresztyén lélekből fakadt versei szinté gyógyító erővel bírnak. Irodalmi tevékenysége kötetekre megy és munkái kiadva közkézen forognak. Több építő irányú lap szerkesztője. Egyébként a dunaszentbenedeki lelkész felesége. Czeglédy Sándor a következő szónok. Ő Cegléd hires papja. Volt theológiai professzor, egyházkerületi főjegyző és püspökhelyettes. A „Hit és Szolgálat* mozgalma megalapítója és máig is éltető lelke. Ő alapította meg a „Keresztyén Család“ cimü egyházi újságot, amely ma 28—30 ezer példányban jelenik meg s amelynek ma is szerkesztője. Magyar- országon a theológiai tudományoknak, különösen az újszövetségi theológia nagy művelője. Legutóbb is hatkötetes munkája jelent meg. 0 fordította le az újszövetséget mai modem nyelvre s igy a legújabb bibliák újszövetségi része az ő keze alól fog közelesen kikerülni. Mint költő is a legkiválóbbak kőzó tartozik. Dr. Vass Vince pápai theológiai profesz- szor. Kiváló mint tudós és mint szónok Tudományos munkálkodása a dogmatika és po- lémika terén méltó a legnagyobb elismerésre. Idevágó több kötetre kiterjedő munkájából két kötet most jelent meg, de következik a többi kötet is. De ezeken kívül is számos könyv dicséri az ő szellemének alkotó és rendszerező erejét. Mint szónok pedig igazán impozáns érték- Költői nyelvezet, keresztyéni mélység, magyaros hév jellemzi beszédét. Aki őt valaha is hallotta, bizonyságot tenni az evangélium tiszta tudományáról, az sohasem fogja elfelejteni. Muraközy Gyula Kecskemét hires lelki- pásztora, akit a közelmúltban az amerikaiak hívtak meg 3 hónapos evangólizáló munkára, ő is egyik legnagyobb szónoka református egyházunknak. Azonkívül kitűnő poéta és iró. A presbiteri hivatás lelkes prófétája. Dr. Viktor János a budapesti theológia professzora, a keresztyén ifjúsági egyesület nagy szervezője. Tanulmányait Amerikában végezte s ott volt gyakorló lelkész is angol és magyar gyülekezetekben. Ő az előadók legfiatalabbika. Az ó-kori és modern nyelvek ismerője Lelkes munkása a tbeológiai tudományoknak. Sokat foglalkozik az Ur Jézus személyével és Pál apostollal Több önálló munkája és fordítása van. ő az egyházi fellendülés egyik legrégibb munkása Az előadásokra vonatkozólag megjegyezzük, hogy tekintettel arra, hogy az előadások nem felekezeti kérdésekkel, hanem az evangélium tanításával foglalkoznak — felakeze- tekre való tekintet nélkül — mindenkit szívesen látnak. A református nagygyűlés műsora : 14- ikén, csütörtökön: Délelőtt 9—lliy. Asszonyok és hányok gyűlése. Előadást tart: 1. Ifj. dr. Szabó Aladár tbeol. m. tanár, gödöllői lelkész: „Az anyaegyház kincsei“. 2. Kováosné Huszár Jolán és a Filadelfia Diakonissza Egylet egy testvére : „Milyen szolgálatokat végezhet a nő az egyházban ?“ Az előadások után megbeszélés. Délután 5 órakor: Esti istentisztelet. Az Igét hirdeti: Ilj. dr Szabó Aladár. 15- én, pénteken: Délelőtt 9—11-g. Lelkészek és tanítók gyűlése. Megbeszélést bevezető előadást tartanak :
