Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-11-13 / 90. szám
1929. november 13. 3 Békés Brém Lőrinc prelátus-kanonok, felsőházi tag beszéde. Méltóságon Főispán ur ! Tekintetes Törvényhatósági Közgyűlés! Az uj Pápa székfoglalóján, megkoronázásán van egy különösen megható szertartás. Amint a Pápát ünnepi menetben magasan emelt hordszéken hozzák, előlép egy egyszerű pap, megállítja a menetet, meggyujt egy bor- szeszbe mártott csepiiköteget és halálos csendben háromszor egymás után ismétli ezeket a szavakat: Szentséges Atyám, igy múlik el a világ dicsősége. Amikor a beiktatott uj főispánt ősi szokás szerint a főszolgabirák magasra emelik — a háromszoros zajos és lelkes éljenkiáltás közben — a főispánnak itt Békésvármegyében különösen — éreznie kell, hogy múlandó a világ dicsősége. Mert sajátságos végzetük van az utolsó évtizedben a békési főispánoknak. A főispán a kormány bizalmi embere lévén, rendszerint addig marad méltóságában, amig marad a kormány és ime mi békésiek az összetételében csaknem ugyanazon kormány mellett ma immár az ötödik főispánt iktatjuk. A kormány, maga a belügyminiszter marad, a főispán, megy, megbukik. Bukása nem a kormánynak, hanem a nép ingatag kegyének az elvesztéséből indul ki. Nem volna itt helyén való, távol is áll tőlem, hogy ez ünnepélyes alkalommal a múltnak eseményei avagy a letűntek személyei fölött kritikát gyakoroljak. De az események gondolkodóba ejtenek és lehetetlen, hogy a komolyan gondolkodó fő a történtek okát ne kutassa. Vájjon az ismételten megújult harcokban azért győztek e a támadók, mert nagyon erősek voltak, avagy azért, mert a küzdelemben gyenge volt az, aki ellen támadtak ? Úgy látszik, rendszerint a többévezredes történet ismétlődött meg; a kis Dávid parittyakövével eltalálta Góliát sebezhető, emberi gyengéjét és földre terítette őt. S hogy csak a most távozóról szóljak: senki sem tagadhatja, hogy ő szellemi képesség, a közigazgatás, a vármegye és emberei ismereti, szónoki készség, a társadalmi és jótékonysági actiók rendezése, szóval: ész és szív tekintetében kimagasló Góliát volt. Ezt elismerte a felmentő kézirat, ezt el kell ismernünk nekünk is, mert hiszen, aki a múlt érdemeit, sikereit el nem ismeri: az nem érdemel virágzó, boldog jövőt ü.zt is gondolom, hogy a támadók úgy járnának, mint annak idején Dávid járt, aki a legyőzött Góliát fegyverzetét magára öltve, nem tudott benne mozogni. Annyi balszerencse közt, oly sok viszály után a mai nap szebb jövővel kecsegteti ezt a gyüléstermet és az egész vármegyét. Viharok után jön a derült, csendesebb idő, amikor zavartalan a munka, megtermékenyül, uj életre kel a természet. És bizony ennek a vármegyének deriiltebb időre, zavartalan munkára van szüksége. Hiszen ha Csonkamagyar- ország ma válságos időket él, élet-halálhar- cot vív, úgy e .határmegyének küzdő népe fokozottabb mértékben érzi az idők nehézségét, valóságos élet-halál harcot vív a létéért, boldogulásáért. Ezért e küzdő, jó magyar népért dolgozni, fáradni, áldozatot hozni érdemes és nemes cselekedet. Méltóságos Főispán ur! Mi jól tudjuk, hogy nem Méltóságodnak van szüksége erre a vármegyére s hogy a főispáni kinevezés nem vethet annyi fényt Méltóságod személyére, mint amennyit ez fog adni a főispáni széknek akkor, ha megvalósíthatja azokat a fönséges célokat, amelyek szolgálatára magát föláldozta. És akit sem egyéni önzés, sem jogtalan nagyfavágyás nem vezet, hanem akit népének, hazájának a szerotete, a kötelesség érzete visz a rózsákkal nem kecsegtető közéleti pályára, azt nemes törekvésében meg fogja segíteni a magyarok Istene. És el fog jutni céljához, mert egyenes vonalban haladhat, nem kell figyelnie és alkalmazkodnia a forgószél járásához, nincs vesztenivalója és csak arra kell ügyelnie, hogy az igazságot el ne veszítse. És hogy Méltóságod mindig hűséges őrizője lesz az igazságnak, arra garancia nekünk hosszú, munkás élete, amely kora ifjú korától fogva a közigazgatás és a közigazgatási bíróság hűséges szolgálatában annyi sok sikert és babért ért el. Bár minél több ilyen önfeláldozó fia lenne a magyar felsőbb tízezreknek, aki ősi, főúri családjában az erényeket keresi és nem az örökséget, az örökséget pedig kötelességek teljesítésére és nem múlandóságokra s nem élvezetekre használja. Szerencsés körülménynek találom azt is, hogy Méltóságod olyan földről, abból a vármegyéből jön, amelyre mai csonkaságában szomorú, mégis büszke lélekkel gondolunk, melyet régi nagyságában, boldogabb időkben Biharországnak neveztek, büszke lélekkel, mert az a magyar hazának olyan nagy államférfiakat adott, akik törhetetlen hűséggel szolgálták a hazát és volt, aki vértanúi halállal meg is halt érte és most Biharvármegye földjében, a geszti ! kriptában álmodik egy boldogabb Magyar- ! országról. Aki ezt a földet járta, aki ilyen levegőt szívott, az szent örökséget hoz magával miközénk. Ezért is hiszem, hogy a mai nap szebb jövővel kecsegteti ezt a gyűlés- termet és az egész vármegyét. Itt bizony nagy feladatok várnak megoldásra. Békésvármegyének túlnyomó része mezőgazdasággal foglalkozik. Nem kell bizonyítanom, hogy a gazdaközönség ma válságos helyzetben van. A gazdák fiai véreztek a háborúban, anyáik és leányaik művelték a földet a hadbavonultak helyett, a magyar gazda ontotta vérét a határokon, családja szállította a kenyeret két hadseregnek, három országnak. És a háború után elsősorban a gazdaságokon vonult végig a forradalom vihara és az oláh megszállás szennyes áradata. Kifosztott gazdaságok, kirabolt családi Movác§ Sándor zongorakészhő és hangoló a napokaan érkezik. Zongorahangolásokra előjegyzéseket felvesz DOBAY JÁNOS könyvkereskedése. 2—4 '»KÉN, KOMNZ, hasáb és aprilott tftxi fai házhoz szállítva a legolcsóbb napi áron beszerezhető 624 2—ío EMKŐ FEREJVC építési és tüzelőanyag kereskedésében, Kossuth Lajos utca 4. Telefon 168. m Telep : Ajtós utca 33. Telefon 142. _ otthonok maradtak az újkori tatárjárások nyomán. Aztán nagy áldozatokkal rendbe jöttek, sőt a történelemben párját ritkító áldozatokkal, az adózó polgárok erejének utolsó megfeszítésével az államháztartás egyensúlyát is helyreállították: a haza, a szülői ház összeomlását az aggódó gyermekek végső erőfeszítése megállította. Most úgy érezzük, hogy az államnak, a kormánynak kell segítséggel jönnie, hogy az egyes kis existenciák a súlyos gazdasági krízisbe bele ne pusztuljanak. A megcsappant munkaalkalmak következtében ott áll az eladósodott gazdaközönség mellett a munkanélküliek légiója. Itt is sürgős segítségre van szükség. Mit szóljak a kis- és nagyiparról, kereskedelemről ? Csak fel kell figyelni és látni fogjuk a csődbekerült s bezáruló műhelyeket, üzleteket. Másik társadalmi osztályunk: a köz- tisztviselő szintén áldozata a nehéz időknek. A gazdasági élet egyensúlyának minden megrendülését elsősorban és legsúlyosabban a tisztviselő érzi meg, aki a növekvő terhekkel szemben védtelenül áll, rajta nem segít egy kedvező jó termés sem, mert hiszen neki szegénynek soha sincs jó termése. Pedig néhány évtizeddel ezelőtt a tisztviselő a maga fizetéséből tisztességesen megélt, sőt a fokozatosan bekövetkező előlépésével a jólétnek bizonyos fokára eljutott minden szervezkedés, gyülésezés, kongresszus és peticionálás nélkül. Nyugodtan élhetett hivatásának és családjának. Kevesebb volt a cifra cim, kevesebb volt a méltóságos ur, de kevesebb volt a cifra nyomorúság is. Rangsorjavitásokkal, címek adományozásával nem lehet jóllakni, sem gyermekeket ruházni és neveltetni. El kell hát űzni a gondterhes felhőket a magyar családapák homlokáról! Lám Méltóságos Főispán ur ! Mennyi nyomor, mennyi panasz, mily nagy feladatok, mily nehéz hivatás vár reá. De induljon bizalommal nehéz útjára, hiszen 200 évvel ezelőtt ennek a vármegyének nagy része pusztaság volt s az ország egyik legvirágzóbb vármegyéje lett belőle ; 200 év alatt a pusztaságból virágos kertet teremtett a magyar lélek és a magyar akarat. Ez a magyar lélek és magyar akarat ősi hitével és törhetetlen reménységével megmaradt nekünk szent örökségül, mely már egyszer csodát müveit a megye földjén. Nem járt le a csodák kora és én hiszek uj magyar csodákban is. Hiszek a magyar lélekben és akaratban, hiszek ennek a szegény népnek, az elesett magyar családoknak, szeretett vármegyénknek és édes hazánknak a feltámadásában. Ebben a munkában hűséges társa lesz Méltóságodnak a vármegye becsületes, lelkes, munkás tisztviselőkara, melynek élén lelkiismeretességben, puritánságban és fáradhatatlan tevékenységben, hosszú szolgálata után is fogyhatatlan munkabírásban mint ragyogó csillag vezet Daimel Sándor alispán. De hűséges munkatársa lesz Méltóságodnak a vármegye egész közönsége, melynek nevében szerencsés vagyok Méltóságodat a mai napon üdvözölni és a munkájában a jó Isten bőséges áldását kívánni! A beszéd leírhatatlan hatást keltett. A szónokot percekig ünnepelték. Ezek után még Belicsey Géza a gazdatársadalom nevében üdvözölte az uj főispánt az alábbi szép beszédben. A Békésvármegyei Régészeti és Müvelődéstörténelmi Társulat Évkönyve 3., 12., 17 köteteit, kötve, vagy fűzve. Cim a kiadóhivatalban. is—
