Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-11-01 / 87. szám
2 Békés 1929 november 1. Elmozdították a lupényi hatóságokat. A román minisztertanács múlt hétfőn este foglalkozott a lupényi véres események megvizsgálására kiküldött bizottság jelentésével. A bizottság megállapította a bányavállalatok felelősségét, továbbá a sztrájkolok bűnösségét, amellett azonban a polgári és katonai hatóságok felelősségét, akik nem tudták elejét venni megfelelő intézkedésekkel a fejleményeknek. A minisztertanács elhatározta, hogy eltávolítja helyükről az összes katonai és polgári hatósági tényezőket, amelyek ezzel az eseménnyel kapcsolatban szerepeltek, közöttük Rozvány megyeprefektust. A battonyai vámhatáron agyonlőttek egy csempészt Battonyáról Írják hogy a napokban a határőrség egy súlyosan sebesült cigányt szállított be a battonyai magánkórházba. Egyik este 8 órán tájban a határszolgálatot teljesítő vámőrség egyik járőre észrevette, hogy négy egyén, batyukkal és csomagokkal feipakolva a határ felől befelé tart. A járőr vezetője rájuk kiáltott, mire azok futva igyekeztek vissza a határ felé. A járőrparancsnok megállásra szólította fel őket és pedig három - szór magyar, negyedszer román nyelven. A határ felé igyekvők a felszólítást nem vették figyelembe, mire a járőr vezetője utánuk lőtt- A határátlépők egyike visszaszólt : — Ne tessék lőni, megállunk ! A járőr erre meg akarta őket közelíteni, de azok ismét futásnak eredtek. A járőr vezetője tüzet vezényelt. Az egyik vámőr lövés e talált s a menekülök egyike fekve maradt, a többi elmenekült, átlépte a határt és román területre jutott. A vámőrök a sebesültet kocsira tették, bevitték Battonyára, ahol az orvosok súlyos haslövóst állapítottak meg, azonnal ápolás alá vették és megoperálták. Operáció alatt már megállapítást nyert, hogy a sérült életbenmaradásához nincs remény, mert a puskagolyó hat helyen fúrta át a beleket és több helyen cafatokká tépte. A sérült vallomása szerint Bócznak hívják, 14 éves, Temesvármehalai születésű. A társait nem nevezte meg és arra, hogy miért akart a határon átszökni, zavaros feleleteket adóit. A bemondott korát meghazudtolta fej lettsóge, mert legalább 16—17 évesnek látszott Bócz másnap meghalt. A törvényszéki boncolás a halál okául nagyfokú vérzést állapított meg. A folyamatban levő nyomozás adatai arra engednek következtetni, hogy a határon átszökött egyének és a sebeibe belehalt Bócz egy csempésztársasághoz tartoztak s a csomagokban átszállított holmihoz sem jutottak egyenes utón. Országos baromfi, galamb és házinyul kiállítás. Hazánkban a szakszerű faj- és haszon- baromfitenyésztés — különösen az utóbbi öthat esztendőben — igen nagy lendülettel indult meg. Ezen jelentős haladás a fejlődés utján még mindig nem jelenti azt, hogy ezen a téren célunkat elértük. Pedig az alföldi tanyásgazdálkodás keretében kínálkozó igen kedvező tenyésztési feltételek, gazdasszonyáink gondossága és aprójószág szeretető mellett ezt most már rövid idő alatt elérhetjük, ha egy kis akarattal, jól megválasztott nemesebb baromfi anyagnak (esetleg kakasoknak) a kis tenyészetbe való bevitelét elősegítjük. Ezzel nem csupán saját javunkat szolgáljuk, hanem az egyetemes nemzeti közgazdasági érdekeket is hatékonyan előmozdítva, eddigi sikeres eredményeinket rövid idő alatt megsokszorosíthatjuk. Békésvármegyét és a szomszédos vármegyénknek gazdaságilag hozzákapcsolódó részeit magába foglaló vidék már eddig is elől járt ezen fontos termelési ágazatban az ország minden más vidékével szemben. E vidék te nyósztársadalma a Délmagyarországi Baromfi, Galamb és Házinyultenyésztők Egyesületébe tömörülve, céltudatosan ‘és erős akarattal dolgozik kitűzött programja megvalósításán. — Ennek a komoly munkának eddig elért ered menyeit fogja szemléltetni és az országos jellegű kiállítás, melyet ez az Egyesület Gyulán a Gőndöcs-kerti pavilion helyiségeiben rendez 1929 évi november 2 , 3. és 4. napjain. Ugyanezen időben a kiállítással'kapcsolatosan te nyészbaromfi. galamb és házinyul vásár is lesz. Minden tenyésztőnek tehát érdeke, hogy elküldje a kiállításra legszebb és legjobb te- nyészanyagát és eladására szánt tenyészállo mányát. Szilágyi Béla dr. a szegedi távirati iroda vezetője. Bevalljuk, most ez egyszer „hazabeszélünk.“ Olyan emberről írunk, aki egyrészt gyulai származása révén közel áll a szivünkhöz, másrészt meg kedves kollegánk. Az újságíró, aki gyakran a mások előrejutásáért dolgozik, hadd Írjon arról a kenyeres pajtásról, aki nehéz körülmények közt szerezte meg azokat a kellékeket, amik ehhez a hivatáshoz szükségesek. Nagy a mi örömünk, hogy a | Magyar Távirati Iroda, a kormány félhivatalos orgánuma, megértő gavallériával honorálta Szilágyi Béla dr.-nak az országos hírszolgálat európai nívóra emelésében kifejtett nagyszerű munkásságát, amikor a Magyar Távirati Iroda szegedi fiókjának vezetésével megbízta. Ez a kvalitásos újságíró kollegánk nekünk nemcsak azért rokonszenves, mert ön maga erejéből küzdötte fel magát ebben a stréberektől hemzsegő társadalomban. Nemcsak azért nagyrabecsült a mi világunkban, mert birtokában van az európai nyelvek tudá sának és munkásságát a vidéki újságokon kívül a fővárosi lapok is kitüntető szeretettel méltányolják. Nem is azért tekint reá a mi cinikus, de vajszívű társadalmunk respektussal, mert küzdelmekkel teli ifjúságában megszerezte a tanári, a jogi és gyorsirástanári diplomáit. A mi szeretetünk azért mély és meleg eziránt a gyulai humuszból sarjadzott modern újságíró, az europér iránt, mert lelkét, szemét sohasem rontotta meg a nyugati szellem ezerprizmáju csillogása. Megfürdette lelkét az európai tudás napfényében, de csak DEKTI8T MISITSJÁNOS fogászati műterme 30 évi gyakorlattal, fájdalommentes foghúzás, tömés és fogkezelós. Saját technikában müfogak, aranymunkák, fogsorok szájpadlással és anélkül. Elsőrendű anyagból, jótállás mellett. Javítások leggyorsabban. Vidékieknek soron kívül. Ambulatoriumi árak, igen kedvező fizetési feltételek. Saját ház, Br Wenckheim Béla-u. 29. 560 (Vasut-utca, nópkert mellett) 4~6v azért, hogy törhetlen magyarságát megszépítse, megnemesitse s a nyugati kultúra erejével gazdagabbá tegye Szeretjük ezt az izig vérig magyart, aki lelkének minden szálával a drága hazai röghöz nőtt Az életvidám, konvenciókat megvető, kicsinyességeken felülemelkedő büszke és törhetlen magyar urat, aki áldozatos lelkű, dolgos munkása a tragikus jelennek a jövő hitében és reményében. Nem „hazaffy“, nem sujtásos, hangos, árva- lányhajas és sarkantyus kulisszahasogató. Ha néha neki busul ez a mi szabadonjáró — mert nőtlen — drága kollegánk, csöndesen sir a nóta (a legszebb, mert magyar), amelyik asszongya, hogy: Ki tanyája ez a nyárfás, Dzsezzbend, fütyülős zeneszerzők tingli-tangli operett nótáiért súlyos testi sértés járna a cigánynak. A jó Isten éltesse továbbra is Szilágyi Bélát a magyar újságírás díszére, mindnyájunk nagyrabecsülésére, no meg a Fáráó- ivadékok örömére. Választás. Vasárnap egész nap megyei bizottsági tagokat választunk. Igen fontos közérdek, hogy közülünk minden társadalmi osztályból a legkiválóbb férfiak legyenek megválasztva Hetek óta törjük a fejünket, hogy miképen tudnánk egy olyan lisztét összeállítani, amely ennek a célnak megfelel. Végre sikerült és pedig az Élővizcsatorna mindkét partjára vonatkozólag egy egy olyan lisztét összeállítanunk, amely úgy a városrészek, mint a foglalkozási ágak arányának megfelel. Ez a lissta a választás helyén kapható lesz vasárnap egész nap. Jöjjön szavazni mindenki, kérjen ilyen lisztát és azt dobja be az urnába. Előkészítő bizottság. Eltévesztették a tanyát. Különös kalandja volt hat jómódú bé késcsabai gazdálkodónak. Hajnalig mulatoztak együtt, aztán alaposan beszeszelve autóba ültek s kirobogtak, hogy csirkéket hozzanak a vendéglőbe paprikásnak egyikük tanyájáról. Részeg fővel azonban eltévesztették a tanyát s egy idegen tanyáról szedték össze a csirkéket, melyekből paprikást főzettek s jóízűen falatoztak, mikor betoppantak a csendőrök, kik a károsult gazda feljelentésére megindították a jókedvű gazdák ellen az eljárást lopás miatt. Vidám est a Komlóban. Irredentaszámok, egyfelvonásosok, modern versek, víg jelenetek, énekszámok. Szombaton és vasárnap este egy kis mü- vésztársaság mutatkozik be a Komló kávéház- ban a gyulai közönségnek, hogy egy vig est keretében elhozza nekünk a fővárosi kabaré- szinpadok java termését. Nagyszerű egyfelvonásosok, irredenta darabok, pompás jelenetek szerepelnek műsorukon, amelynek fénypontja lesz egy rendkívül tehetséges és bájos művésznőnek : Budai Ilonkának föllépte, aki az egyes színpadi müvek női főszerepén kívül Ady és Szép Ernő költeményeket mond el. Hisszük, hogy itt is az a forró siker kiséri felléptét, mint a fővárosban s a vidék nagyobb városaiban. A kis müvésztársaság tagjai közül felemlítjük Barthos József és Budai Sándor nevét, akik tehetséges tagjai a mai szinószgenerációnak. Asztalt előre lehet foglalni telefon 55. szám alatt. Az előadás mindkét este 9 órakor kezdődik. _PÁLF>ZISZTA.SA.JT VILÁGMAFíKA.
