Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-10-16 / 82. szám
2 Bökés 1929. október 16 A kiküldött szónok beszédjét, mely mindvégig higgadt s túlzástól mentes volt s legnagyobb részében a közismert szólamokat tartalmazta, nagy lelkesedéssel fogadta a pa- villont egészen megtöltő közönség. A gyűlés példás rendben folyt le és a rendőrség sehol sem látott okot a beavatkozásra. A gyulai Szociális Misszió Társulat október havi gyűlése. Előadó: Baranyay Jusztin dr. egyetemi dékán. A gyulai Szociális Misszió szombaton, október hó 19-én délután 5 órakor a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület tanácstermében tartja havi gyűlését. A rendszerinti beszámolón s a téli programm megbeszélésén kívül nagy érdeklődésre tarthat számot, hogy az elnökségnek sikerült az előadói tisztség betöltésére ezúttal Baranyay Jusztin dr egyetemi dékánt megnyerni, akinek neve a tudományos életben egyike a legtekintólyeseb - beknek. A nagyfontosságu és érdekességü gyű lésre ezúton is kéri a vezetőség a tagok megjelenését. Érdeklődőket is szívesen látnak A népjóléti és munkaügyi miniszter folyó évi augusztus 24-én 4020—1929. szám alatt a Társadalombiztosító Intézattel szemben fennálló hátralékokra vonatkozólag rendeletet bocsátott ki, a mely háromirányu rendelkezést tartalmaz. Az első csoportba tartozó rendelkezés arról szól, hogy a munkaadóknak a Társadalombiztosító Intézettel szemben 1925. január első napját megelőző időre kirótt betegségi biztosítási járulékokból és a járulékok késedelm i pótlékából származó tartozásait hivatalból tő rölni kell. Az 1925. évi január hó 1 ig kirótt hátralékos járulékok törlését iparosainknak nem kell külön kérelmezniük, de helyesen te szik iparossaink, ha figyelemmel kisérik azt, hogy a kerületi pénztárak tényleg törlik e az 1925 év január hó 1-ig kirótt hátralékos járulékaikat. A második csoportba tartoznak a munka adóknak az 1925 év január hó 1 napjától 1926 évi december hó 31 ig terjedő időre kirótt betegségi biztosítási járulékokból és ezeknek késedelmi pótlékából eredő tartozásai. Ezeket a tartozásokat nem törlik hivatalból hanem a munkaadó kérelmére kell törölni azokat 50% erejéig, ha a munkaadó hitelt érdemlően igazolja, hogy : a) a tartozás teljes összegének behajtása üzemének anyagi megrázkódtatását okozná, vagy b) foglalkozásának folytatását lehetetlenné tenné, vagy lényegesen megnehezítené, vagy c) a munkaadónak és családjának megélhetését veszélyeztetné. A hátralékok törlesztésére vonatkozó ké reimet október 31 ig kell előterjeszteni és a kérelmet méltányossági okokkal hitelt érdemlő módon kell alátámasztani. Az említett rendeletnek harmadik részét az u. n. kamat amnesztia képezi. Ugyanis azoknak a munkaadóknak, akik 1928. évi december hó 31-ig terjedő időre kirótt betegségi biztosítási járulékokkal és a járulékok késedelmi kamatával tartoznak, e járulékok után előirt és még meg nem fizetett késedelmi pótII üli miniszter W\m mutete. léktartozását hivatalból törölni kell, ha előbb említett járulékhátralékuk egész összegét 1929. év december hó 31. napjáig megfizetik. Ha tehát hátralékos kisiparosaink olyképpen rendezik járuléktartozásaikat, hogy az előbb említett lehetőségek mellett járuléktartozásainak felét töröltetik, viszont pedig tartozásainak másik felét folyó évi december 31 ig lefizetik, akkor teljesen rendezhetik a múlt óv végéig a Társadalombiztosítóval szemben fennálló tartozásukat. A rendelet arról is intézkedik, hogy a munkaadónak folyó évi december 31-ig telje sitett fizetéseit elsősorban a korábbi évekből fennmaradt betegségi biztosítási járuléktartozások kiegyenlítésére, nem pedig kamatok fizetésére — kell fordítani A folyó évi január első napjával kezdődő időre kirótt tátsadalom- biztositási járuléknak az öregségi és rokkant sági biztosítási járulékra eső részét, valamint a balesetbiztosítási járulók Ó3 a baleseti biztosítási dij javára teljesített fizetéseket azonban eredeti rendeltetésüktől elvonni é9 a betegségi biztosítási járulékok kiegyenlítésére fordítani nem szabadHiiMiu ifi Alist) Dénesné levele a lap szerkesztőjéhez. Igen tisztelt Szerkesztő ür ! A »Békés“ cimü b. lapja szombat, október 12 i számában „Wenckheim László gróf“ címmel bíró vezércikk keretében a következő sorokat olvastam : „A gyulai „Szeretetház“ az állam gazdasági helyzete folytán megszűnt az elhagyott vagy megtévelyedett fiatalkorúak javító nevelését szolgálni, épen úgy, mint a többi hasonlócélu és rendeltetésű intézet!“ Az idézett sorok annyira ellenkeznek a valódi tényállással, hogy kötelességemnek tartó m annak helyreállítását, annál is inkább, mert itt nyilvánvalóan szándékos megtévesztésről van szó és visszaéltek úgy a szerkesztőség, mint általa az olvasó közönség jóhiszeműségével. A valóság egészen más: igen szomorú és szégyenletes. Ugyanis a „Szeretetház“-ban, melynek elnevezése itt keserű gúnynév, oly embertelenül bántak a szerencséden fiatalkorúakkal hogy az ismételt panaszok végre feljutottak, sajnos igen későn Zsitvay igazságügymin szterig és őt vizsgálat elrendelésére indították. Ennek eredménye több mint igazolta az elhangzott vádakat és ezért lett az intézmény beszüntetve. Talán mert én is kérve-kértem a miniszter urat az emberiesség nevében sürgős intézkedésre, vagy mert régebben magam is részt vettem a fogházmissziók munkájában, vagy esetleg csupán udvariasságból ő szives volt engem levélileg külön értesíteni a tett intézkedésről és annak indokairól, valamint arról, hogy a szerencsétlen gyermekeket átutalta az Aszódi javító intézetbe. (Tehát nem szüntettek be minden más hasonló rendeltetésű intézményt — „épen igy“ ) Sajnos, hogy épen városunk mellett történ hettek ezek a felháborító brutalitások, sőt valódi kegyetlenségek, melyek a legnemesebb szándékkal létre hozott intézményt igy discreditálták ! Magától értetődik, hogy Wenckheim László gróf, ki évekkel ezelőtt lemondott a Békésmegye i Báró Wenckheim Béla utca 7. szám alatt egy nagy üzlethelyiség, esetleg két kisebb és egy nagy ntühelyhelyiség november l-re kiadó. 6812—4 Pártfogó Egyesület elnökségéről, a szomorú tényekről nem bírhatott tudomással és teljesen megérdemli az ő róla elhangzott elismerő szavakat Azonban ismerem jó szivét és őszinte emberbaráti gondolkozását, — ő volna az első, aki felháborodással utasítaná vissza még annak a gondolatát is, hogy az őt dicsérő cikk keretében a valóság igy elferdittessék. Kérem fenti soraimnak szószerinti közlését. Gyula, 1929. október 14. Gróf Almásy Dénesné. 9r. íröl Muftii Lászlg öméltósáía levele lapunk szerkesztőjéhez A „Békés“ hetilap tekintetes szerkesztőségének Gyulán. Igen tisztelt Szerkesztő ür / Becses lapjának folyó hó 12 i számában .Gróf Wenckheim László dr.“ cim alatt cikk jelent meg, mely a Gyulai Szeretetház alapítása körüli szerény munkálkodásomról igen megtisztelő, bár érdemeimet felülmúló méltatással emlékszik meg. Ez az elismerő visszaemlékezés pedig történik abból az alkalomból, hogy a Szeretetház javitó-nevelő működése a közelmúltban megszűnt. Ezzel összefüggésben b. lapjának tisztelt olvasóiban s Gyula városának egész társadalmában a cikk tartalma azt a véleményt erősíthetné meg, hogy — amint a Szeretetháznak létesítése, úgy annak vezetése és irányítása is az alapítás óta a legutóbbi időkig az én személyemmel és egyéniségemmel volt szoros kapcsolatban. Ezzel szemben a tény azonban az, hogy én a Patronage egyesület elnökségéről már négy vagy öt évvel ezelőtt lemondottam és ez időponttól kezdve e Szeretetház vezetésének irányításába vagy felügyeletébe egyáltalában nem folytam be s igy, ha az intézetet mintaszerűen vezették, az elismerés nem engem illet, mint ahogy az esetleges hibákért sem vállalhatnám az erkölcsi felelősséget. E levelemnek b. lapja legközelebbi számában való szives közlését kérve, maradok Békés-Tarhos puszta, 1929 október hó 14 kivéló tisztelettel Wenciiheim László gróf. Spier Károly és nejéneh jaloai. A múlt hót szombatján a gyulai társadalom olyan házaspárt vett körül szeretőiének minden melegségével, akik néhány évi ittar- tózkodásuk alatt jóságuk, vallásosságuk és emberszeretetük példájával megmutatták a mai modern világban is az élet igazi szépségét és jelentőségét. Negyedszázados, mintaszerű házasóletük ragyogó szimbóluma a házasság szentsége mindennél nagyobb jelentőségének, amelyet napjainkban a lelketlen újítók, az álbölcselkedós meg akar fosztani isteni rendeltetésétől. Szombat délelőtt 9 órakor szentmise keretében történt a 25 éves házasság megáldása, amelyet dr. báró Apor Vilmos plébános végzett, aki gyönyörű, szívből jövő beszédben jellemezte a szép nap jelentőségét. A szentmisén a jubiláns pár a szentségekhez járult. A templomi szertartás után, amelyen az ünnepeltek sok tisztelője és jóbarátja vett részt, a pénzügyi palota tanácstermében folytatódott az üdvözlés, ahol a pénzügyi személyzet nevében Elek Lajos h. PA.LJPZISZTA.SA.JT 512 >0—52
