Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)

1929-10-09 / 80. szám

LXI. évfolyam 80. szám. Széria €tyula, 19X9. október 9. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. BÉKÉS PDUT1KAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér, Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Békésvármegye törvényhatósági bizott­sága folyó hó 10-én, csütörtökön tartja ren­des őszi közgyűlését. A közgyűlésen elő­terjesztendő alispáni jelentésből az alábbi fontosabb dolgokat közöljük: Közegészségügy. A közegészségügyi viszonyok a múlt év hasonló időszakához viszonyítva jóval ked­vezőbbek voltak, mert a heveny ragadós ba­jokban történt megbetegedések száma 1283-al volt kevesebb. Az uralkodó heveny fertőző baj a hasi- hagymáz volt, amely egymaga valamennyi heveny fertőző bajban történt megbetege­désnek több mint ^-át adta. — Ebben az évben a vármegye 14 községében lépett fel, halmozottan azonban csak Békéscsabán és Gyulán. A trachomások száma apadó. Ez az örvendetes eredmény Endrőd községben is megállapítható, ahol különben százakra megy a trachomások száma. Közbiztonság. A személy- és vagyonbiztonság terén a helyzet lényegbevágóan nem változott, mert a büncsekmények száma a rendes ke­retek között mozog. A múlt évben végre­hajtott megszüntetése több csendőrjárörsnek a legtöbb helyen nem vonta maga után a közbiztonsági állapotoknak hanyatlását, de mégis akadnak egyes helyek, ahol a meg­szüntetés következtében, különösen a kisebb lopási esetek száma erősen emelkedett. A múlt közgyűlés óta államellenes moz­galmakról jelentés nem érkezett. Május havában megtartott közgyűlés óta a vármegye területén előfordult tüzese­tekről 51 esetben érkezett be jelentés és számlálólap. A károsultak száma 54. A kár épületekben 18425 P, ingóságokban 45720 P, az összes tűzkár 64145 P, melyből biz­tosítás folytán 59856 P térül meg. Nem volt biztosítva 4289 P értékű épület, in­góság. Közgazdaság. Az időjárás május havában a mezőgaz­daság szempontjából általában kedvezőnek mondható, mert az idő kellőképen felmele­gedve, a fagykárokat túlélve, az őszi veté­seket erőteljes fejlődésre ösztökélte. A május havi esőzések általában pász- tásak voltak. A junius havi időjárás még kedvezőbb volt a vegetációra, mert mérsékelt meleg és hűvösre hajió idő mellett a gabonafélék szemképződése a legkedvezőbb viszonyok mellett történt meg. A julius havi időjárás az aratás és cséplés zavartalan munkálatait biztosította, de a csapadék szegény volta miatt, a vege­táció fejlődését nagyban akadályozta. Augusztus havi időjárás igen meleg volt, 35- 40 C felmelegedéssel, eső csak kisebb mértékben, főleg zivatarok alakjában esett, Mezőberény és Békésföldvár között jég is volt, amely a tengeri és répa leveleit szakgatta meg. A legelők általában a nyár folyamán kevés hozamot adtak, úgy, hogy a kijáró állatállomány nem csak a rendkívüli nagy meleget, hanem a fühozam-hiányt is igen megszenvedte. A beérkezett jelentések szerint az 1929. évi átlagtermés a következő: búza 5-5 q, rozs 5 20 q, árpa 7 q, tengeri 11 q, cukorrépa 105 q kát. holdanként. A tavaszi fagykárt szenvedett gazdák részére a földmivelésügyi miniszter 87500— 1929. számú rendeletével vetőmag segély­ként, minden kifagyott hold után 40 pengő segélyt engedélyezett 8 százalékos kamat mellett. A vetőmagakció irányítását a főispán elnöklete alatt megalakított központi bizott­ság teljesiti, melynek tagjai az alispán és a vármegyei gazdasági felügyelőség vezetője. Az akció lebonyolitása most van folya­matban. Az ez év tavaszán vetőmag beszerzés céljaira engedélyezett 50000 pengő hitel­keretből a gazdák 36000 pengőt vettek igénybe, melynek visszafizetése ez év októ­ber 31-ig esedékes. A mezőgazdasági munkások helyzete kielégítő volt, mindenütt megfelelő munka- alkalmat találtak, sőt a cséplési idény alatt a cséplőmunkásoknál helyi hiányok is mu­tatkoztak. A napszámbérek általában megfelelők­nek mondhatók, azok ellen panasz nem ér­kezett be. A cséplési munkálatok augusztus hó végén mindenütt teljesen befejezést nyertek. Szeptember havában pedig a kukorica­törést teljes erővel megkezdték, és annak munkálatai kevés kivételével befejezést is nyertek. Jelenlegi gazdasági munkák: szántás, trágyahordás, kukoricatörés és szártörés, répa szedés és hordás, ősziek vetése szór­ványosan, majori, magtári és kerti munkák vannak folyamatban. . A május havában megindult tejellenőr­zés a legkedvezőbb mederben folyik, 300 darab tehén van ellenőrzés alatt. A földmivelésügyi miniszter 88300. sz. rendeletével a már elmúlt években megin­dított műtrágya akció folytatását rendelte el azzal a külömbséggel, hogy az 500 hol­don aluli gazdák 4 százalékos, mig a na­gyobb gazdák 6 százalékos kamat megtérí­tés mellett vehetik igénybe a kedvezményt 12 havi váltóhitel mellett. Állategészségügy. Az állategészségügyi viszonyok a má­jusi közgyűlés óta lefolyt időszakban általá­ban kielégitőek voltak, sőt az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva kedvezőb­bek, azért, mert a múlt évben nagy elterje­désben uralkodott ragadós száj és köröm­fájás betegség a folyó évben mindössze 2 községben mutatkozott és nagyobb számú megbetegedést csak Csorvás községben oko­zott, ahol a Biharvármegyéből behurcolt és járványosán elterjedt betegség miatt, szi­gorú községi zár rendeltetett el és áll fenn. Egyéb ragadós állatbetegségek közül szórványos jelleggel a lépfene 17, a veszett­ség 3, a takonykor 2, az ivarszervi hólya­gos kiütés 2, a lórühkór 5, a sertésorbánc 11 és a sertéspestis 15 községben állapítta­tott meg, mely betegségek közül tömegesebb elhullási veszteséget az évek óta nem tapasz­talt hevességgel fellépett sertéspestis okozott­A m. kir. földmivelésügyi miniszter f. évi julius hó 1-én az állatforgalmi adó meg­szüntetésével egyidejűleg 35900—1929. sz. rendeletével a marhalevélkezelést újból sza­bályozta. Az átmenet zavar nélkül történt. Közlekedés. A törvényhatósági gőzhengerek befe­jezték a gyula—kétegyháza—eleki, békés- csaba—dobozi, tótkomlós—makói, Szeghalom —vésztői és pusztaföldvári útszakaszok hen­gerelését összesen 16259 km. hosszban és megkezdődött a füzesgyarmati Széchenyi- utca hengerelése. Az útépítések közül befejeztetett és a forgalomnak át is adatott a gyula—dobozi, vésztő-tarhosi és tótkomlós-nagymajíáthi ut. Folyamatban van a gyomai vásártérszéli és a gyulai Erkelmalmi szakasznak végleges jelleggel való kiépítése. A békési gróf Teleki­utca burkolatának átépítésére a versenytár­gyalás meghirdettetett és kedvező időjárás esetén ez az aránylag nem nagy terjedelmű munkálat még a tél beállta előtt befejezhető. Megtartotta a hivatal a szeghalmi Temes- váry-hid feljáró töltése mellett létesítendő betontámaszfal építésének versenytárgyalását, ez a munkálat is a döntés megtörténtével megindítható. Tervezés alatt áll a békéscsaba—me­zőmegyeri és bucsatelep—karcagi szakasz kiépítése, valamint az ujkigyósi vasúti hoz­A.z alispáni jelentésből.

Next

/
Thumbnails
Contents