Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)

1929-09-11 / 72. szám

2 Kékes 1929 szeptember 11. A józsefvárosi rí. elemi iskola fölszentelése. Szirmay L. Árpád prelátns és báró Apor Vilmos dr. plébános beszéde. A vallásos és hazafias kultúrának gyö­nyörű ünnepe volt vasárnap a Józsefvárosban, amikor e városrész ujonan épült róm- kath. elemi iskoláját szentelték fel. A megható ün­nepségen, amelyen ott volt a Józsefváros szine- java, báró Apor Vilmos piébános végezte az iskolaszentelés szertartását Valcsák Ágoston józsefvárosi lelkész segédletével. Az újonnan épült két tantermes iskolá­ban csinos és modernül felszerelt színpad is van két rendbeli díszlettel s mellette öltöző­nek is elég hely jutott. Á két tanterem közti rósz elmozdítható s az így nyert nagy terem iskolaünnepólyeken és jótókonycélu előadáso­kon elég nagyszámú közönséget képes befo­gadni. A minden tekintetben ízlésesen, a mo­dern higiénia követelményeinek megfelelően megépített és felszerelt terem méltó büszke­ségévé válik a Józsefvárosnak, amely ezúttal is megmutatta áldozatkészségét. A szép ünnep kezdetén a színpadon a magyar ruhába öltözött tanulók énekelték a Himnuszt Zimmer József kántortanitó vezeté­sével, Tits István IV. oszt. tanuló pedig ügyes kis beszéddel üdvözölte a megjelenteket. Báró Apor Vilmos dr. plébános mondott ezután ünnepi beszédet. Köszönetét mondott a kultuszkormánynak az iskola felépítésére nyújtott segítségéért s egyben meleg elisme­rését fejezte ki a Józsefváros polgárságának áldozatkészségéért, amely csak röviddel ezelőtt nyilatkozott meg templomuk szebbévarázslá- sában s most pedig lehetővé tették, 'hogy a legdrágább magyar kincs: a gyermek, ebben a szép hajlékban részesüljön a vallás és a tu domány áldásaiban a tiszteletreméltó tanítói kar vezetése alatt. Az ünnepi beszéd megkapó szavakat talált annak a pnagyvonalú, gyönyö­rű kulturprogramnak igazolására, amelyet Klebelsberg Kunó vallás és közoktatásügyi mi­niszter épit ki most nagy anyagi áldozatokkal, de a magyar jövőnek szinte százszázalékos, nagyszerű biztosításával. A józsefvárosiak ősei idagen anyanyelvűek voltak, de a jelen nemzedék minden érzésével, minden ideg- szálával hü részese e nemzet törekvéseinek s minden egyes tagjának szivében ott ég az ezeréves haza boldogitásának fölemelő gon­dolata. Az ünnepi szónok azt reméli, hogy e szép iskolában tovább folytatódik a nagy nemzeti munka. Erőteljesebben, hiszen annyi a romlás, a pusztulás az erkölcsiek terén s a gyermektől várja ez az ország a jövő Nagy- magyarországnak erőteljes kiépítését. Éz pe­dig csak valláserkölcsi, hazafias alapon re­mélhető. Éppen ezért Isten kegyelmét és ál­dását kérte az iskolára, annak tanítói karára, s minden kis növendékére, hogy ez az iskola a szülők támogatásával, Isten segítségével olyan nemzedéket neveljen, mely erkölcsös, ízig-vérig magyar és gerinces. Ebben a re­ményben adja át az iskolát rendeltetésének. Legyen az iskola vára az erkölcsösségnek és hazafiasságnak és növendékei egykor erős támaszai, erkölcsben és hazaszeretetben gaz­dag polgárai boldog Nagymagyarországnak. A rendkívül nagy tetszéssel és éljenzés­sel fogadott remek beszéd után nagy érdekes- sógü, megkapó jelenet következett. Szirmay L. Árpád prelátus-kanonok, egyházmegyei fő­tanfelügyelő állott fel, aki a legritkább eset­ben szokott a nyilvános szereplésre vállalkozni Ez a minden tekintetben kiemelkedő ünnep és a gyulaiak kiváló lelkipásztorának beszéde szólásra indította és kifejtette bölcs, nagy tu dásával és tapasztalatával alátámasztott véle­ményét, amely a magasabb kulturális tudás szükségességét hangsúlyozta. Az élet rohanó árjában igenis föl kell szerelni a gyermeket a többtudás fegyverével, mert ez többet ér minden erőszakos izommunkánál, minden há­borús törekvésnél, mely nam is keresztényi gondolat. A nagy Anglia példájára legyen mindenünk a gyermek: a jövő virága, letéte­ményese. A józsefvárosiak jó utón járnak. Ss er étik a pénzt okosan megszerezni, de van szi­vük a pénznek okos célra való kiadására is (Lel­kes taps és éljenzés) Adjon Isten az országnak sok ilyen okos gavallériával gondolkozó hit­községet. Meleg szóval adózott a gyulai hívek­nek, akik templomukra és iskolájukra örömest áldoznak, a kát tanítói karnak, mely minden­kor feladata magaslatán áll. Kéri a híveket, hogy e szép ünnepi alkalomból soha ne fe­ledjék el hogy ennek az iskolának megvaló­sulásában — több tényező közt — kiemelkedő része van a lelkipásztornak, aki közbenjárásá­val, fáradhatatlan agilitásával most is meg­mutatta, hogy minden hive a legkisebbtől a legnagyobbig, a legszegényebbtől a leggazda­gabbig egyformán kedves Ő előtte. A szűnni nem akaró tapsok bizonyítot­ták azt az általános tetszést, amit Szirmay L. Árpád egyházmegyei főtanfelügyelő közvetlen hangú, egyszerűségében is klasszikus magas­laton mozgó beszéde a hallgatóságból ki­váltott. A kis Schriffert Róza bájosan szavalt ez­után. Fölemelő hatású volt az iskolások által elénekelt Szózat s remekül sikerült a Hun­gária c irredenta színdarab, melynek miadan szereplője kitűnőt érdemel. A kis színdarab mintaszerű betanítása a tisztelendő nővérek tudását és finom ízlését dicséri. A szépséges ünnepségen ott láttuk Szir­may L. Árpád prelátus-kanoDok, egyházmegyei főtanfelügyelőn és báró Apor Vilmos dr. plébá­noson kívül — többek közt — Szentkereszty Tivadar kir. tanfelügyelőt, Scherer Benedek és Székely Lajos ny. igazgatókat, Szabados Antal gimn. hittanárt, Dundler Ferenc belv. róm. kath. el. iskolai igazgatót s a róm, kath. ta- nitókar minden tagját, stb. pesten az egyetemen és a bécsi Pazmaneumban tanult. Szeptember 1-én szentelte Szegeden pappá dr. Glattfelder Gyula Csanádi püspök. Az első szentmiséjén manuduktora Szaba­dos Antal reálgimnáziumi hittanár volt, ün­nepi szónokául báró Apor Vilmos dr. plébánost térte fel, aki az evangélium után elmondott szent beszédében az egyháznak és híveknek örömét fejezte ki, hogy ismét erősödött a lelkipásztorok serege. A mai időben, amikor annyi álfilozófia teszi üressé a lelkeket, amidőn úrrá lett az em­berek szivében sz anyagiasság és az emberi szem folyton csak a földi dolgokra szegeződik, százszorosán magasztos hivatás vár a papra. Lelkeket az ég felé, a tisztultabb magasságok fölé emelni, utat mutatni a tévelygések közt, vi­gaszt, bátorítást vinni a kétségbeesés szélén állóknak, az erősség kegyelmét a szenvedőknek, a bünbocsánat szentségét a bűnösöknek! A jó Isten áldását kérte az ujmisésre, hogy erőslelkü tanítványa legyen Krisztusnak, jó pásztora a reábizott nyájnak. Az ujmisés, aki a Csanádi egyházmegye áldozópapja, a szentmise végén áldást osztott szüleire, testvéreire, rokonaira s a gyulai katoli- kusságra. Népünnepély, szüreti bál és színházi előadás. A nagymagyarvárosi Szociális misszió jótékonycéln mulatságai. Megírtuk, hogy a nagymagyarvárosi Szoc. Misszió szeptember 22-én, vasárnap délután nagy­szabású népünnepélyt rendez ökörsütéssel, re­pülőgép felszállással s rengeteg látványossággal, este pedig szüreti bál lesz reggel 4 óráig. Mind­kettő szenzációsan olcsó árakkal, Mint értesülünk, most folynak a tárgyalá­sok a messze földön hires gyürkehelyi műked­velőkkel, akik 22 én délután Csite Károly: Le- gényfurfang c. énekes népszínművét adnák elő a színkörben Konrád Jenő gyürkehelyi tanitó ki­tűnő vezetésével. Mindhárom akció a nagymagyarvárosi sze­gények javát és a Gyürkehelyen építendő tem­plom alapját szolgálja Primicia. — fflerksz Elemér György első szentmiséje. — nAz Isten kiild, testvéreim, tinéktek, Hogy sugarai eleven tusét, Amik Arcáról a szivembe égtek, Sugározzam csendesen szerteszét A testvéreknek, kik az éjben járnak. Az Isten küldött, szentjánosbogárnak Sik Sándor. Da Boscoval történt, hogy egy előkelő kör­ből való anya elsorolta neki gyermekeit „Az első — szólott — diplomata lesz, a második katona, a harmadik . ..“ — s itt dón Bosco közbevágott: „papi“ — „Akkor inkább haljon meg,“ — kiál­totta felindultan az anya. És nyolc nap múlva a gyermek kiterítve feküdt. Halálos ágyán azt mondta : „Én tudom, anyám, miért kell meghal­nom Mert te kívántad.“ A gyulai anyatemplom vasárnapi, virágos oltára mellett állt az ifjú pap, akinek szülei meg­értették az Ur Jézus hivó szavát: Az aratás sok, de a munkás kevés. Kérjétek tehát az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az Ő aratásába. (Mt. 9. 37—38) Különös tisztelet illeti az édes anyákat, "akik az ifjú lélekben fölébredő vágyat a papihivatás iránt szeretettel munkálják. Legjobb papjait az Egyház az édes anyáknak köszön­heti: szent Ágostont Mónikának, aranyszáju szent Jánost Anthusának, szent Gergelyt Nonniának Az anyák áldásos befolyását látjuk dón Bosco, X. Pius hivatásának felébredésében. Merksz Elemér György, a gyulai ujmisés, e városban nevelkedett, itt végezte elemi és gim­náziumi tanulmányait, majd mint kispap Buda­A fővárosi napilapok közül a konzer­vatív irányzat legjobbjai a „Nemzeti Újság“ és az „Uj Nemzedék“ Budapest V„ Hon­véd u. 10. „KIRÁLY“ MOZGÓSZINHÁZ Telefon 83. GYULA. Telefon 82. 1929. évi szeptember 12-én, csütörtökön Ufa Yllághiradá aktualitások a világ minden részéből 1 felvonásban. IÁMBA az őserdő hőse eredeti helyszíni felvételek az afrikai őserdőkből félvad négerekkel 7 felvonásban. Harry Liedtke-film! Harry Liedtke-füm! A SZIVIDOMITÓ (Nagyvárosi ifjúság) vidám korrajz a mi életeinkből 10 mnlalságos felv.-ban Főszereplők: Maria Paudler és Harry Liedtke. Repriz! Közkívánatra! Repriz! Ijjnl A szenvedély ]jjn| Julii Greta Garbó legszebb filmje.

Next

/
Thumbnails
Contents