Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)

1929-08-24 / 67. szám

2 Békés 1929 augusztus 24 98767. Legtöbb megyebizottsági tagválasztó van Békéscsabán a harmadik kerületben, hol 5901 választó van, Békéscsaba város másik két kerületének mindegyikében 5000-en felül van a választók száma. 4000-en felül van a választók száma az orosházi és a szarvasi megyebizottsági tagválasztó kerületekben is, legkevesebb a kétegyházi választókerületben, ahol csak 949, mig a gyulavárii-mező- megyeri választókerületben csak 920 a me­gyebizottsági tagválasztók száma. A ili KIM MiM. (1929. augusztus 17.) A nemes vármegye restantiákat dolgozott fel. A közgyűlésen a vármegye alispánja el­nökölt. Rövid üdvözlő szavak után bejelen­tette, hogy a rendkívüli közgyűlés egybehi- vását az a körülmény tette szükségessé, hogy a májusi közgyűlés óta nagy tömegben (124 darab) felgyűlt ügyek elintéztessenek. Az ügyek tárgyalásának megkezdése előtt elnöklő alispán meleg szavakkal emlékezett meg ar­ról, hogy dr. Tass József népjóléti miniszter most érte el minitzterségének 10 éves év­fordulóját. Megemlékezett azokról a kiváló érdemekről, amelyek az ő miniszterségét éke­sítik. Nagy szociális érzésével, kiváló tudá­sával a népjóléti intézmények és alkotások oly tömegét hozta létre, amelyek még hatá­rainkon túl is megbecsülő feltűnést keltettek. Ezek a hatalmas alkotások alkalmasak vol­tak arra, hogy a szociális bajokat enyhítsék. Bejelenti, hogy a vármegye nevében a jubi­láns miniszterhez üdvözlő táviratot intézett és további áldásos működéséhez a törvény- hatóság legőszintébb szerencsekivánatát fe­jezte ki. (Élénk éljenzés.) Orosháza községnek a Monori-csárdától Kondoros községig terjedő ut kiépítése iránt előterjesztett kérelmet a bizottság fedezet hiányában elulasitani kénytelen, amint hogy egyéb útépítési igényeket sem kéges kielégí­teni fedezet hiányában. Az állam által tervbevett nagyobbsza- básu útépítési programm keretében Békésvár- megyében is több fontosabb útszakasz kiépí­tése tekintetében kapott a vármegye alispánja Ígéretet, amelyet tekintettel annak óriási szociális jelentőségére, a vármegye alispánja a lapok utján is örömmel hozott köztudo­másra. Sajnálattal kénytelen azonban kijelen­teni, hogy az ígéret mind a mai napig csak ígéret maradt, úgy, hogyha rövid időn belül a tervbe vett útépítésekre vonatkozó kor- ményintézkedések le nem érkeznek, akkor ebben az évben már komolyan szó sem lehet az állam által tervbe vett útépítésekről. Ilijén körülmények dacára is azonban elnöklő alispán a szociális bajok enyhíté­sére azt a kijelentést tette, hogy ott, ahol szükséges lesz, a földmunkát el fogja rendelni és módját és lehetőségét fogja keresni annak, hogy a szegény munkás­emberek keresethez jussanak. A doboz—sarkadi ut a vicinális utak hálózatába felvétetett, ami azonban nem je­lenti azt, hogy az az ut mindjárt ki is lesz kövezve, mert hiszen fedezet nincs is rá, csupán azt jelenti, hogy ennek a földutnak jókarban tartása a jövőben a vármegyének gondja lesz. Annak a nagy szociális jelentőségű moz­galomnak, amely a sokgyermekes anyákat akarja az egész országban támogatni, mintegy gyönyörű visszhangjaként dr. Daimel Sándor alispán indítványt terjesztett a törvényható­ság elé a vármegye sokgyermekes anyái­nak segélyezése érdekében. Az indítvány nagy lelkesedéssel történt elfogadása mellett kimondotta a vármegye, hogy a sokgyermekes anyák közül azokat, akik arra vagyoni és családi körülményeiknél fogva rászorultak, arra érdemesek és méltók, évenként bizonyos anyagi támogatásban kí­vánja részesíteni. E célból a folyó évre már 2000 pengőt szavaz meg és felhatal mázzá a vármegye alispánját, hogy ebből az összegből 20—25 többgyermekes anyát a rárm. t. főorvos és az illetékes járási főszolgabirák meghallgatásával oly módon részesítsen segélyben, hogy a 2000 pengő teljes egészében felhasználtassék. ' Uta­sítja a bizottság az alispánt, hogy a ne­mes célra szükséges összeg megszava­zása érdekében évenként a februári köz­gyűlésre tegyen előterjesztést. Az indítványtétel egy nemes lélek spon­tán megnyilatkozását, annak elfogadása a tör­vényhatósági bizottság magas szociális érzé­két bizonyítják. Több megemlítésre érdemes, a közönsé­get általánosságban érdeklő tárgy nem volt- A közgyűlés még a délelőtt folyamán vé­get ért. „KIRÁLY“ MOZGÓSZINHÁZ Telefon 82. GYULA. Telefon 82. 1929. évi aogosztus hó 23-én, vasárnap délután 3/44, y47 és este y29 órakor magyar Híradó 8§ O. sz. honi aktualitások 1 {elvonásban Ferbó a tengeren amerikai btirleszk 2 felvonásban. Halászat és vadászat ismeretterjesztő knltnrlilm 1 felvonásban. Repriz! Közkívánatra! Repriz! VAN ISTEN Ceeil B. De Miile remekműve 10 felvonásban. Főszereplők: JOSEF SCHILDKRACT, JETTA GOEAL, VERA REYNOLDS és WILLIAM BOYD. Kertiünnepély Ischlben az árvaház javára. Ischl, 1929 augusztus hó A vadregényes Salzkammergut középpont­jában fekvő, s Ferenc József óta világhírűvé vált Ischl városkában Nagyboldogasszony napján nagy ünnepséget rendezett az ottan áldásosán működő Nőegylet. Ismerve a gyulai charitativ egyesületek sohasem lankadó buzgolkodását, talán némi érdeklődéssel és esetleg tanulsággal fognak ol­vasni az itt működő rokon egyesületek munkál­kodásáról is. A megtartott ünnepély fényét nagyban emelte megjelenésével dr. Seipel Ignác prelátus, Ausztria kancellárja, ki titkárja kíséretében autón érkezett meg a délutáni órákban, hogy az ünne­pélyen részt vegyen. A kertiünnepélyt az árvsgyerekek javára rendezték s igy a varoska lakossága örömest ál­lott a jó ügy szolgálatába. Starhenberg hercegné mint minden esztendőben, úgy most is, készsé­gesen ajánlotta fel szépen gondozott parkját az ünnepség színhelyéül, a szegények érdekében szívesen meghozva azt az áldozatot, mit az ez­rekre menő tömeg beözönlése által akaratlanul is okozott kár jelent. Sőt ő maga az ünnepség megkezdésekor elsőnek járt körül, hogy szemé­lyesen inditsa meg az egyes sátrak forgalmát. Ezeket a munkások az árvák javára minden ellenszolgáltatás nélkül ácsolták össze, hiszen valami nem várt szerecsétlenség folytán bárkinek bekerülhet gyermeke az árvaházba. Örömest dől goznak értük a legszegényebbek is, mert itt na gyón szeretik a gyermekeket. Nem régen történt, hogy egy 14 gyerekes szabó feleségének ikrei születtek, s a gyors segítséget hozó nőegyleti elnöknőt — a büszkeségtől és örömtől sugá­rozva — e szavakkal fogadta az immár 16 gye­rekes családapa: .Lám, a jó Isten mindkét ke­zével áldott meg minket!* — A gyermek az Isten áldása, és jó gondját is viselik az árvaházi növendékeknek a kedves nővérek. 100 gyermek van, 2—16 évg fiú és leány vegyesen. Három apáca végzi a gyerekek gondozását, ezt a szinte emberfelettinek látszó munkát csak nagy szere­tettel győzhetik, az élet kemény harcára nevelve a gyermekeket. Értenek is a kicsik mindenhez, még a fiuk is segítenek a ház körül, sőt foltoz­nak, stoppolnak ügyesen Jó magaviseletükkel, s igyekezetükkel kiérdemlik s élvezik az egész vá­ros osztatlan szeretetét. A társadalom minden rétege eljött az ünnepélyre, senki sem akart el­maradni, hogy kisebb vagy nagyobb összeggel hozzá ne járuljon az árvaház fentartásához Már kora délután özönlöttek a zászlókkal szépen feldíszített parkba, hol mindenki meg­találta a kedve szerinti szórakozást. A szorgos női kezek mindenről gondoskodtak. Az itteni Nőegylet elnöksége — a fáradhatatlanságról és nemes szivéről mindenki által nagyrabecsült s meleg szeretettel körülrajongott, — Erős Pálné Almásg Emma grófnő már hetekkel előbb buz- golkodott az ünnep sikerén. A megbeszéléseken, próbákon mindig a grófnő volt az első, jó példát adva a pontosságban. De nem is késett ott senki. Ki látta őt a szellemi irányitáson kívül gyereke­ket öltöztetve, nehéz kosarat, asztalt cipelve, ko­molyan dolgozni, nem is kételkedhetett a siker biztosságában. A mellett mindenkihez volt egy szives, kedves szava, a gyerekekhez egy egy be­céző simogatása. Figyelme mindenre kiterjedt s érthető, hogy mindenki szívesen dolgozik ilyen vezetés mellett, s tényleg a Nőegylet összes tag­jai egymással vetélkedve buzgolkodtak. De térjünk vissza újból magára az ünne­pélyre. Az nap a jó Isten is mintha a legaranyo­sabb sugarait küldte volna le a felhőtlenül mo­solygó kék égből, hogy a kis árvák ünnepére a legpompásabb idővel hangolja jó kedvre az embereket. A parkban hullámzó tömeg — mint­egy hatezren lehettek, — megoszlott a különböző sátrakban Sokan a gyermekszinházhoz siettek, hogy jó helyet biztosítsanak maguknak. A bájos kis apróságok két mesét elevenítettek meg meg­lepő ügyességgel, sok tapsot aratva. Volt még a gyermekek mulatságára egy Paprika Jancsi színház, egymást követő előadá­sokkal, vígan forgó ringlspiel, de a legnagyobb ostrom alatt talán mégis a ródlipálya állott. Itt hangzott fel a legtöbb vidám kacaj a kicsik ajkáról. De a felnőttekről is bőven gondoskodott a rendezőség. A férfiak kipróbálhatták ügyességü­ket lövésben, dobásban, de a leglátogatottabb a sok szép és hasznos tárgyakkal dúsan felszerelt szerencsesátor volt, hol pár fillérért s persze egy kis szerencsével bárki a legértékesebb dolgokat nyerhette A mosolygós arcú, virágokat áruló fiatal lányokat sem utasította vissza senki s ha­marosan túl is adtak szép virágaikon. Uzson­názóhelyek is voltak felállítva, hol garmadával állottak a finom torták, az édes és sós sütemé­nyek s pompás pástétomok. Ki megszomjazott a Hugo Viktor: A nyomorultak 1862. évi kiadását fűzve, vagy kötve A Békésvármegyei Régészeti és Müvelődéstörténelmi Társulat Évkönyve 3., 4., 12., 14., 15., 17. köteteit, kötve, vagy fűzve. Cim a kiadóhivatalban. x_*

Next

/
Thumbnails
Contents