Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)

1929-07-27 / 59. szám

2 Béke» 1929 julius 27. A szatmári rám. kath. egyház­megyét is kettéválasztotta a pápa A pápa a nagyváradi egyházmegyével egyidejűleg a részben megszállt szatmári egy­házmegyét is ketté osztotta. Az egyházmegye magyar területen élő híveinek apostoli kor­mányzójává Székely Gyula prelátust nevezte ki. Csabacsüd község pere Békésszentandrás község ellen Köztudomású dolog, hogy Csabacsüd község Békésszentandrás anyaközség terü­letéből lett kihasítva és önálló községgé át­szervezve. Ezen átszervezés következtében előállott a szüksége annak, hogy Csabacsüd az uj község és Békésszentandrás anyaköz­ség között a vagyonjogi kérdések rendez- tessenek. A törvény rendelkezéséhez képest az ide vonatkozó tárgyalások hosszú időn keresztül folytak a két község között és a vármegye alispánja mindent megtett, hogy a vitás vagyonjogi kérdések békés utón tisz­táztassanak. Sajnos, a két község nem tu­dott megegyezni és igy Csabacsüd község kénytelen volt a pert az anyaközség ellen folyamatba tenni Most még csak abban le- • hét bízni, hogy a per során fog a két köz­ség megegyezni, természetesen a már fel merült jelentékeny összegű perköltségek figyelembevételével. Ha egyezség nem jön létre, akkor be kell várni a bírói jogerős döntést, amely a per bonyolult voltára te­kintettel, a legjobb esetben évekig el fog tartani és óriási költséggel fog járni. A tiüi iii újaim osztáluozása. A törvényhatósági bizottság a február havi közgyűlésén tett indítvány folytán akkép határozott, hogy a vármegyei törvényható­sági és vicinális utakat revízió alá veszi és az utakat ennek eredményéhez képest, a for­galmi viszonyoknak megfelelően, újból osz­tályozni fogja. Ebből a célból egy bizott­ságot küldött ki, amely hivatva lesz a köz­Vasuti idyll. Irta: Madarauy Pálné, Miskey Erzsiké. Zsúfolásig megtelve, szakadó esőben indult ki a pályaudvarról a reggeli személyvonat, főkép­pen az ünnepekről hazatérő vidékiekkel. Az egyik „Nem dohányzó!“-ban csupa nő foglalt helyet Azaz dehogy „foglaltak helyet“. Mozgolódtak, rakosgattak, rendezgettek. Az egyik a kabátját, másik a kalapját akasztotta fel, a harmadik már „terített“ is és mihamar előkerültek a jó „hazai“ marad ványok Kalács, kolbász, alma stb. képében De a legélénkebb mégis egy hatvanon felüli, tokás, szigorú arcú, szemüveges néni volt, aki ko­rát meghazudtoló fürgeséggel szedte-vedte kosarait, hogy gúla alakban tornyositsa őket, — mig végül az egész legurult a hálóból, alig eltitkolható derültségére „hölgykoszorunak“, akik mind fiatalab­bak voltak nálánál és jóindulattal rakosgatták vissza a renitens jószágokat. Erre a komor tekintetű néni vonásai meg­enyhültek és pár perc múlva már élénk beszélge­tésbe merült a kis társaság Érthetetlen, de általá­nosan megszokott „vasúti bizalmassággal“ terefe- réltek mindenféléről össze-vissza, de a hangadó tagadhatatlanul a „kosaras néni“ lett. Az idő előrehaladásával mindjobban bele­melegedtek a diskurzusba így kitudódott rendre, hogy a „szigorú néni" egy pártában maradt, férfigyülölő hölgy volt, aki kegyesen megengedte a társaságnak, hogy nevezzük őt csak egyszerűen „Milka néninek“. Vele szemben egy harmincöt év körüli csinos asszonyka ült az ablaknál, aki elpanaszolta, hogy tiz évi boldogtalan házasság után, három éve él özvegyi sorban. Hogy az ura alaptalan féltékeny­gyűlésnek javaslatot tenni. A vármegyei ál- lamépitészeti hivatal, vonatkozó részletes előterjesztését most már az alispánhoz be­mutatta, aki a bizottságnak a jövő hó folya­mán leendő összehívása iránt intézkedni fog. Az államépitészeti hivatal előterjesztéséből mindössze annyit közlünk, hogy annak ér­telmében a törvényhatósági és vicinális utak tekintélyes része át fog minősülni, illetőleg lesznek törvényhatósági utak a melyek köz- dülőuttá, viszont lesznek vicinális utak, amelyek törvényhatósági úttá fognak elő­lépni, természetesen abban az esetben, ha az államépitészeti hivatal javaslata a kikül­dött bizottság, illetve a törvényhatósági bi­zottság által el fog fogadtatni. Nyomatéko­san hangsúlyozzuk, minden félreértés elke­rülése céljából, hogy a vármegyei utaknak ez az újból való osztályozása nem jelenti egyúttal azt, hogy a magasabb kategóriába sorozandó utak, egyben ki fognak építtetni. Például a már kiépített békés—kon- dorosi, csaba—csorvási, csorvás - orosházi stb. vicinális utak, a tervezet szerint, a jövőben törvényhatósági utak lesznek. Magyar művész festi meg az olasz trónörökös, Mussolini és az albán király arcképét. Albert olasz trónörökös és Mussolini miniszterelnök portréját a tói folyamán Ró­mában Mészáros Mihály budapesti festőmű­vész festi meg. Ugyancsak Mészáros festi meg I. Zogu albán király első királyi por­tréját is. MotornélkAli repülők Bisdaörsön. Budaörs határában megkezdődtek a mo­tornélküli repülések. Az első iskolai felszállá­sok sikerrel jártak. A gépek 5—6 méter ma­gasságra szálltak fel és 100—150 méterre ér tek ismét földet. A gyakorlatok közben az egyik iskolagóp törzse ketté törött, a pilótá­nak azonban semmi baja sem történt. kedésével agyonkinozta és bizony el is ment a kedve a férjhezmenéstől jó időre. Egy „grätchen“ frizurás, idősebb hölgy sírva mesélte el, hogy négy gyermeke van, de egyikben sincs öröme, elhanyagolják, nem segítik . . . így elpanaszolta ki-ki a buját és aztán áttér­tek a mai embertypusok megtárgyalására. E téren is Milka néni vitte a szót és hévvel magyarázta, főként a fiatalok felé fordulva, hogy milyen gonoszak a mai férfiak s különösen a vo­naton kell nagyon óvakodni tőlük . . . jobban, mint a zsebtolvajoktól, mert sima, behízelgő modorukkal kisértésbe akarják vinni a gyanulatlan „áldozatot“. — No ! de Kedveseim ! Magukat felesleges is erre figyelmeztetnem, mert úgy látom, mind meggondolt nők, akik bizonyára visszautasítanának minden efajta közeledést, amely csak veszélyt rejt­het magában . . . A hölgyek helyeslőleg bólintgattak, de ki is mert volna ellenkezni a tekintélyes dámával ? Legjobban helyeselt egy galambarcu szőke asszonyka és a világért sem árulta volna el, hogy éppen ezen a vonalon ismerkedett meg uracskájá- val pont igy cseresznye éréskor. E közben befutott a vonat egy nagy állo­másra, ahol többen kiszálltak. Vica asszony, a „bánatos özvegy“, az ajtóban állva integetett a távozók után, de egyszer csak tágra nyílt két szép nagy szeme, mert pillantása összetalálkozott egy jóképű, daliás kapitány merész nézésével, akivel gyakran találkoztak városukban s mi tagadás ! néma, nagy szimpátia fejlődött ki kö­zöttük, de eddig még nem nyílt alkalom egy elfo­gadható megismerkedésre. A százados egy pillanat alatt megszemlélte a „stratégiai helyzetet“ s mire Vica asszony behúzó­dott a helyére — nénje mellé — már ott is állt a kupé ajtajában. — Megengedik a hölgyek ? . . . Mo!; fern Keresi szilt Egy most hazatért fogoly nem találja a családját. Lantos Ferenc, aki 1897. május 1-ón született Gyulán, 1915. májusában bevonult a békéscsabai 101. gyalogezredhez. A kiképzés után rövidesen az északi harctérre került, ahol 1916. december 16 án Lemberg mellett orosz hadifogságba került. A fiatal magyar legény Oroszországban különböző vidékeken élte a hadifoglyok szo­morú és sanyarú életét, amit még vigasztala­nabbá tett az, hogy hozzátartozóitól egy idő­től fogva nem kapott többé levelet. A leg­utolsó levelet 1919 ben kapta tőlük, amikor a besszarábiai Tigina községben tartózkodott Lantos Ferenc néhány nappal ezelőtt ér­kezett haza Gyulára, ahol azonban megdöb­bentő meglepetés várt reá- Nem találta már a régi helyen a szüleit és testvéreit. A volt hadifogoly kétségbeesetten járta össze-vissza a várost és környékét. Kótegy- házán is volt, ahol az apja és az anyja szü­letett, azonban hozzátartozóit ott sem sikerült megtalálnia. A család valahova elköltözött Gyuláról, senki sem tudja azonban megmon­dani neki, hova lettek. Lantos Ferenc tehát ezért most az újság nyilvánossága utján próbálja felkutatni szüleit. Atyja, akit Lantos Istvánnak hívnak, 1915 bon a gyulai kastélyban, Almásy grófnál volt ura­sági inas. Anyja neve Szeli Katalin. Testvérei neve Lantos Lajos, Imre és Mária. Szent István-hét 1929. Féláru lesz az utazás és ingyenes a ví­zum Szent István-hetében. A kereskedelem­ügyi minisztérium órtesitette a Szent ístván- ünnepségek központi bizottságát, hogy a Szent István-hét alkalmából a Budapestre utazó vi­déki és külföldi közönségnek 50%-os díjmér­séklést engedélyezett. Azok, akik Budapestről 100 kmig s ennél nagyobb távolságokról utaz nak, a kedvezést már augusztus 14-től kezdve igénybe vehetik, az ennél kisebb távolságok­ról utazók pedig augusztus 17-től kezdve ré­szesülnek a félárujegyben. A kedvezmény fel­— Egy hely talán akad még ! . . . hangzott a zord válasz Milka néni felől. — Az éppen elég lesz nékem . . . felelt a ' férfi és isteni nyugalommal szedte elő az újságját s Milka néni tőszomszédságából egyre tüzesebb pillantásokat vetett a szemben ülő menyecskére, aki nemes buzgalommal igyekezett a baromfite­nyésztésről szóló előadásra, oda figyelni, de úgy látszik sikertelenül, mert mikor azt kérdezte tőle Milka néni, hogy — Mit szól Kedvesem az uj fajta keltetőgé­pekhez ? A felelet ez volt: Igazán, akkor én is megrendelem . . . Milka néni elpirosodott és metsző, hideg hangon jegyezte meg : — Szórakozott Lelkem ! talán a nap bántja ? Ugye, lesz szives százados és megcseréli Önnél a helyét ? ugye ? . . . Ide fog ülni mellém . . . úgy ni! . . . Nem volt mit tenni, elkellett a helyeket cserélni és igy a daliás vitéz szembe került Milka nénivel. Ezzel a flört meg is szakadt, egészen ad­dig, mig a néni elszenderedett ... s bár bemu­tatkozásra nem kerülhetett sor, annál ékesebben beszéltek a szemek . . . Már-már célhoz is értek. Lassanként készü­lődni kezdett a társaság. Csendben, nehogy feléb­redjen a szendergő. A százados ur kiment cigarettázni a folyo­sóra, de olyan helyzetbe, hogy beláthasson a fül­kébe. Közben Vica asszony nagynénje azt propo­nálta, hogy felváltva menjenek ki toilettjüket meg­igazítani. A férfi ezt is jól hallotta és ajkai köril huncut mosoly bujkált. — Csakhogy kiröpül már egyszer a madárka. A kis özvegy éppen ki akart libbenni, midőn felnyitotta álmos szemeit a néni. — Várjon csak Kedvesem ! Én is rendbe akarom hozni szétbomlott frizurámat. Menjünk együtt . . .

Next

/
Thumbnails
Contents