Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-07-13 / 55. szám
2 Békés 1929 julius 13. a vármegye uj szervezetében hasonló kötelességtudással fogják tehetségük legjavát Békésvármegye szolgálatába állítani és példaadás az uj közgyűlésbe beválasztóttaknak, hogy hazájukat, megyéjüket hasonló önzetlenséggel szolgálják. A kézmüvesiparo intézményeinek i Az Országos Kózmüvestestület Bethlen | István gróf miniszterelnökhöz felterjesztéssel fordult, melyben reámutatva az iparosintéz- móoyek szerves együttműködésének rendkívüli fontosságára, kormánytámogatást kér az Országos Iparos Székház megépítéséhez. Ma a kézműipar szervezeteinek egész sora foglalkozik az iparosság ügyeivel, hiányzik azonban, ezek működéséből az eredményes tevékeny ség legfőbb feltétele, a közös célok felé kon - centrált intézményesen biztosított együttmü ködós. A súlyos viszonyok között tengődő kis iparosságot a szociáldemokrácia igyekszik párt céljaira megszervezni, holott az iparosságot minden érdeke, gazdasági helyzete a polgári társadalomhoz köti. A széthullni készülő kóz- müiparosságot meg kell menteni az ország közgazdasága és szociális biztonsága érdekében. Szükséges ezért intézményesen kiépíteni az iparosságnak olyan központi szervezetét, amelyben az iparosság céljait szolgáló összes hitelszervezeti, gazdasági és szociális intézmények tömörülve, közös erővel igyekeznek úgy a belföldön, mint a külföldön piacokat, munkaalkalmakat teremteni, az iparosságot vergazdasági és szociális együttműködése■ senyképes termelésre nevelni és az anyagbe szerzéstől a piaci értékesítésig a termelés mun káját egyengetni. Ezen elgondolás alapján az Országos Kézmüvestestület megindította az Országos Iparos Székház megépítésének előmunkálatait. E székházban lennének elhelyezve a kézmüvesipar hitelszervei, a jelenleg rosszul elhelyezett saját otthonnal nem rendelkező ipartestületek és szabaaszervezetek, közös tanácskozási terme, időszaki kiállításod továbbképző tanfolyamok, iparos kaszinók stb . Az országos székháznak legalkalmasabb helye gyanánt a székesfőváros tulajdonát képező Rákóczi-uti Kis Rókus telek mutatkozik, melynek átengedésére a főváros elvben hajlandó. A székház megépítését államkölcsön és társadalmi gyűjtés utján kívánja az OKT. biztosítani. Az erre vonatkozó engedélyt a belügyminiszter már megadta. Az iparos élet vezető intézményeinek egy ily országos szók- házába leendő tömörítése alkalmas arra, hogy a kézműves ipari társadalom egységes szervezkedését és régen óhajtott eredményes együtt működését biztosítsa. BelOüuminiszteri rendelet az illetóséfi Illetőségi bizonyítványok kiállítása tárgyában a belügyminiszter részletes rendeletet küldött a vármegyéhez, amelyben elrendeli, hogy az illetőségi bizonyítványok alapjául fogalmazványt kell készíteni és azokat meg kell őrizni és amennyiben az illetőségi bizonyítvány állampolgársági ügyben kéretik, úgy ez az illetőségi bizonyítványon — amely két példányban állítandó ki —megjelölendő. Kifogásolja a miniszter, hogy illetőségi bizonyítványok kiállíttatnak olyan egyének részére is, akik a trianoni békeszerződés értelmében magyar állampolgárságukat vesztették. Szigorúan meghagyja a miniszter, hogy olyan személyeknek, akik az ország mai területén bírtak illetőséggel, de a trianoni békeszerződés életbelépését megelőzően négy évnél hosszabb ideig Magyarországnak az említett békeszerződés alapján elcsatolt részében laknak vagy laktak, a belföldi köz - ségi illetőséget tanúsító illetőségi bizonyítvány csak abban az esetben állítható ki, ha feltétlen bizonyos, hogy az illetők az átcsatolt területen fekvő községben az 19 21 évi julius hó 26-ig illetőséget nem szereztek. Országos mozgalom indul az irredentizmus vámszedői ellen. Körirat a törvényhatóságokhoz. Esztergom és Komárom vármegyék legutóbbi közgyűlésén a tárgysorozat egyik pontjaként előterjesztés történt arra nézve, hogy a törvényhatósági bizottság a Revíziós Liga angolországi propagandájának előmozdítása érdekében vásárolja meg a liga kiadásában megjelenő „Igazságot Magyarországnak“ cimü müvet, melynek jövedelme a külföld felvilá gositását szolgáló alapot gyarapítja. A közgyűlés 2500 pengőt szavazott meg erre a célra, egyúttal azonban rendkívül érdekes határozatot is hozott Megállapította ugyanis, hogy az utóbbi időben mindinkább lábra kap a revíziós eszme üzleti célra való kisajátítása. Kétes egzisztenciák ügynökösködnek mindenfele és az ország közönségét felesleges kiadásokba kényszerítve, a revízió leple alatt különféle értéktelen képeket, könyveket és plaketteket adnak el busás áron, maguknak nagy anyagi hasznot bisztositva. Esztergom és Komárom vármegyék törvényhatósága tűrhetetlennek tartja ezt az állapotot és tiltakozik az ellen, hogy egyes üzleti vállalatok nyerészkedésre használják fel a revíziós eszmét. — Lehetetlen dolog, — úgymond a határozat — hogy a közönség jóhiszeműsége révén. egyes érdemtelen üzérek meggazdagodjanak, hiszen irredentizmusért meghalni lehet, de abból megélni nem. Ennek a visszás állapotnak a megszüntetésére Esztergom és Komárom vármegyék feliratban fordultak a belügyminiszterhez s a határozatot hasonló állásfoglalás céljából küldötték meg az ország valamennyi törvényhatóságához. Egészen bizonyos, hogy minden törvényhatóság teljes mértékben osztja az átirat intencióit s csatlakozik a mozgalomhoz, hiszen a revíziós eszmével visszaélő ügynökök garázdálkodása nálunk ép oly szertelenül tombol, mint az ország többi vidékein. Az iparosság Misiéi® helyzete. Magyarország iparossága vasárnap tartotta országos nagygyűlését a régi képviselő- házban A termet megtöltötték a 300 ipartestület küldöttei. A gyűlésen mintegy ezren vettek részt. Az elnök megnyitóbeszédében rámutatott arra, hogy a magyar iparosság még soha nem volt úgy elszegényedve, soha nem állott any- nyira munka nélkül, mint ma. Ennek a katasztrofális állapotnak gazdasági és rendészeti okai vannak Elsősorban a kenyérkérdés, ha a nem jogosított iparos az adófizető iparossal szemben folytat ipari gyakorlatot és a jogo- sitványost 100 pengővel bírságolják, a kontárt pedig, aki a közönségnek is kárára van, büntetlenül elengedik. Követeljük, hogy se az állam, se a kézségek képesítéshez kötött kéz- müvesipart ne űzhessenek. Az előadók a Társadalombiztosító ellen panaszkodtak: a magas uzsorakamat, a behajtás tnlszigoru módja s a járulékok magas volta ellen. A nagygyűlés megállapította, hogy ha komoly intézkedés történne a kontárkodás meggátlására, 80—100 százalékkal növekedne a jogosult iparosok munkája. A nagygyűlés kérte a kereskedelemügyi minisztert, hogy szüntesse be az országos kirakodóvásárok további engedélyezését és egységes vásári rendeletet bocsásson ki, Már több Ízben panasz tárgyává tétetett a köröstarcsa—mezőberényi és a bé- késszentandrás—szarvasi állami utaknak az állapota, amelyek mai szélességükben nem felelnek meg a forgalom igényeinek. A kereskedelemügyi miniszter számtalan felterjesztés után végre elrendelte ezen utaknak a kijavítását, illetve macadam szerű kiszélesítését. Az államépitészeti hivatal az idevonatkozó terveket elkészítvén, igy remélhető, hogy a kérdéses kiszélesitési munkák most már nemsokára végre fognak hajtatni. A tarhos—vésztői 11 km. hosszú útnak építési munkálataiból eddig 7-2 km. elkészült. Ezen utón levő két csatorna hid bejárási tervezete befejezés előtt áll és azoknak közigazgatási bejárása rövidesen kitűzhető lesz. A gyorna—körösladányi th. utón épült kettős utkaparóház és a melléképületek teljesen elkészültek és az illető utkaparók által már használatba is vétettek. A körösladányi vasúti hozzájáró ut átépítésére vonatkozó műszaki művelet elkészült. Befejeztetett a gyula—dobozi th. útnak hengerelése is. amellyel kapcsolatosan az ut 1 m-el kiszélesittetett. A tótkomlós—nagymajláthi útépítés serényen halad előre és nemsokára befejezést fog nyerni. Itt emlitjük meg, hogy a vármegyei székház udvarán a garagehoz vezető beton utak befejezést nyertek és most még csak egyes rövidebb járdaszakaszok készítése van hátra. Gazdák figyelmébe! Valódi kisilstön főtt pálinkák aratásra a legjutányosabb árban a a Körös-vendéglőben szerezhetők be. Literenként P 2'50-töl, Szives pártfogást kér 368 4—* Szferle János, vendéglős.
