Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-07-10 / 54. szám
LXI. évfolyam 54. szám. Szerda Gyula, 19X9. Julius ÍO. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház utca 7. sz. Dohay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza, Egyes szám ára 10 fillér, Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A vármegyei közigazgatási bizottság ülése (1929. julius 80 Életbelépték az adécsökkentö törvények. Az ülésen dr. Baimel Sándor alispán elnökölj bejelentvén, hogy a vármegye főispánja egészségének helyreállítása végett szeptember elsejéig két hónapi szabadságon van s ezen idő alatt a főispáni teendőknek a törvénykeretén belüli ellátására a kormány őt hatalmazta fel. Az alispán rendszerinti havi jelentését a szabadságon lévő várm. főjegyző helyett dr. Bánoséi József vm. th. főjegyző olvasta fel, amelyet fontosabb pontjaiban — szokásunk szerint — az alábbiakban ismertetünk. Junius hóban az öngyilkosságok száma 9, a baleseteké 41 és a tüzeseteké 10 volt. A tűzkár 4832 P, amelyből biztosítás folytán 4432 P térül meg. A munkások helyzete tűrhető, ellenben az ipar és kereskedelem helyzete változatlanul súlyos. Nagy gondot okoz a vármegye alispánjának a közigazgatás rendezéséről szóló törvény végrehajtása, mert a törvénynek több olyan intézkedése van, amelyek különféle magyarázatot engednek meg s igy a megfelelő intézkedést felette megnehezítik. A községi alkalmazottak fizetésének rendes időben való folyósithatása céljából azért, mert az adók rendes időben nem folynak be, a belügyminiszter átirt a pénzügyminiszterhez, hogy a községi alkalmazottak vármegyei alapjának legalább egy félévi előleget adjon. A fagykár által érintett vetésterületek nagysága 36.000 kát. hold. Az államsegéllyel kiépítendő törvény- hatósági utak sorrendjének megállapitására vonatkozó felsőbb rendelet még mindig késik, pedig nagyon kívánatos volna annak mielőbbi kiadása, hogy az épitésre kijelölt utaknak legalább is a földmunkái még a folyó évben elkészithetők legyenek. Panaszkodik a jelentés, hogy az útadó és közmunka, valamint az ebadó lassan folynak be. A folyó évi kivetések alig '/s-ada folyt be, sőt a múlt évről is majnem 250000 P hátralék van. A vm. t. főorvos jelentése szerint a vármegye egészségügyi állapota a múlt hónapban kielégítő volt. A megbetegedések száma 62-vel kevesebb, mint májusban volt. A kir. pénzügyigasgató jelentése szerint az adóügyi igazgatás menetét az elmúlt hónapban mi sem gátolta. Együttesen kezelt adókban befolyt 253.448 pengő, hátralék 3,007.758 P az eredmény 60.140 pengővel kedvezőtlenebb a múlt év hasonló időszakánál. Az elmúlt hó folyamán a törvényhozás több pénzügyi törvénycikket iktatott a törvénytárba, amelyek mindegyike bizonyos adó- csökkentést tartalmaz. így az 1929 : XXIII. t.-c. leszállítja a földadó kulcsát 25%-ról 20%-ra; a jövedelemadónál az 1000 pengős létminimumot a háztartásban tartozó gyermekek számának arányában 100 — 100 pengővel, a 4—6 gyermekig 200 pengővel, azonfelül 300 pengővel felemelte; az adó- rögsitési értékhatárt úgy a kereseti, mint a jövedelmi adónál 6000 pengőről 10000 pengőre, a vagyonadónál 200.000 pengő vagyonértékig emelte fel. A késedelmi kamatokat 200 pengőt meg nem haladó előírásnál az év végéig 6%-ban, azontúl 12%-ban, 200 pengőn felüli előírásnál az esedékesség napjától számított 3 hónapon belül történő fizetéseknél 6%-ban, későbben évi 12%-ban állapította meg. A behajtási illetéket 4%-ról 3%-ra, illetve 6%-ról 5%-ra mérsékelte. A XXVII. t.-c. eltörli az állatforgalmi adót, helyébe 4-3% husforgalmi adót léptetett életbe. Bár az állatforgalmi adó 2%-os kulcsának a husforgalmi adó 4'3%-os kulcsával való egybevetése első pillanatra adó- csökkentést épen.nem mutat, de ha figyelembe vesszük, hogy eddig az állat vételára után egyszer 2%-os állatforgalmi adót, azután pedig a vágott hús eladási ára után ismét 2%-os általános forgalmiadót kellett fizetni, mig most már ezek helyett csak az élőállat értéke, vételára után kell 4'3%-os forgalmiadót fizetni, ami az élőállat alacso- csony ára és a hús eladási ára között feltűnő nagy különbségre tekintettel lényeges adó- csökkentést jelent. Mindezen felül azonban a közérdeklődés homlokterében az a körrendelet áll, amely a 2—3 éven át felgyülemlett, valamint a 3 évnél régebb adóhátralékok rendezése iránt tartalmaz intézkedést. Ennek a rendeletnek a szükségét a gazdasági helyzetben tapasztalható rosszabbodás terremtette meg, ameny- nyiben a konjukturális esztendőkben elért, normálisnál magasabb jövedelmek után kivetett adók kiegyenlítetlen részét a dekon- junctura sivár viszonya közepette a fizetési készség legteljesebb megőrzése mellett sem képesek egyes adózók anyagi összeomlásuk veszélye nélkül már egyáltalán, vagy csak egészen mérsékelt összegben, esetleg hosszabb részletfizetési kedvezményt igénybevéve megfizetni. Ezért a rendelet kellőleg indokolt kivételes lehetőségét nyújt az adóhátralék egészben, részben törlésére, elengedésére, mérséklésére, vagy 30 hónapra terjedő fizetési halasztásra. Elnöklő alispán azon kormányintézkedéssel szemben, amely szerint az adóügyi jegyzői állások be vannak szüntetve, kötelességének tartja kijelenteni, hogy ez nagyon szerencsétlen intézkedés. Az adóügyi jegyzői állás egyike a legfontosabbnak. Felfogása szerint, tekintettel arra, hogy annál a kérdésnél az állam érdeke jut kifejezézre a legnagyobb mértékben, ezt az állást el kellene különiteni a többi állástól és állami állássá kellene átszervezni. Amint látjuk, az adóügyi jegyzői állások segédjegyzői állásokká minősíttettek át. Vagyis ez azt jelenti, hogy fiatal emberekkel fogják ezt az igen fontos teendőt elvégeztetni. És ezt a felelősséget azzal az egyszerű dologgal vélik elintézni, hogy az adóügyi jegyzői teendőkért a vezető jegyzőt teszik felelőssé, Ez csak elméleti megállapítás, ennek gyakorlati értelme nincsen, mert a vezető jegyzőnek — óriási elfoglaltsága mellett — az ellenőrzésre ideje nincsen. Hogyan lesz képes egy segédjegyző ezt az óriási felelősséggel járó tisztet betölteni, elképzelni sem lehet, de nézete szerint a remélni vélt megtakarítás helyett ez a legnagyobb mértékben pénzpazarlás is, mert igy a községeknek kell igen nagy költséggel segéderőket alkalmazni. A bizottság dr. Berthóty Károly hozzászólása és elnöklő alispán indítványa alapján elhatározta, hogy feliratot intéz a nagyobb községekhez a községi adóhivatalok sürgős felállítása iránt. Dr. Berényi Armin megfelebbezte Gyula város számvevőségének azt az intézkedését, amely az utcaburkolási költségek mikénti fizetését tárgyalja. A városi tanács ezt a felebbezést elutasította s igy került az ügy dr. Berényi újabb felebbezése folytán a köz- igazgatási bizottsághoz. A közigazgatási bizottság a tanács végzését hagyta helyben, mert a felebbezés csak véghatározat ellen adható be. Dr. Berényi Ármin által felebbezéssel megtámadott és hatálytalanítani kívánt számvevőségi irat semmilyen vonatkozásban és semmi következményében sem véghatározat. Ezzel az irattal az utcaburkolások ügye elintézve, véglegesen befejezve nincsen, ez az irat — ügyet el nem dönt — nem végrehajtható. Es csupán egy közbeeső nem köteles intézkedés, amely részletekben való törlesztésre kíván lehetőséget biztosítani, a ház- és telektulajdonosok javára, a kövezési hozzájárulásokat illetőleg arra az időre és azokra az előre látható összegekre vonatkozólag, amelyekkel a ház- és telektulajdonosok a
