Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-05-18 / 39. szám
4 Békés 1929. május 18. get tud nyújtani. Mégis kéri a felterjesztésben a segítés harmadik módjaként felvenni, azt a kívánságot is, hogy ha a kormány más segítséget nem tudna nyújtani, úgy tegye lehetővé, hogy a községek ideiglenes váltókölcsönöket vehessenek fel, folyó kiadásaik teljesitésére. Itt említjük meg, hogy tudomása szerint vannak községek, melyek a hadapródiskolákban alapítványt tartanak fenn, de ezen alapítvány helyek nincsenek betöltve. Kéri a vármegye alispánját, hogy az illetékes községeket, igy például Szarvas községet is utasítsa, hogy alapítványi helyek belöltése iránt intézkedjenek. Báró Apor Vilmos dr. bizottsági tag reámutat arra, hogy tapasztalata szerint a házasságkötésekhez és az italmérési engedélyekhez az állampolgárság igazolása megkiván- tatik olyan egyénektől is, akik nem megszállott területen, hanem Magyarország mai területén születtek, és az állampolgárság igazolása olyan körülményes, olyan sok okmány beszerzéséhez van kötve, hogy a császári és királyi kamarássághoz nem kellett olyan messzemenően igazolni az igénylő leszármazást, mint most egy italmérési engedélyhez. Különösen nehezen megy ezen kérdések elintézése* a belügyminisztériumban. Kéri a közigazgatási bizottságot, hogy feliratban hívja fel a kormány figyelmét ezen eljárások lehető egyszerűsítésére. Harsányi Pál bizottsági tag konkrét esetet hoz fel arra nézve, hogy Áldozócsütörtökön, amely az összes keresztényeknek nagy ünnepe és mint ilyen a naptárban is piros betűs ünnepként van feltüntetve, az ipari munka és pedig adott esetben egy emeletes húz építése Gyomán javában folyt a templom közvetlen szomszédságában akkor, midőn a hívek százai templomban ünnepelték az Áldozócsütörtök ünnepét. Minthogy a gyomai járás főszolgabirája, — akihez az adott esetben közvetlenül fordult — olyan felvilágosítást adott, hogy vasárnap és Szent István napon kívül más ünnepeken nincs ipari munkaszünet, - kéri a bizottságot, írjon fel a kormányhoz, hogy az egyetemes keresztény ünnepeken a nyilvános ipari munkaszünetet rendelje el. Erre a vallás-erkölcsiség növelése és az ország mai helyzetében hazafias szempontból is feltétlen szükség van. Dr. Daimel Sándor alispán a felszólalásokra válaszolva megemlíti, hogy a jelentésében részletesen tárgyalt és a községek és vármegye igen súlyos anyagi viszonyainak javítását célzó intézkedéseit kényszer helyzetben tette meg, nem büntetésből helyezte kilátásba, hogy a befizetésekkel hátralékos községi tisztviselők és nyugdíjasok illetményeit be fogja szüntetni. Kétségtelen, hogy a községek nehéz anyagi helyzetének az általános helyzet oka főleg, de tapasztalatból tudja és állítja azt, hogy a községet is mulasztás terheli az adó befizetések szorgalmazása és igy a járulékok (községi alkalmazottak fizetési alapjára, és vármegyei hozzájárulásra) beszállítása körül. Állítását az egyes községekre vonatkozó adatok ismertetésével bizonyítja. Nem ragaszkodik ahhoz, hogy a hátralékos községek a hátralékokat teljes egészében azonnal befizessék, de legalább is egynegyed évi részlet befizetésére minden községnek meg van a lehetősége. Két mód van erre; vagy az, hogy függő kölcsönt vegyenek fel, vagy pedig hogy rendeletét mutassák meg a hátralékban levő nagyobb adófizetőknek, meg van győződve, hogy ezek az adófizetők adóbefizetéseikkel segítségére sietnek a községeknek és nem engedik, hogy községüket az a szégyen érje, hogy tisztviselőiket és nyugdíjasaikat nem tudja kifizetni. A községek ideiglenes kölcsönt miniszteri rendelet alapján akadálytalanul vehetnek fel s igy a feliratban énnek külön kérésére szükség nincs. A hadapródiskolái alapítványi helyek betöltése iránt a vármegyét illetőleg minden intézkedés megtörtént, egyébként a községeket hasonló intézkedésre készséggel fel fogja hivni. Báró Apor Vilmos felszólalására megállapítja, hogy az általa felhozott nehézségek az állampolgárság igazolása ügyénél tényleg fennforognak. Készséggel hozzájárul, hogy az eljárás egyszerűsítése érdekében felírjon a bizottság a kormányhoz. A maga részéről bejelenti, hogy adott esetekben a lehetőlegmesszebbmenő belátással és jóindulattal jár el és a törvény betűjéhez nem ragaszkodva megtesz mindent, hogy az ügyesbajos emberek engedélyeiket (dispenzáció), lehetőleg mielőbb megkaphassák. Harsányi Pál indítványához hozzájárul. Megállapítja, hogy az ipari munkaszünet tényleg csak vasárnapokra és Szent István napján van kötelezőleg és törvényesen szabályozva, illetve elrendelve. A felirat küldése ellen nem tesz észrevételt, de attól eredményt nem igen vár, már csak azért sem, mert ezt a kérdést miniszteri rendelettel nem, hanemcsak törvényhozási utón lehet rendezni. A közigazgatási bizottság ezek után az alispáni jelentést tudomásul vette és a javasolt feliratok küldését elhatározta. Técsy László és Wagner lázsel hiállitása 9 «ilia naüriH. Hölgyeim és uraim, napok óta a várme- háza nagytermében két békésmegyei művész ember rendez gyűjteményes kiállítást. Hozzáteszem mindjárt, — kicsit szomorúan és szégyenkezve — kevés érdeklődés mellett. A referens, aki kötelességszerüen minden kiállítást megnéz, nem tudja megérteni ezt a lokálpatriotizmust megszégyenítő semmibevevést. Nem különösen akkor, amidőn idegen — legnagyobbrészt csekélyebb tehetségű vagy elfáradt, kiégett fántáziáju művészemberek kiállítására tódul a társadalom. Divatból e, mert idegenek vagy a reklám dübörgőbb dobverése folytán, döntsék el mások. Fáj, hogy ennek a két kedves és eredeti tehetségű művészembernek, a mieinknek kiál litására, küzdelmes fejlődésére, ragyogó talentumára oly kevesen figyelnek föl. Igaz, nem értenek a dobveréshez, a kilincseléshez, a könyökkel való érvényesüléshez, mert művész lelkek. Hölgyeim és uraim, azt mondják Önök : hja nincs pénz, Gyula hivatalnokváros, szegény, se ipar se kereskedelem. Igaz. De mondok Önöknek valamit. Ne vásároljanak Elárulom Önöknek, nem várják ezek a mostani kiállítók, hogy vegyen valaki. De nézzék meg a kiálli fásukat, hiszen nekünk, a mi gyönyörködtetésünkre, a mi lelki életünk megszépítésére dolgoznak szeretettel, lázas és önemésztő tálén tummal. Nézzék meg, ha nem is vásárolnak. Pedig — ezt meg kell őszintén mondani — sehol soha ilyen olcsó áron és ilyen művészi értékű szobrot vagy képet nem lehet most Magyarországon vásárolni. Hölgyeim és uraim, kérem Önöket, nézzék meg ennek a két derék békésmegyei művésznek kiállítását Ha másért nem, lokálpát riotizmusból. Nem baj 1 Őket már úgyis ismeri és elismeri az egész ország komoly művészi közvéleménye. Hölgyeim és uraim, ezen a hátralevő három napon tessék, tessék . . . Mikor Michelangelo a sixtusi kápolna menyezetét festette az ő utólórhetetlen művészetével gerendákon, léceken, faltörmelékeken hanyatfekve, kínlódva és elgyötörtén, egyik bírálója lenn megszólalt: .Annak az apostolnak alakjába több életet lehetett volna belefesteni“. S ledörgött Michelangelo: .Fess te különbet!“ Mi nem bíráljuk sem Wagner Józsefet, sem Técsy Lászlót, mert respektáljuk azt a gyötrő küzdelmet, azt a lelketsorvasztó harco t amit a vidéki művésznek vívnia kell Mi csak gyönyörködünk Técsy Lászlónál 8 év hatalmas termésében. Örülünk régi szobrai kiállításának, dr. Kcczvinszky remek magyartipusu szobrának, néhai áldott jó Takáosy Lajos jellegzetes fejének, gróf Bolza Alfonzné szépséges bronzfejónek, a magyar poéta: Nuszbek Sándor okosságot sugárzó fejének, a kormányzó, de főleg Klebelsberg zseniális arcának, a kedves Takácsy Dénes napsugaras gipsz fejének. S a többinek, mind-mind. Nagyszerű alkotás a két város címerével díszített Dürer emlókplakett (bronz), amelyet okvetlen itthon kell tartani. 41 szobor, amelyek közül 20 már Pesten is becsületet elismerést szerzett a kiállításokon a békésmegyei művészetnek. Wagner Józsefet szintén nem kell felfe dezni. Csupa poózis, szin. hangulat, ragyogó ihlet minden alkotása Ezt a művészt szeretni kell, hiszen olyan egy a lelke a magyar Alfölddel, a magyar lélekkel, örömmel, bánattal. Nézzék meg a Tanyaudvarát, a Falusiakat, a zseniális Tavasz Czigány Parisban t, a levegős, csupa szin és szív Alföldet, a finom és áldott hangulatú Őszi színek et! Amennyi szeretet rajongás van ezekben a magyar föld iránt, éppannyi ötlet, csillogás, ragyogás, az olasz tengerparti, tiroii és felsővidéki képein Különösen megkapó: Kilátás egy terraszról, Búcsúzó hó, Reggel a Dolomitokban és a vidéki festőművészek budapesti kiállításán kitüntetett pompás olajfestménye : a Nyárutó Még egyszer, kérjük Önöket, hölgyeim és uraim, nézzék meg ezt a mi kiállításunkat. Tegyenek meg ennyit ennek a két békés- megyei művészembernek, hiszen ők nekünk és értünk dolgoznak. „KIRÁLY“ MOZGÓSZINHÁZ Telelőm 82. GYULA. Telelőn 82. I 1929. évi május hó 19-éo, vasárnap délután 3/44, y47 és este érakor Magyar Híradó 267. §z. A pórirl nozományvadász amerikai vígjáték 7 kacagtató felvonásban. Főszereplő: Syd Cbnplin. Ezüst rabszolgák. egy pénzsóvár asszony története 8 felvonásban. Főszereplő: Irene Bieb. 1929. évi májas hó 20-án, hétfőn délután 3/44, J/47 és este l/29 órakor Ufa Yllághlradó aktualitások a világ minden részéből 1 felvonásban. A MMolt menyasszony szenzációs amerikai vígjáték 7 felvonásban. Főszereplők: Louise Fazenda és Clyde Cook. Szudán! pokol (A sivatag prédája) kalandok az angol Szudánból 10 felvonásban. Főszereplő Irene Rieb. Rendezte Kertész Mihály.
