Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-05-01 / 34. szám
LXI. évfolyam 34. szám Szerda Ojnla, 1939. május 1. Előfizetési árak : Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Dr. Lukács György előadása a kisebbségek sérelmeiről. „A. magyar kérdés ma már világkérdéssé nőtte ki magát'* Szombaton délután Budapesten a régi képviselőház nagytermében a Társadalmi Egyesületek Szövetségének és a Magyar Revíziós Ligának felkérésére Lukács György dr. v. Ezután a népszövetségi tanács működésére tért ki. A taDács kötelessége volna részint felügyelni arra, hogy vájjon megtartják-e az utódállamok a szerződéseket, részint pedig konkrét panaszokat felülvizsgálni. — A panaszok azonban hiába érkeznek be a tanácshoz — mondotta az előadó. — Hiába adnak be száz, ezer és tízezer panaszt, azoknak a sorsa az, hogy elintézettlenül alusszák örök álmukat a Népszövetség irattárában. Hogy milyen lelkiismeretességgel kezelik a panaszokat, arra jellemző, hogy eddig a százezer panasz közül ötöt tárgyalt gyakorlatilag a tanács. A panaszok elintézésmódja ugyanis az, hogy először kiadják hozzászólás végett az érdekelt utódállamnak (!), majd a hozzászólás után döntenek arról, hogy valamely tanácstag protekturátusa alá boesájtják-e az ügyet. A felelet természetesen rendszerint nem, még pedig azzal az indokolással, hogy az érdekelt állam felvilágosítása kielégítő. Mig a népszövetségi tanács nem intézi el a hozzájutott panaszokat, addig az állandó nemzetközi bírósághoz vezotő ut egyenesen el van barrikádolva. A bíróság ugyanis a tanács által egyetlen hozzáutalt kérdésben a kisebbség mellé állt, amire a népszövetségi tanács holtra ijedt és elkövetett mindent, hogy több ügy a bíróság elé ne kerüljön. Lukács György ezután arra tért rá, hogy mit kell jelenleg, a most fennálló szerződések keretén belül megvalósítani ahhoz, hogy a kisebbségek helyzete valamivel is enyhüljön és elviselhetővé legyen. Ehhez elsősorban állandó és szakismeretekkel rendelkező kisebbségi albizottság szükséges, melynek egyetlen feladata, hogy egész éven átt tarulménjczza a lonkrét jogtalsnságoka Másodsorban fontos a mostani zárt falak mögött történő tárgyalási rendszerrel szemben b. t. t., ny. miniszter, Gyula város képviselője rendkívül figyelemreméltó előadást tartott a kisebbségi kérdésről, kivételes, hatalmas érdeklődés mellett. bevezetni a teljes nyilvánosságot. A harmadik és legfontosabb követelmény, hogy ne csak a tanács tagjai által, hanem az érdekeltek által beterjesztett panaszokat is tárgyalja a népszövetségi tanács. Végül negyedszer: a tanács nyisson utat, hogy a panaszokkal a nemzetközi döntőbíróság is foglalkozhassék. — Valahányszor az igazság összeütközik az erőszakkal — fejezte be előadását Lukács György — végül mégis csak az igazság győz. Az igazság lavinája már megindult, hogy maga alá temesse az igazságtalanságot. Ma már a magyar kérdés világkérdéssé nőtte ki magát. Hirdessük bátran az egész világnak, hogy mi nem csüggedünk, élni akarunk, élni fogunk és feltámadunk! A gyulai polgári fiúiskola alapkőletételének ünnepélye. Városunk községi polgári fiúiskolája a rom. kát. gimnázium felállításával 1903-ban megszűnt. Nehány év múlva azonban az iparos és kereskedőtársadalom belátta, hogy az e pályákra igyekvő ifjúság nem nélkülözheti a polgári iskolák nyújtotta speciális tudást s az akkori ipartestületi elnök, Dobay Ferenc magáévá tette Schreiber Ottó polgári iskolai igazgatónak indítványát s az ipartestület elöljárósága kimondotta az ipartestület fenható- sága alatt felállítandó polgári fiúiskola szűk ségességét. Az engedély alapján 1920. szeptemberében az iskola meg is nyílt. Megfelelő iskolahelyiség miatt — amely a tanítás első rangú eredményességét befolyásolta — sokat küzdött az ipartestületi polgári fiúiskola. — 1925—26-ban Gyula város közgyűlése kimondotta, hogy a polgári iskola, az iparostanonc- iskola, később létesítendő gazdasági felső iskola, városi könyvtár, muzeum és zenede részére megfelelő modern épületet emel. A kultuszminiszter megígérte, hogy 66%-os államsegélyben részesíti az építést. A tárgyalások alapján a város az eddigi 800 négyzetől területi telket 1000 négyzetölre egészítette ki, az eddigi egyesületi jellegű iskolát Gyula város átveszi s igy az községi jellegűvé lett s a kultuszkormány az épület felépítéséhez 240 ezer pengő államsegélyt biztosított. A pályázat kiíratott, — az építkezés megindult s az 1929—30 tanévet már ebben a monumentális épületben lehet megkezdeni. * Az Erdélyi Sándor-uton rohamosan emelkedő községi polgári fiúiskola alapkőletóteli ünnepét szombaton tartották meg. Az ünnepélyes aktusra ez idő szerint Németországban tartózkodó gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter megbízásából dr. Korniss Gyula államtitkár jött le Denhoff Antal miniszteri osztály- tanácsos kíséretében, akit dr. Kovacsics Dezső főispán üdvözölt meleg szavakkal az ünnepélyen. A rossz időre való tekintettel rövid beszédben ismertette főispánunk a gyulai polgári fiúiskola történetét, annak a kulturális fejlődés érdekében végzett gyönyörű munkáját. Kérte az államtitkárt, tolmácsolja miniszterének e város háláját. Dr. Korniss Gyula államtitkár hosszabb beszédben válaszolt. Megköszönve a szeretetteljes fogadtatást, hatalmas visszapillantásban foglalta össze a város múltjának kiemelkedő eseményeit s azt a nemzeti szempontból első vonalban álló kulturális munkát, mely e városból indult ki ország és világhírű nagy fórfiainak zseniálitása révén. Remek beszédében reményét fejezte ki, hogy az iskola ezentuli is meg fog felelni azoknak a várakozásoknak, amiket a tervezett monumentális épület jelképez. Az államtitkár beszéde után dr. Varga Gyula polgármester mondta el rövid záróbeszédét, amelyben városa nevében megköszönte a kultuszkormány nobilis támogatását s Ígérte, hogy Gyula városa ezentúl is méltó lesz múltjához s a határszélen is belekapcsolódik az egyetemes magyarság nemzetépitő munkájába. A polgármester beszéde után elhelyezték az emlékiratot az alapkőbe. Az ünnepély programmja a rossz idő miatt megrövidült, csak a polgári fiúiskola énekkara szerepelt a Hiszekegy és Himnusz pompás elóneklósóvel. Az ünnepély után az államtitkár az egyes iskolák tisztelgő küldöttségeit fogadta s a főispán vendégszerető asztalánál elköltött ebéd után délután visszautazott Budapestre. Magyarország az olasz sajtóban. Gyula város és Békéscsaba az II Tevere hasábjain. Az olasz fasizmus egyik legnagyobb és legelőkelőbb lapja, az II Tevere, mely Romában jelenik meg, elhatározta, hogy az olaszmagyar barátság mélyítése végett minden héten egy teljes oldalt szentel a magyar viszonyok, városok, intézmények megismertetésére Az első számban már részletesen foglalkozott Magyarországgal s a kormányzó a miniszterelnök és a budapesti olasz követ kó peit közli méltató cikkek keretében. Sorra kerülnek e kitűnő olasz lapban a magyar városok is, köztük Gyula és Békéscsaba. .A kisebb ségek katasztrofális helyzete. Az előadás előtt Szontágh Tamás, a TESz elnöke mondott rövid megnyitót, mely mtán Lukács György óriási hatás mellett vázolta az elszakított területeken lakó kisebbségek katasztrófális helyzetét. Tárgyilagos példákkal mutatott rá arra, hogy a kisebbségek védelmére készült nemzetközi szerződések csak Írott maiasztok, melyeket egyetlen utódállam sem tart be. Százezer panasz közül eddig ötöt tárgyalt le a népszövetségi tanács.
