Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-04-20 / 31. szám
2 Békés 192$ április 20. HÍREK. Jubileumi istentisztelet. Április 21-én, vasárnap délelőtt 10 órakor az evangélikus templomban jubileumi emlékistentisztelet lesz a „protes táns“ elnevezést adó speyeri birodalmi gyűlés 400 éves évfordulója alkalmából. 11 órakor ugyancsak a templomban közgyűlés, melyen megvá lasztja az egyház uj tisztviselőit és egyháztaná • csosait, egyben megalakítja a Luther Szövetséget a jubileum emlékére. Az istentiszteletre és a közgyűlésre az egyháztagokat meghívja az elnökség. Személyi hír. Dr. Köves Ede rendőrkapitány, ki vitéz Szilágyi László dr. Budapestre történt áthelyezése folytán neveztetett ki a gyu'ai államrendőrségen a bűnügyi osztály élére, a héten Gyulára érkezett s átvette hivatalát. Izr. istentisztelet a templomban. Az izr. hitközség ezúton is értesíti a hitközség tagjait hogy ma, szombaton, április 20-án, tekintettel Nagy Szombatra, az istentisztelet délelőtt 10 órakor veszi kezdetét. Hitszónoklat fél 11 órakor Kiküldetés. Ssentkeressthy Tivadar Békésvármegye kir. tanfelügyelője a békéscsabai községi iparostanonciskola felügyelő-bizottságába hivatala részéről Tantó József vármegyei népmü velési titkárt küldte ki. A gyulai belterületi és a gyulaszabadkai állami népiskolák kitüntetése. Az ősszel, november hónapban az Állami Tanítók Országos Egyesülete országos tanügyi kiállítást rendezett Budapesten. Ezen a kiállításon a gyulai állami iskolák is résztvettek. A kiállítás bírálóbizottsága a gyulai belterületi és a gyulaszabadkai iskolákat a kiállított szép munkákért dicsérő elismerésben ré szesitette és díszoklevéllel tüntette ki A szép díszoklevelet az iskolák már meg is kapták. A Gyulai Oktatók Egyesülete szombaton (20-án) délután 6 őrskor tartja közgyűlését a belvárosi r. kath. fiúiskolában. A tagokat felkérjük a közgyűlésen való pontos megjelenésre. Az Országos Orvosszövetség Békésmegyei Fiókszövetsége április 28-án, vasárnap délután 4 órakor tartja a békéscsabai városháza nagy tanácstermében ez évi első rendes közgyűlését, melynek tárgysorozata a következő : 1. Elnöki megnyitó. 2 Titkár jelentése. 3 Pénztáros jelen tése. 4. Évi tagdij mególlapitása. 5 A Fiókszövetség uj ügyrendjének tárgyalása. 6. Esetleges indítványok. Indítványok egy héttel a közgyűlés előtt Írásban a titkárhoz beedandók. Közgyűlés előtt a Társadalombiztosító Intézet orvosainak értekezlete. A 100-ik hősi szoborleleplezése. A hálás nemzet kegyelete sok dicső emlékműben örökítette már meg a világháború szörnyűségeiből is Budapesti HU JM t, «■ ■ 192». május 4-tel—13-ig A magyar ipar egységes bemutatója. 5©%-OS 97 8-10v utazási kedvezmény! Részletes felvilágosítás és vásárigazolvány kapható Budapesten: a Vásárirodánál V., Alkotmany-utca 8. Gyulán: Klein Vilmos, a Gyulai Kereskedők Társulatának pénztárosa. (A vásárigazolvány ára 3 pengő 20 fillér.) Nemzeti Vásár messze tündöklő magyar hősiességet, önfeláldozást és becsületességet. Sok márványba vésett és ércbe öntött apotheosis hirdeti időtlen időkig a magyar erényeket. József kir. herceg, a magyar katonák közül rajongott „atyja“, aki ezeknek szemtanúja és leghivatottabb értékelője és megbecsülője, eddig 98 hősi szobrot leleplezett le a csonkahazában s örömmel vegyes büszke séggel közöljük, a mi vármegyénket éri azt a kivételes dicsőség, hogy a 99-ik és a 100-ik hősi szobrot József főherceg vármegyénkben fogja leleplezni. A 100-:k hősi szoborleleplezés május 5-én Körösladányban, a 99 ik pedig május 12-én Gerendás községben fog végbemenni rendkívül ünnepélyes keretek között. A körösladányi hősi emlékszoborleleplezési ünnepélynek pro- grammja a következő: 1. Himnusz. Énekli a helybeli dalegyesület. 2 Kiss László főszolgabíró felkéri József kir. főherceget az ünnepi beszéd megtartására és a szoborleleplezésére 3. József kir. főherceg elmondja szoborleleplezési beszédét és a szoborra helyezi koszorúját 4 Hiszekegy. Énekli a helybeli dalárda. 5. A szobrot megáldják az egyházak lelkészei. 6. Dr Daimel Sándor alispán üdvözli a kir. herceget a 100-ik szobornak általa történt leleplezése alkalmából 7. A kir. herceg pár szóval válaszol. 8. A szobor előtt tartandó beszédek. 9. Alkalmi óda. Énekli a helybeli dalárda. 10. A koszorúk elhelyezése megállapított sorrend szerint, tömeges megkoszorúzás alatt a dalárda hazafias dalokat énekel és az iskolás gyermekek virágot szórva elvonulnak a szobor előtt 11. Sebők Ferenc községi főjegyző a szobrot a község gondozásába veszi. 12. A leleplezési ünnepély befejezéséül a Szózatot énekli a nagy közönség A leleplezési ünnepély után a volt harctéri katonák, vitézek, leventék, cserkészek, tűzoltók és esetleg más testületek elvonulása a kir. herceg előtt. A vitézek és volt katonák külön csoportban gyülekezve fogadják és üdvözlik a kir. herceget. A Máv. személyvonatán.*) írta : Dr. Konrád Ernő. Ne tessék itt valaminő vasut-technikai vagy vasut-politikai szakszerű értekezést várni. Inkább úttörő munkát akarok végezni egy teljesen ismeretlen területen, ahol még előttem senki sem járt: a vasut-filozófia töretlen tájain. Vasut-filozófia: ezt én találtam fel azokon a hosszú, méla, végtelen utakon, amelyeket Gyula és Budapest, valamint Gyula— Kötegyán—Vésztő—Szeghalom között tettem meg a Magyar Államvasutak személyvonatain. A vasut- filozófia rövid meghatározását adni nem tudom. Nem egyéb az, mint speciális filozofálás a Máv. többször említett személyvonatában, amikor az ember nem tud mit csinálni. A tájék nem gyönyörködtető, mert egyenes és sik, mint az asztal lapja. Az ut hosszú, hosszabb, mint a Makó és Jeruzsálem közötti távolság és miután egy kis regényt elolvastunk, utánna meg kialudtuk magunkat, unalmunkban nem lehet mást csinálni, mint filozofálni. Ugyanazért ezt unalom-filozófiának is lehet nevezni. Én már annyira vagyok, hogy a kettőt néha külön csinálom, — felváltva: unatkozom, majd filozofálok. Frissebb kedélyhangulatban mindjárt, egyenesen és közvetlenül filozofálni kezdek. Különösen most, hogy Kötegyán—Szeghalom felé indulok. Azt hiszem, ha Kantot, vagy Hegelt erre a vonatra ültették volna fel, akkor még sokkal több, sokkal fenségesebb és érthetetlenebb filozófiai munkákat írtak volna, mint amilyeneket tényleg Írtak. Pedig Hégel- ről azt mondják, hogy csak egyetlen egy tanítványa értette meg, az is félreértette. Minthogy a filozófia és az érthetetlenség ilyen közeli rokonságban vannak, az úti — vagy vasúti, — vagy unalom-filozófiát én is egy érthetetlenség- gel kezdem. Nevezetesen, ha rég nem látott ismerőssel vagy iskolatárssal találkozom és megkérdezi, hogy jelenleg hol vagyok állomáson (hol lakom), hiába mondom neki, hogy — Gyulán, ezzel nem elégszik meg, hanem rögtön hozzáteszi azt a kérdést: *) Felolvastatott a Gyulai Úri Kaszinó 1929. február hó 11-i farsangi estélyén. — BékésGyulán? Ez a második kérdés következetesen mindig és elmaradhatatlanul követi az elsőt. Hogy miért, ez az a bizonyos érthetetlenség, mert Gyula mindig csak egy volt Magyarországon és mindig csak Gyula volt a hivatalos neve. Eleinte az emberiség felvilágosítása és megjavítása céljából mindig nagy hévvel tiltakoztam a „Békés"Gyula ellen, utóbb azonban beláttam a küzdelem hiábavalóságát és most már ráhagyom : hát legyen Békés-Gyula. Vonatunk nagy lendülettel indult el és jó reménységgel nézünk a jövő elé, a kocsinak ismeretlen eredetű foltokkal tarkított ruganyos ülőhelyén. Két igen közeli megállóhely: a Városerdő és Sza natórium ugyan mérsékeli a lelkesedést, de ezt és a Sarkad felé elindult vonaton újra feltámadt jó hangulatot könnyedén áthidalja a jó erős Köröshid. Sarkad után következik Kötegyán állomás. Itt várakozik azután ránk az újabb érthetetlenséggel párosult rettenetes csalódás : másfélórai várakozás ! És ez olyan csapás az utasra, hogy miután valósággal el is szenvedte, megtört lélekkel, önmegadással, elszántan és lemondással utazik tovább. Most már minden mindegy: Méhkerék 10 perc,'Sarkadkeresz- tur 15 perc, Nagygyanté 10 perc, Okány 20—30 perc és Vésztő fél vagy háromnegyedóra várakozás. Mikor ezt is kibírtuk, jön egy háromnegyedórás ut Szeghalomig. Ősszel, a cukorrépa szállítás idején mindez a várakozási idő a duplájára emelkedik. Bevallom azért, hogy a kötegyáni másfélórás várakozás sem képes teljesen legyőzni lelkünk lázadását, ami bensőnkben forrong s csak nehezen titkolható. Ezzel a belső forrongással szöges ellentétben egy alkalommal Okány állomáson halálos csendben álldogáltunk. A vonat nem tolatott és az egész államás teljesen kihalt volt. Végül felfedeztem egy kalauzt és megkérdeztem tőle a földbegyökerezett vonatra célozva: — Mit csinálunk itt ? Amire jegylyukasztó barátunk hivatalos arcot vágva, a következő pontos és rövid feleletet adta: — Tartózkodunk. Én erre magamban azt gondoltam : — ennyit magamtól is tudtam, kár volt tőled bármit is kérdeznem jegylyukasztó barátom, némi humort azonban nem lehet tőled megtagadni. A kalauz pedig bizonyosan azt gondolta : — miért nem lettél bankár, aki a saját autóján jár és nem répaszállitó tehervonaton, amelyre kegyelemből felveszünk egypár egyszerű utast De bizony itt több becsülete van egy elhullott fél répának, mint jó néhány utasnak. Az 56 kilóméteres útra örökös tartózkodásokkal ilyen módon sikerült elpazarolni azt az 5 órai időt, mely délután '/4 3 órától fél 8 óráig terjed. Állítólag ezzel a vonattal történt meg, hogy egyszer megállt a nyílt pályán. Az utasok kíváncsian kérdezősködtek a megállás oka felől, mire a vasúti személyzet azzal a felvilágosítással szolgált, hogy egy legelésző tehén tévedt a vasúti pályára és ez kényszeritette a vonatot a megállásra. A tehenet elhajtották s a vonat tovább döcögött, sőt már egészen belejött a svungba, amikor egyszerre, mintegy 20 perc múlva megint megállóit. Az utasok újra kíváncsiskodtak s megint megkapták a feleletet a megállás ujabbi oka felől: ugyanná a tehen ismét a vasúti pályára tévedt. Az utasszállitással komplikált répaszállitásra berendezett ennek a vonatnak a menetrendjét és egész struktúráját egy filozof lelkületű vasutas csinálta. A sok, a nagyon sok türelmet igénylő utón mindenki rájöhet : mit akar példázni ez a vasúti vonal. Az emberi életet. Az ut Gyula—Kötegyán közötti része jelképezi a fiatalságot, amikor csupa reménységgel, csupa ambícióval indulunk az életnek, szemünk, lelkünk mindent ragyogónak lát, az erdőt, a Köröst, a szanatóriumot, a sarkadi cukorgyárat. Túlfűtött tudásvággyal és tetterővel nézünk szét. Kötegyán és Vésztő között zajlik le a férfi kor. A vonat kevés ideig megy és az állomásokon sokáig áll Súlyos csapások és csalódások mérsékelik a reményeket és ambíciókat. Az ember ütni- vágni szeretne, de jellemünk megedződik és a túlfűtött tetterőt a kemény kötelességteljesités váltja fel. Méhkeréktől Vésztőig, a kis apró állomások a családi életet jelképezik. Okány, ahol a legtöbb türelem szükséges, az a feleség. Az utas ezen az utón fejti ki legjobban és leghosszasabban képességeit, itt végzi el tulajdonképeni nagy küzdelmét az élettel, úgy hogy teljesen kimerülve Vésztő és Szeghalom között már az öregség, az aggkor következik Ez már a megadás, az elfáradás, az eltom-
