Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-04-06 / 27. szám
2 Békés 1929 április 6. áll rendelkezésre. A megnagyobbított terület ellenére helyhiány miatt több száz céget nem lehetett elhelyezni. A nagy érdeklődés következtében az idei vásár felülmúlja az összes eddigi árumintavásárokat és a világ minden tájáról idesereglett kiállítók oly kiállítást rendeznek, amelyet a mai nemzedék még Budapesten nem látott. rr 1 r » i ElHSil Gyula kulturális életének ünnepnapja lesz folyó hó 13-án Ekkor rendezi meg a Közművelődési Egyesület ez évi záró hangversenyét, melyen Hegedűs Lóránt volt pénzügyminiszter tart előadást, utána Kress Géza hegedűművész és neje, Kressné Drewett Nóra zongoraművésznő művészi játékában gyönyörködhetünk. Hegedűs Lóránt a magyar közéletnek kimagasló alakja, a revízió gondolatának bátor, tántoríthatatlan harcosa, ki eljön, hogy közvetlenül hallassa szavát és mutassa az utat, mely a magyar feltámadáshoz vezet. Kressné Drenett Nóra angol zongoraművésznő, házassága és szive szerint is magyarrá lett, a művész házaspár az angol magyar megértésnek és barátságnak, melyre oly nagyon reá vagyunk utalva, a jelképe. Már mint fiatal leány élettől lüktető, lelkes művészetével meghódította Európa zenei közpoitjait. Most tért vissza férjével együtt ötödik, amerikai müvészutjáról, hogy itthon is bemutassa művészetét. Kress Gézát, a hires magyar hegedűművészt külföldön jobban ismerik, mint itthon Egy amerikai híres kritikus ezt mondotta róla: „ Az öt legnagyobb egyike“. A német közönség leginkább Bach és Beethoven játékáért rajongott és a német sajtó is a legnagyobb dicsérettel irt mindenkor róla. Az amerikai kontinenst Kreszék végigjárták Halifaxtól Vancouverig, Bostontól és New-Yorktól Kaliforniáig és le egész a mexikói öbölig. Ottawában, Kanada fővárosában Lord Willington, a kanadai „Vicekirá'ly“, az angol király helytartója is barátaik közé számit. Gyula város közönségén most a sor, hogy a Közművelődési Egyesülettel karöltve Hegedűs Lórántot és a jeles Kress müvészpárt igaz magyar vendégszeretettel fogadja és a müvészestnek a méltó keretet megadja. Jegyek a hangversenyre már kaphatók a nagytrafikban. Részletes műsort a jövő számunkban közlünk. Felakasztotta magát a Miska gyerek A mostanában erősen elharapózott ön gyilkossági járványnak újabb áldozata van. Ezúttal egy egészen fiatal, mindössze 15 éves gyerek dobta el magától az életet látszólag minden ok nélkül, érthetetlen elhatározással. Bere Mihály, a 15 éves szentetornyai kis kanászgyerek Fekete Pál tanyáján szolgált. Jóviseletü, rendes, vidám gyerek volt a kis Miska, pontosan teljesítette a rábízott dolgot. Gazdájának semmi kifogása nem volt ellene. A husvótot vidáman töltötte a kis kanász. Husvét hétfőjén délelőtt jó szokás sze rint ő is elment a közeli szomszédokhoz és meglocsolta ismerőseit Nagy örömmel vitte haza a locsolásért kapott piros tojásokat és az ebéd mellé jóízűen elfogyasztotta. Moglocsolta a tanyában szolgáló kis cselédlányt is.* Délután két óra tájban a kis cseléd keresni kezdte Bere Miskát, hogy — amint már az illendőség magával hozza — visszaadja a délelőtti locsolást. Benézett az istállóba és ott rettenetes látványt pillantott meg, a Miska gyerek ott lógott kötélen, A megrémült leány segítségért kiáltott, a tanyabeliek kiszaladtak és levágták a gyereket a kötélről, éleszteni próbálták, de már késő vott, Bere Miska már megfulladt. Az öngyilkosság okát nem is sejtik. A kultúra terjedése a nép kfizőtt. A „Fain Urániája“ beszámolója az 1928. évben kifejtett működésről. A „Falu Urániája“ az elmúlt évben nem kevesebb mint 2106 községben tartotta meg ingyenes vetített képes ismeretterjesztő és szórakoztató előadásait. Az 1927. évhez képest az előadások látogatottsága mintegy 85% os emelkedést mutat az lű28 évben Sok községben a rendelkezésre álló terem nem volt elegendő az érdeklődők befogadására. A látogatók számának emelkedése is bizonyságul szolgál annak a ténynek, hogy ezek az előadások a falu népének tetszésével találkoznak. Ez igen beszédesen nyilvánult meg évenként azokban a tömegesen érkező kérő és sürgető levelekben is, amelyekben az előadások megismétlését kérték a községek. Az elmúlt óv programmjának főpontját az irredenta előadások sorozata képezte, amelyek révén sikerült a falu népének hazafias érzéseit megerősíteni. Ezek az előadások csodálatos hatást váltottak ki a hallgatóságnál kivétel nélkül minden községben. Megható jelenetek ismétlődtek községről községre. — Könnyes szemű férfiak erősitgették, hogy veszteségeink mértékéről a Falu Urániája előadásai révén nyertek csak tudomást Bemutatásra került a „Körséta Budapesten“ cimü vetített képsorozat is. Szomorú tényként kell megállapítani, hogy a magyar falu alig ismeri Budapestet. Ezzel az előadással sikerült a fővárost a faluval megismertetni. A gazdasági előadások: a műtrágyázás, növényvédelem, az istálló hygiénája, a vagyonvédelem s a villamosítás kérdései voltak.. Ezeknek az előadásoknak is igen nagy sikerük volt s ami a legörvendetesebb, a legrövidebb időn belül kézzel fogható gyakorlati eredményük is mutatkozott. A műtrágyázással való kísérletek sok községben ezen előadások nyomán indultak meg. Nagy szolgálatot tettek ezek az előadások a növényvédelem és vagyonvédelem terén is. Különösen értékesek és tanulságosak voltak az országban történt különböző fontosabb események : Szent István körmenet, Kossuth szoborleleplezós, Harmsworth fogadtatása stb. vetített képekben történt bemutatása. A „Falu Urániájá“ nak vezetősége minden igyekezetével azon van, hogy az e tekintetben meglehetősen elhanyagolt magyar falunak kellemes oktató szórakozást nyújtson. A műsor anyagának megválasztásánál mindig az a szempont lebeg szemei előtt, hogy a becsületes erkölcsi és hazafias érzést fobébressze és táplálja s megismertesse a falunak népét azokkal a szükséges tudnivalókkal, amelyek nélkül nincsen boldogulás. A „Falu Urániája“ tehát nemcsak a hatóságok, de a társadalom legszélesebb rétegének támogatására érdemes. Erzsók néne. Erssók néne kis ablakán Kopogtatást hallott este : — Erssók néne itt as óra, Még ma éjjel velem jösss te! Jaj galambom, sok a dolgom. Várhatnál még egy kevéskét, Mig kimosom a ssennyesem, S megfejem a kis tehénkét! Megolvasom tyukocskáim, Batyuba kötöm a vánkost, Kissitálom a lisstemet, Megsütöm a ssiros lángost. Sorra vessem cipellőim, Ócskát, újat egy rakásra, Vasalt ssoknyám, csipkés réklim, (De hogy senki meg ne lássa !) Prémes bundám, selyem kendőm, (Sseri ssáma sincs as oknak !) Bibliámban a sok bankót — (Egytöl-egyig mind megvannak/) Pislog a mécs, árnyék lebben, Zörren as ág, ablak koppan: — Erssók néne, nincs alkuvás, Én velem kell jönnöd mostan. Bncsuss el a tehénkétől, Öleld meg a kapufádat, De csak gyorsan egy kettőre, Mert ideki sokan várnak ! — Jaj galambom, sietek hát, Csak még est, ast kapom össse, Itt a batyu, benne minden S fel van a hátamra kötve. Minő csoda, te jó Isten, Est sohasem hittem volna, Hogy még hásam, tehénkém is, Elfér itt e kis motyóba! . . . S már a falussélen járnak, Ssántóföldön, ssöllőskertbe, Majd felkapnak könnyű lábbal Egy ssép nagy estist fellegre. Fellegről fellegre lépnek, Csillagról csillagra hágnak, Fénylik is gyémánt kapuja Ssép tündöklő menyorsságnak. Elől halad Erssók néne, Reng, ropog a ssoknya rajta, A sok mesitelen lélek Megy utánna sompolyogva. Már ott vannak, egy lépésre A menyorsság kapujától, A sok mesitelen lélek Be is repül csak magától . . . De nem úgy ám Erssók néne, Fennakadt a kis batyuja, És akárhogy igyekesett, Nem tudott bemenni rajta. Csak kukucskált, csak nésdegélt, Ahogy ssállt be a sok lélek, Falubéli is volt köstük, Rimánkodva kérte őket: — Sofise adtam, most már adnék, Legyen mindenből réssetek, Osssátok ssét mind amim van, Csak most egysser segítsetek. Ssőrnyü es igy, se ki, se be Ssornlni as ajtófélen, Segítsetek jótét lelkek. Pokolnál rosssabb e sségyen ! . . . Zeng, bong as angyalok kara, Gyönge ssó nem hallik tőle, így maradt ott Erssók néne Örök időtlen időkre. Mányiné IPrigl Olga.
