Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-01-12 / 3. szám
1929. január'^. Békés A szezon nagy érdeklődéssel várt mulatsága a Csizmadia-bál 1929. január hó 20-án lesz az Ipartestületben. A Máv. igazgatósága több oldalról el hangzoft kívánságnak engedve tervbe vette, hogy Békéscsabától, illetve a békóscsaba— szegedi vonal Gerendás kitérő állomásától Kondorosig a békés—Csanádi hév. állomásáig rendes nyomtávú elsőrangú vasúti vonalat épit. A tervezett vasútépítésnek óriási gazdasági jelentősége van. A megye székhelyét illetőleg pedig nagyon fontos, hogy Kondoros községet, valamint a kondoros—kisszénás— szarvasi vasút mentén fekvő községeket, tanyákat és uradalmakat, továbbá Szarvas községet, valamint a távolabb fekvő (Békósszentau- drás, Öcsöd) községeket közvetlenebb és gyorsabb összeköttetésbe hozza Gyulával is. Az államvas utak részéről is nagyarányú agitáció indult meg a terv keresztülvitele érdekében, élénk bizonyságául azoknak a nagy államgazdasági érdekeknek, amelyek a kiépítendő vasútvonalhoz fűződnek. Érdekes, hogy az államvasutak ezt a vasútvonal építési tervet egy távo labbi nagyfontosságu tervvel hozza szoros kapcsolatba s úgyszólván ezzel a messzebb menő tervvel agitál az érdekeltségek előtt, hogy azok hozzájárulását megnyerje. A távolabbi jövő nagyfontosságu terve ugyanis az volna, hogy a megszakított szeged - Szabadka— bajai vonal pótlásául Békéscsabától Szarvas— Kunszentmárton—Kecskeméten át a Dunántúlra közvetlen — transversális — államvasuti fővonal létesittetnók, melynek egyik célja az volna, hogy a Tiszántúlnak és különösen déli részének, Békósmegvének a délnyugati külfölddel, Olaszországgal és az adriai kikötök kel való forgalma egy rövidebb közvetlen összeköttetés utján legyen lebonyolítható, A terv nagyon szép, kívánatos is, hogy megvalósuljon s bizonyos, hogyha az érdekelt községek, magánosok és a vármegye az épi tósi költségből tőlük kórt összesen több mint másfélmillió pengős hozzájárulást megadják, meg is fog valósulni. — Pénz kérdése az egész. Felatalii isiit a szomszéd tanyáján Orosházáról jelentik: Benc3ik Mihály 67 éves orosházi gazdálkodó, ki a vásárhelyi puszta 1062 számú tanyán volt feles, vasárnap reggel átment Takács Bálint üres, lakatlan tanyájára és a színben egy gerendára fel akasztotta magát Mire rátaláltak a hozzátar tozói, már halott volt. Bencsiket évekkel ezelőtt a jobb oldalán a szól ütötte meg, azóta betegeskedett Vasárnap reggel telkeit, megetette a malacokat, telt vett az udvarban, majd észrevétlenül eltávozott. Mikor a család tagjai észrevették Bencsik eltűnését, azonnal keresésére indultak és 11 óra tájban találták mog a Takácstanyán Benosiknek a kötélen lógó holttestét Azonnal levágták, de az orvos már csak a beállott halált konstatálhatta. A kiszállott bizottság megállapította, hogy kétségtelenül öngyilkosság történt. A bíróság a boncolás mellőzésével megadta a temetési engedélyt Hócipő javítást szakszerűen vulkanizál Szilvősy cipész Novák-utca 7. szám. 6 2 -1? Bettit ii Mlis raie. Özv. Dénes Gábornó szül Kiss Anna 70 éves békésszentandrási születésű és illetőségű asszony, már régebben egyik fiánál lakott a Kisszónási Geist féle majorban, ahol fia, mint béres szolgált Szombaton az öregasszony felkerekedett és fia tudta nélkül elindult gyalogosan, hogy meglátogassa a gróf Bolza Géza halásztelki uradalmában szolgáló másik fiát. Kisszénáson lakó fia, amidőn hazaérkezett s meghallotta, hogy édesanyja nekiindult a hosszú útnak, vasárnap reggel elment utáuna, hogy megtudja, vájjon szerencsésen megérkezett e Halásztelekre érve, öecsótől a legnagyobb megdöbbenéssel arról értesült, hogy édesanyjukat nem is látták arrafelé Édesanyjuk keresésére indultak és a délelőtt folyamán rá is bukkantak. Az öregasz szony a Halásztelken ál vezető kanális vizében holtan feküdt. Mint a nyomok mutatták, az öreg Dónesnó a kanális partján igyekezett a major felé, azonban ott bizonyára megcsúszott és belezuhant a csatorna alig 60—70 centiméter mély jeges vizébe A szegény öregasszony rettenetes küzdelmet folytathatott az életéért, mert a parton levő nyomok világosan elárulták, hogy hogyan próbált a jeges vízből újra és újra kikapaszkodni a partra, azonban mind'g vissza vissza csúszott, végre ereje elhagyta és teljesen kimerülve belefulladt a csekély vízbe. Szarvasról a község kocsija ment ki az egészségügyi rendőrrel a szerencsétlenül járt öregasszony holttestéért és beszállították a kórház halottaskamrájába. A szerencsétlenség ügyében a hatóság megindította a nyomozást. H1BI K» Dr. Daimel Sándor diszelnök. Békés és Bihar vármegye négyszáz tagot számláló tűzoltó tisztikara a tűzvédelmi szolgálat hatványozottabb ellátása céljából, valamint a tűzrendészet fejlesztése és a bajtársi szellem ápolása érdekében megalakította a Békés és Biharvármegyei Tüzoltótisztek Szövetségét. Az alakuló közgyűlés a diszelnöki tisztségre Dr Daimel Sándor vármegyénk köz- tiszteletben és szeretetben álló alispánját válasz tóttá meg, akinek a vármegye tűzrendészeiének megalapozása és fejlesztése érdekében hervadhatatlan érdemei vannak s aki a tűzoltó intézmények eredményes működését mindenkor hathatósan előmozdította és támogatta. Kitüntetés. A kormányzó Ángyán Béla igazságügyi államtitkárnak a kókési választó- kerület országgyűlési képviselőjének a II, osztályú érdemkeresztet adományozta a csil taggal. A szarvasi főszolgabíró jubileuma. Schauer Gábor dr., a szarvasi járás főszolgabirája folyó hó 7 én ünnepelte közigazgatási szolgálatának 25 éves jubileumát, A főszolgabiróság helyiségében az összegyűlt járási tisztviselői kar nevében dr. Valkovszky György, a jegyzői kar nevében pedig Pétery Józset békésszentandrási főjegyző köszöntötte az ünnepeltet, akinek remek ezüst dohányzókészletet és egy ezüst írókészletet nyuj tottak át emlékül. A Polgári Körben 100 terítékes bankett volt a jubiláns tiszteletére. A Katolikus Kör bálja ma este lesz az Ipartestületben. Nemcsak Gyulán hanem a környé ken is szokatlan érdeklődés nyilvánul meg a Katolikus Kör bálja iránt, amely minden valószínűség szerint a báli szezon leglátogatottabb és legsikerültebb mulatsága lesz. A „Gyulai Önkéntes Mentőegyesülct“, mint a „Vármegyek és Városok Országos Mentőegyesületének fiókja“ évi rendes közgyűlését folyó hó 22-én délután 5 órakor tartja a városháza nagytermében. 3 1929. január hó 20-án lesz az Ipartestületben a legkedélyesebb és leglátogatottabb mulatság: a Csizmadia-bál. József főherceg ajándéka kis keresztfiának. A magyar bakák legendás vitózsógü vezére, nemcsak nagy hadvezér, hanem elsősorban melegszívű, igazi ember és pedig igazi jó ember, aki még volt vitézeinek a gyermekeiről sem feledkezik meg. A napokban hatalmas csomag érkezett egyik volt 10I-es tisztje, vitéz Praznóczy Béla lapszerkesztő kis fiának címére. A csomagban játékkatonákon, ágyú kon stb kívül egy szép biciklit küldött a fenséges ur ajándékul keresztfiának, a kis Praz nóczy fiúnak. Ave gyűlés lesz folyó hó 14 én, hétfőn délután 6 órakor a Katolikus Körben. A nagymagyarvárosi misszió folyó hó 13-án délután 4 órakor gyűlést tart a nagymagyarvárosi iskolában. Minél számosabb megjelenést kér szeretettel a vezetőség. A Szivgárda vezetősége tudatja, hogy Blaskő Mária Írónő kedden, január 15-én, délután 4 órakor a nagyleányoknak előadást, délután fél 6 órakor a szülőkkel értekezletet tart a belvárosi róm. katb. iskolában. Szülőket, nevelőket és a Szivgárda jóakaróit tisztelettel meghívja a Szívgárda vezetősége. Halálozás, özv. Werbőczy Istvánná született Gergely Mária, életének 65-ik, özvegységének 3-ik évében rövid szenvedés után folyó hó 9-én elhunyt Folyó hó 11-én témették az állami kórház halottas házából a Szentháromság temetőbe. Halálát Werbőczy János városi tisztviselő és Góg Istvánné Werbőczy Róza, a gerendási jegyző neje mély fájdalommal gyászolják. Nyugodjék békében Laptársunk, a Sarkadi Hírek folyó hó 10 tői hetenként, kétszer csütörtökön és vasárnap jele nik meg. Nagyon örülünk a Sarkadi Hirek fejlődésének és kollegiális szeretettel kívánunk kitar tást a lap szerkesztőinek Szongott Jánosnak és Lakatos J. Istvánnak. Kinevezés. Govrik István pósteleki uradalmi intéző szép kitüntetésben részesült a karácsonyi ünnepek alkalmából. Gróf Széchenyi Antalné főintézővé nevezte ki. Szép elismerés ez azoktól, akik legjobban tudják érdemeit, a gazdálkodásnak. egy gazdatisztnek mai nehéz helyzetét. Govrik István igazán rászolgált erre a kitüntetésre, mert szakképzettségével, szorgalmával és agilitásával nagyon fellendítette a pósteli gazda Ságot. Hogy mást ne említsünk, gondoljunk csak azokra az első dijakra, amelyeket a pósteleki uradalom nyert az országos tenyészállat kiállításon ; amely dijak mind Govrik István kitartó szorgalmát dicsérik. A jól megérdemelt kitüntetéshez mi is őszintén gratulálunk. A pósteleki gyermekek karácsonya. Bőséges ajándékban részesült a pósteleki uradalmi iskola minden egyes növendéke a karácsonyi ünnepek alkalmából. Özv. gróf Széchenyi Antalné látta e őket adományokkal. Minden gyermek kapott ruhához vaió anyagot, zsebkendőt, édességeket, sőt a gyulai és dobozi tanyákról az uradalmi iskolába járó gyermekek is kaptak ajándék könyvet és egyebeket a földes uraság nagylelkűségéből. 1 e g h i v é. . A Gyulai Általános Ipartestület 1929 évi január hó 27-ón délelőtt 10 órakor az Ipartestület szókházának nagytermében rendSáivnlt közgyűlést tart, melyre tagjait tisztelettel meghívja az Elnökség. Napirend: Állásfoglalás az ipartestületeket össze foglaló országos szerv felállítása tárgyában,
