Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)
1928-03-10 / 20. szám
2 Békés 1928. március 10. némileg is érvényesülhessenek: az nem fog me révén ragaszkodni ahhoz a szinte végeláthatatlan útvesztőhöz, amelybe a rosszhiszemű ellenfélnek a népszövetségi tanács assisztenciája mellett az igazság szekerének rudját beigazitania sikerült, hanem meg fog elégedni 60—70 percentes gyakorlati eredményekkel is de természetesen csak oly feltétellel, hogy a gyakorlati megoldás jogaink teljes elvi fentartása mellett történhessék. Hogy a végleges megoldása mi lesz ennek az immár világkérdéssé nőt vitás kérdésnek, azt ma nehéz lenne előre determinálni. Az egyezkedésre a kezdeményezést megtennünk helyes volt, de nagyon kétséges, erdményre fog-e vezetni s talán még kétségesebb, hogy ha eredményre vezetne, a megállapodásokat az illető balkán állam betartaná e? Ha pedig a nemzetek szövetségének tanácsa előtt folyó incidentalis eljárás tovább fog folyni, kérdéses: visszatart ható lesz e a tanács attól, hogy a nemzetközi bíróság befolyásolására célzó törekvéseit tovább folytassa és rábírható lesz e, hogy ennek a káros irányzatnak abbahagyásával teljesítse azt az egyedüli kötelességet, amely ebben a kérdés ben reá vár, hogy tudniillik a hiányzó biró helyének pótlása iránt intézkedjék? Vagy sike rülnie fog-e a megoldások elől való kibújásban annyira leleményes tanácsnak újabb kibúvót találnia és tovább haladnia az elposványitás utján? Mindezek olyan kérdőjelek, amelyek semmiképen nem befolyásolhatnak bennünket abban, hogy továbbra is sziklaszilárdan kitartsunk a jog és az igazság utján. Végeredményben elvégre mégis csak ennek kell diadalmaskodnia Tartsunk ki tehát tovább és bízzunk az igazság erejében! ü ehány sző a fák gondozásáról. A tél utolján, a tavasz kezdetével mindenfelé látjuk a gazdasági fák, füzesek és gyümölcsfák nyesegetósót s oly rettenetes barbár módon baltával csonkozzák. összeroacsol- ják a fák ágait és az eltávolított ágrószek maradványai ott éktelenkednek a fák lehasogatott törzsein. Ez bizony elszomorító dolog, mert a magyar ember mindig arról volt ismeretes, hogy a fákat, az állatokat talán még az embereknél is jobban szereti. A tanitók mindenfelé tanítják az iskolás gyermekeket, valamint különböző szabad előadások keretében a gazdaifjak, a gazdák, a munkások megfelelő oktatást nyernek a tekintetben, hogy miként kell a fákat metszeni tisztogatni, ritkítani, galyazni stb. s tanítják legfőképen azt, hogy szeressék a fát, hogy szeretettel ápolják, dédelgessék azokat, tanítják arra, hogy a roncsolt sebet, a szilán kos csonkot nem képes a fa bebegeszteni, tehát az ág gyűrű felett közvetlenül és simán kell az eltávolitandó ágakat igen éles fűrésszel lemetszeni úgy, hogy a lehulló ág a héjat le □e szakítsa, tehát először is az ág alsó részéu kell befürészelni. A csonkok, roncsolt ágrészek beszáradá- sa a fa testébe hatol Joe és ott az élő ós nö vekedésben levő fa testét igen nagy mértékben károsítja, amely kár az úgyis kevés faállományunkban igen nagy veszteséget jelent, amellett hogy a hozzá nem értést, a durva ságot, a barbarizmust, a kulturátlanságot hirdeti a magát agrár államnak nevező földön. A fák védelmét az 1894 évi mezőrendőrségi törvény idevonatkozó rendelkezései ir ják elő, igy tehát megfelelő törvényes védelem alatt itt az idő, hogy a hatóságok ezekkel a barbárságokkal, ezekkel a balkánizü szokásokkal szemben a törvény teljes szigorával lépjenek fel. Óvjuk és gondozzuk, kíméljük ós szeressük fáinkat, mert ők ezért a gondozásért és szeretetórt nagyon, de nagyon hálásak tudnak lenni. Művészeti kiállítás Gyulán. Az egész megye tevékeny művész csoportját tömöríti össze határozottan emelkedett színvonalú képzőművészeti tárlat rendezésére husvót hetében a Bókésmegyei Kópzömüvó - szeti Egyesület, melynek kiállításait az elmúl t évben nehezen nélkülöztük. A kiállítás a vár- megyeháza nagytermében április 1 ón nyílik meg — A tárlat beígért anyaga a legváltozatosabb, mindegyik képzőművészeti ág képviselve lesz és mindegyik megyei művész anyagának legjavát hozza a kiállításra. A szereplő művészek száma meghaladja a harmincat. Már e nagy szám is olyan méretűvé fejleszt i a tárlat lehetőségét, amely elé a legnagyobb várakozással tekinthetünk számbavéve az t, hogy a hely korlátolt voltára tekintettel a be* küldött művészi anyag szenzációsabb darab - jai kerülnek kiállításra. A kiállítás fénypontja Uferbach Jenő elhunyt gyulai festőművész hót impozáns nagyságú, kristálytiszta művészi értékű, megragadó művészi erejű festménye lesz. De a többi különböző irányú festmények, szobrok, kisplasztikák és iparművészeti tárgyak is méltán tarthatnak igényt a közönség érdeklődésére. A gyulai Közművelődési Egyesöle« a Le Tente Egyesülettel nagyszabású ünnepet rendez a márciusi napok emlékére. Az ünnepély március 14- én este 7 órakor veszi kezdetét, amikor lan- pionos menet indul a polgári leányiskolától a Kossuth L.-, Városház-utcán, a Komló előtt, a báró Wenckheim Béla-, Erdélyi Sándor- és Árpád-utcán a Megyeház elé. A lampionos leventemenet élén a leventezenekar játszik. A megyeház erkélyéről Brém Lőrinc prelátus-kanonok, főrendiházi tag mond beszédet. Diszelvonulás. Március 15-ón délelőtt 11 órakor a Kossuth - téren (a reálgimnázium előtt) megy végbe az ünnepély a következő programmal: 1. Magyar Hiszekegy. Énekli a négy gyulai dalárda egyesitett énekkara. 2. Ünnepi beszédet mond Kocacsics Dezső dr. főispán. 3. Szavalat. 4. A gyulai összes cigányzenekarok Rács Karcsi vezetésével hazafias nótákat játszanak. 5 Leventefogadalomtétel. A leventékhez beszédet intéz dr. Pallmann Péter ref. lelkész. 6. Himnusz. Énekli a négy dalárda egyesitett énekkara. A gyulai rém. kalh. elemi Iskola március 15- én iskolai ünnepélyt és hazafias gyermekelőadást rendez az ipartestület dísztermében. A növendékek részére délelőtt 9 órakor, [a szülök részére délután 4 órakor lesz az ünnepély. A délutáni előadásra az iskolai hatóságok tagjait, szülőket, tanügybarátokat és érdeklődőket ez utón hívja meg a tantestület Belépődíj nincs. Az ünnepély műsora : 1. Délelőtti előadáson a gyermekeknek beszédet mond Fóris Zinka tanítónő. A délutáni ünnepélyt megnyitja Dundler Ferenc igazgató-tanitó. 2 Talpra magyar! Szavalja Domokos József VI. o. t. (Józsefváros). 3. Toborzó a magyar zászló alá. Előadják a nag.ymagyarvárosi iskola tanulói Szűcs János II. o., Luda János II. o., Győrffy Gizi II o., Fábiá n István II., Sebestyén József II. o., Tisch Irénke II. o., Kazó Edith I. o, Nánási Mária II. o., Várady Gyula II. o., Flinta Teréz II. o. tanulók 4 Leng, Jobog a zászló. Szavalja Faragé Erzsébet II. o. t 5 Bus magyarok imádkoznak. Énekli a józsefvárosi vegyeskar. 6. Ábrányi Emil: Március 15. Szavalja Pálffy Frigyes VI. o. t. 7. Jászayné Holczer M.: Rab magyar föld követei, Előadják a józsefvárosi leányiskola V—VI. osztály növendékei. Gomba: Gróh Katalin, sza- mócza : Metz Anna, buzaszem : Gyenge Ilona, makk: Pittner Gizella és Vilics Róza. 8. Lévay József : Március 15. Szavalja Krész Teréz IV. o. (Józsefváros) 9. Erdélyi Zoltán: Jertek koszoruzni. Szavalja Tóth Mária III. o (Józsefváros). 10. Pósa—Tiboldy: Mi a haza ? Énekli a belvárosi iskola vegyeskara. 11. Hazamegyünk! Irredenta ifjúsági színmű. Történik Amerikában egy nagy bérpalota játszóterén. Előadják a belvárosi iskola növendékei. Szereplők : Prológot mond: Liberda József III. o. Klári: Panyik Éva leánygimn. II o. t. az iskola volt növendéke. Ilonka : Csomós Teréz I o., Hanke : Zs Rácz Ilona II. o, Boriska: Desztig Böske, IV. o.. Juci: Kocsis Böske IV. o., Laci: Dundler Kálmán IV. o, Janó: Kocsis Pál IV. o., Gyurka: Tamássy Tamás IV. o, Miske. Démusz Gyula IV. o, Szepi: Tóth Zsiga ÍV. o. tanulók. Amerikába kivándorolt magyar gyermekek: Elly: Tokaji Böske IV o., Galdys: Székely Francziska Ili. o., Mary: Tabajdy Ivi IV. o., Medy: Tar Mária III. o., Tomy: Pálfy Gábor IV. o., Harry: Mérey Gyula IV. o., Jack: Finta Jenő IV o, John: Mánásy Ferenc IV. o. tanulók, bensziilött amerikaiak Í2 Himnusz: Együttesen. A gyulai református elemi iskola március 15-én délután 3 órakor iskolai ünnepélyt rendez a 48-as kör nagytermében. Felkéri a tantestület a helyi iskolai hatóság tagjait, a szülőket és tanügybarátokat, hogy ezen a szép ünnepélyen minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Belépődíj nincs, de a szegény és árva gyermekek felsegi- tésére adott minden fillérért azoknak hálája száll a jószivü adakozók felé. Az ünnepély műsora: 1. Himnusz. Közének. 2. Üdvözlő vers. Szavalja Csősz Róza VI. o. t. 3. Móra László : Uj márciust várunk. Szavalja Cseke Mihály VI. o. t. 4. Ünnepi beszéd. Elmondja Szilágyi Ferenc IV. o. t. 5. Honfi dal. Énekli az V—VI fiúosztály. 6. Sárosi Várady Ferenc: Március 15. Szavalja M. Szabó Rozália IV. o. t. 7. Kossuth gyermekkoráról beszél Nagy Gábor IV. o. t. 8. Kossuth nóták. Közös ének. 9. Móra László: Leszünk még boldogok Szavalja Pallmann László II. o. t. 10. Implom József: Március 15. Irredenta jelenet. Előadják: Kalas Géza IV. és Pallmann Béla III. o. tanulók. 11. Magyar Hiszekegy: Énekli az V—-VI. fiúosztály. 12. Ábrányi Emil: Hazám ifjúsága. Szavalja Kurta György V. o. t. 13. Móra László: Magyar zászló Szavalja Pallmann Béla III. o t. 14 A hős fin. Elmondja Szabó Ferenc III. o. tanuló. 15. Kössetek koszorút. Szavalja Nagy Mária VI. o. t. 16. Bus magyarok imádkoznak. Énekli az V—VI fiúosztály. 17. Pósa Lajos: Március 15. Szavalja Szabó Jolán III. o. t. 18 A láthatatlan zászló. Előadja D. Nagy János IV. o. t. Nemzeti Hitelintézet Gyulai Fiókja Betéteket előnyösen kamatoztat. — Kölcsönöket folyósít kedvező feltételekkel. Tűzifa kapható. II. oszt. bükkhasáb 2 P 30 fill, q-ként ab Gyula állomás, vagontételekben A banküzlet minden ágával foglalkozik. ,
