Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)
1928-03-07 / 19. szám
LX. évfolyam I# szám Szerda Ctyula, 10^8. március 7, Előfizetési árak: Negyedévre:-■Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill Hirdetési dij előre fizetendő. PT7IH7Q DJd1\í1/u POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom tér 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiitterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vísszh. Egyes szobi ára Itt fillér Felelős szerkesztő: DOBAT FERE.VC Megjelenik szerdán és szombaton Uj Magyarország. Képviselői beszámoló beszédnek ígérkezett, de az országos politika óriási horderejű eseményévé alakult ki gróf Bethlen István miniszter- elnök debreceni beszéde. Úgy érezzük, hogy ennek a beszédnek hatása és következményei még hosszú évekig rezonálni fognak a politikai életben és a beszéd nagyszabású és öntudatos célkitűzése program ínjául szolgál annak az újjáépítési műnek, amelyhez tulajdonképen csak most kezdhetünk hozzá, hogy a romok eltakarítása immár véget ért. A miniszterelnök mindenekelőtt koncedálta, hogy a kormánynak a kivételes állapotok miatt volt szüksége kivételes eszközökre és szinte diktatórikus hatalomra, hiszen lényegében a háborús kormányoknak juttatott kivételes hatalom okai a háború elmúltával sem szűntek meg és ha valamikor, úgy a magyar nemzetnek ezekben a szomorú és zavaros éveiben szükség volt a centrális végrehajtó hatalom kibővítésére az anarchia és a bomlás megállása céljából. a miniszterelnök azonban beszédében kijelentette, hogy az egységes magyar összefogás érdekében szükség van a szabadságjogok terén a békebeli állapotok visszaállítására és ez a bejelentés bizonyára nemcsak az országban fogja a megérdemelt hatást kiváltani, hanem a külföldön is, amelynek elfogult és ellenséges sajtóorgánumai oly módon állítják be helyzetünket, hogy a kormány aem a közrend és közbiztonság megőrzése céljából, hanem pusztán a hatalmi módszerek gyakorlásáért gyakorolja ezt a kivételes hatalmat A nemzeti egység eszméjének jegyében hangzott el a miniszterelnök beszéde és annak figyelmeztetéseit meg kell szívlelniük a mai kormányzati rendszer legelvakultabb ellenségeinek is, hiszen olyan államférfi szájából hangzottak el, aki hét éves kormányzata alatt eltüntette a forrongás és káosz utolsó megnyilvánulásait is és aki nem paktumokkal és csábszavakkal, hanem erős elhatározással és energiával hajtotta végre szándékait. Be kell látnia mindenkinek, hogy az ország többsége de facto gróf Bethlen István mögött áll és ő ma az egyetlen kormányképes politikus, akinek égisze alatt a nemzetmentós munkája és az integer Magyarország visszaállítása megvalósítható. Mert a miniszterelnök programmjának és célkitűzéseinek hátterében egyetlen gondolat van, amint ez a gondolat motorikus hajtóereje minden elhatározásának : Nagymagyarország. És amig a csonkaországban nem állott helyre a lelkek egysége, addig fölösleges és reménytelen volna beszélni a revízióról. Ennek a lelkiegységnek előfeltételeit szolgálják a napokban megjelent amnesztia rendelet, továbbá a miniszterelnök beigért reformjai közül a szabadságjogok visszaállítása, a gazdasági élet terén nyújtandó könnyebbitések és az ellenzék belá- tóbb elemeihez intézett felszólítás a nemzet érdekében álló egységes munkára. Nem a külföldnek szánt kirakat-szólamok, hanem az össz- magyarságnak szóló intelem volt ez a beszéd, amelynek alapgondolata azokban a szavakban csendült ki, hogy Trianonra végleges békét építeni nem lehet és hogy a magyarság fajának egy harmadáról örökidőkre nem mondhat le, tehát nem békerevi- zióra, hanem más határokra van szükség. A kormányt támadták és gáncsolták eddig, hogy csupán pasz- sziv szemlélője lord Rotherinere akciójának, most azután még az angol ujságkirály végső célkitűzésénél is szélsőségesebb revíziós programmot adott a magyar kormány elnöke. Ez akció sikerültének, az uj Magyarország megalapozásának érdekében van szükség minden számbajövő magyar erő összefoglalására és ezt a célt szolgálja a miniszterelnöknek a megbékélés és kooperáció szellemében elhangzott nagy beszéde. Aines kilátás a megegyezésre a magyar-oláh birtokperben. A londoni „Times“ úgy látja, hogy a magyar-román optáns perben a megegyezésre irányuló kísérletek meghiúsultak. A lap szerint a jóvátételi fizetések csak igen csekély része jutna Romániának, úgyhogy Románia nem is jut abba a helyzetbe, hogy a jóvátó- teli összegekből lovonásokat eszközöltethessen. Az ügy tehát épen olyan befejezetlen állapotban kerül majd a tanács olé, mint aminőben a szeptemberi ülésszak után maradt. Megalakult a délvidéki Alföld- kutató bizottság. Vezetője dr. Kovaesies Rezső főispán is. Még a békeidőben indult meg az a mozgalom, mely célul tűzte ki Nagy Magyar Alföld minden irányú tanulmányozását. A háború a cél megvalósítását lehetetlenné tette. A háború után a megindított mozgalom újra életre kelt s a debreceni egyetem megszervezte a „Debreceni Tudományos Társaság Honismertető Bizottság“ át Ez az egyesület azonban kutatásai körébe nem vonta be az egész Alföld területét, úgy bogy a déli részek még mindig kiestek a tudományos tanulmányozás köréből. Most a napokban aztán a szegedi Ferenc József Tudományegyetem pro fesszorai lelkesen összefogtak s maguk köré gyűjtve az összes szegedi szakembereket, megalapították azt az Alföld kutató bizottságot, mely az Alföld déli részére terjeszti ki munkásságát. A kutatási terület a Dunától keletre és Cegléd—Szolnok vonalától délre eső vidéket, de belefoglalja a bizottság a bihari és krassói hegyeket, továbbá délen a Duna— Száva vonaláig terjedő alföldi tájakat. E területhez tartozik Bókésmegye is A kutató bizottság vezetői sorába megyénk főispánját, dr. Kovacsic's Dezsőt is beválasztották. A csehek bebörtönzik a magyar átutazókat. A „Daily Maii“-ban Sir Robert Donald további leleplezéseket közöl arról a törvényellenes zsarnoki bánásmódról, amelyben a cseh hatóságok a magyar látogatókat és átutazókat részesítik, A lap részletesen ismerteti Grünberg Frigyes főhadnagy ügyét, akit a csehek bebörtönöztek, továbbá Wolff Károly képviselő esetét, akitől megtagadták az átuta- zási engedélyt, amikor kölcsön tárgyalások céljából Londonba akart utazni és amikor végre is megadták az engedélyt, cseh detektívek őrizték fülkéjét, mig a vonat cseh területén áthaladt. Végül ismerteti Wolff Károly esetét, akit tisztán a nóvrokonság miatt tartóztatták le a csehek és még most sem bocsátottak szabadon. A cseh területen keresztülutazó magyar állampolgárok kivétel nélkül ki vannak téve a csehek erőszakoskodásainak — fejezi be cikkét a lap Ä városok és községek kötelesek felesleges pénzeiket bankba helyezni. A kamat 7 .«zázalék, a pénzintézetek pedig csak 9 százalékot követelhetitek a kihelyezésnél. A belügyminiszter a napokban rendeletet bocsát ki, amelyben úgy intézkedik, hogy az összes városok és községek tartoznak felesleges pénzeiket a hozzájuk legközelebb eső jelentős vidéki pénzintézeteknél elhelyezni, mégpedig a bankamatlábat 1%-al meghaladó kamattétel mellett, tehát ezidö- szerint 7%-ra Ki fogja mondani a rendelet, hogy az ilyen közpénzeket 9%-nál magasabb kamattétel mellett nem jogosultak a városi betéteket kezelő pénzintézetek kihelyezni.
