Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)
1928-02-18 / 14. szám
2 Békés 1928. február 18. testre. Az est órái Sóm nyújtják részükre a családi életből fakadó összhangzátos örömöket, mert az egész napi munkából elfáradtan hazatérő szülők panaszai, csak lélekromboló munkát végeznek Testük erejének fokozasd sára, estebédnél nyert táplálékuk is nélkülözi azon tápértékét, amely testfejlődésükhöz, illetve csak fentartásukhoz is szükséges lenne. Ha ehhez még hozzávesszük a tüdővész elterjedésének hihetetlen arányait, nem csodálkozhatunk azon, hogy a fővárosi gyermekek úgy testben, mint lélekben összetörnek, felnőtt korukban pedig az országnak csak terhére lesznek. Elérkezett tehát a 12 ik óra hogy a végzet szekerének rudját a fővárosi gyermekek érdekében javunkra visszafordítsuk, mert Trianon után aligha bírunk ki egy újabb mohácsi vészt. A vidék tehetősei járjanak közbe a főváros tanácsa e nehéz munkájában, Vállaljanak gyermekeket a nyár folyamára gondozásra. Erősítsék ezeket a gyermekeket testben és lélekben, mert az örömteli lélek nem felejtkezhet meg soha a neki nyújtott jóért s Istennek is tetsző dolgot művelne, melyért az áldás el nem maradhat. Jelentkezők a következő cimre küldjék szives értesítésüket: Budapest Székesfőváros Tanácsa Gyermeknyaraltatási akciója. Budapest, IV. kér Cukor utca 6. sz, A „VADÁSZ“ vendéglő összes helyiségeiben az Epitőmunkások Dalárdája februás 19-én, vasárnap este 8 érái kezdettel kedélyes hangversenyt fog tartani. Belépődíj nem lesz, önkéntes adományokat a dalárda szívesen fogad továbbfejlesztése céljaira. 1191-1 A vendéglő jó pincéje és konyhája, valamint a dalárda szép dalai kellemesen fogják szórakoztatni a vendégeket. A gyulai Szociális Misszió tea-estje. A nagy garral beharangozott báli mulatságok sorában urias szerénységgel, csöndes, de kitartó agilitással teaestét rendeztek tánccal együtt a gyulai Szociális Misszió tagjai. A szezon vége felé, a fizikai és zsebbeli kimerülések évadján. És ime, alig mnlt el szerdán délután 6 óra, már tömegesen dőlt a közönség az Ipartestület kedves, barátságos és kényelmes hajlékába, hogy egy előkelő hangulatú estét töltsön s elősegítse a Misszió magasztos célú munkásságát. Úgy éreztük, hogy az a hatalmas és előkelő közönség megjelenésével fényes dokumentumát adta a Misszió iránt való nagyrabecsülésének. Szinte ünnepi hangulat ömlik el a lelkűnkön, amikor az est nyomán mi is azt mondjuk: ez a szépséges est a maga finom hangulatában a gyulai Szociális Misszió fényes diadalát jelentette, gyönyörű, krisztusi munkájának megkoszorúzását. Érző, jóságos lelkek megható összedobbanását azért a mély tiszteletre érdemes szervezetért, amely nemcsak a didergő szegény kezét simogatja, hanem a minden kincsnél drágábbat: a halhatatlan lelket is meg tölti égi napsugárral, Krisztus mosolyával. Kedves meglepetést szerzett a Misszió meg jelent vendégeinek, amikor egy kis előadást rögtönzött a nagyterem szinpadján. Előadták a Jöúendö- mondds c. kis színpadi jelenetet, melynek szerepeiben Pittner Manci és Sípos Jolán bájosan és otthonosan játszottak. A jövendömondó cigányasszony szerepében Szabó Bözsike remekelt. Tisch Rózsika pompás súgó volt. A szereplők lelkes tapsot kaptak. Kevés idő múlva megszólalt a zenekarban a Ősikor szági fenyvesekben szivettépő melódiája s dr. Uhnn László zengő, férfias és bársonyos orgánumában ott zokogott a magyar fájdalom kincses Erdélyünk elvesztésén. A felviharzó tapsok után megint egy Murgács-dal zendült meg, de most büszkén és virágos reménységgel, mert a Tisza vize suttogása, harsogása Trianon vesztét s a magyar feltámadást hirdeti. A megkapó művészettel előadott dalokat nagy lelkességgel hallgatták s dr. Uhrin László ritkaszép hangját és meleg érzését tomboló tapsokkal ünnepelte megértő hallgatósága. A zenekari kíséretet Bakró Jóska elsőrangú zenekara látta el igazi művészi érzékkel, ugyancsak ez a zenekar szolgáltatta a zenét a tánchoz. Az Ipartestület ízléses nagyterme szinte szűknek bizonyult, hogy befogadja a rengeteg táncost. A hangulat egész este nagyszerű volt s folyt a tánc — nem ahogy eredetileg tervezték : éjfélig, .— hanem két óráig, kedvesen, szívesen, szemet-lelket gyönyörködtetően. Volt néhány úgynevezett „modern“ tánc is, melyet annyi ízléssel és oly diszkréten lejtettek a párok, hogy örömünk telt benne. A tea felszolgálásánál az urleányok kongregációjának kedves tagjai segédkeztek dicséretre- méltó bugalommal. A misszió tagjai mindenütt ott voltak s szeretetteljes figyelmességgel szorgoskodtak, hogy mindenki jól érezze magát. A ragyogó est rendkívüli sikerében a legmélységesebb elismerés illeti meg Kovacsics Dezsöné, főispánná Öméltóságát, akinek intenciói szerint intéződött minden s őszinte hála legyen a jutalma a misszió jóságos tagjainak, akik nagyon sokat fáradtak az est sikere, igy a szegénységben sínylődök érdekében. Ne feledkezzünk meg azonban Debreceni Károlynéról sem, aki hihetetlen fáradságát most is örömmel állította a szép ügy szolgálatába s a teafőzés körül bokrositotta meg érdemeit. Az ipartestület érdemes vezetőségének szintén köszönet jár, amiért díszes helyiségeit készséggel átengedte a szép est céljaira. Az ipartestület vendéglőse: Ábrahám Jáuos megfeszített munkát végzett személyzetével, hogy a meglepően nagyszámú közönség igényeit kielégítse. Az estélyen megjelentek névsorát tudósítónk még most is Írja s fehérszakállu bácsi lesz, mire bevégzi. (A szedők pedig ezt nem várhatják.) Örömmel Írjuk meg ennek a csodaszép misz- sziós estnek sikerét s kalapot emelünk az előtt az előkelő közönség előtt, amely igy megértette a missziós eszme nagyszerűségét. * * * A szerdai missziós táncos teaestén a következő nagylelkű felülfizetéseket nyugtatja a Misszió társulat: Dr. Kovacsics Dezső, Békésvármegye 20—20, Brém Lőrinc 18, Reck Gézáné, dr. Zöldy János 10—10, dr, báró Apor Vilmos 8, Losonczy István 6, Jaroch Béla, Ujházy László 5—5, dr. Tarján Béla 4, Kovacsics Dezsöné, Németi József 3—3, N. N. 2-50, N. N. 2, dr. Zöldy Miklós, Wiszt Józsefné, Schriffert Mártonná, N. N, K Schriffert Józsefné 1—1 pengőt. A következők voltak szívesek az estélyre süteményt, szendvicset, narancsot, cukrot, stb, küldeni : Dr. Kovacsics Dezsöné, gróf Bolza Alfonzné, Kaufmann Ödönné, Brém Lőrinc, Spóner Károlyné, Esketési beszéd melyet irt és Budapesten elmondott HAKSÁXYf PÁL békés-bánáti esperes 1928. jannár 12-én. Egy nagyon parányi mondat az, ifjú Testvéreim, mellyel egy egész életre feledhetetlenül kedvessé szeretném tenni boldog esküvésteknek napját, midőn homlokotok fölé isteni üzenetként irom fel a szeretet Istenének követségében, szent szolgálatomban e néhány szót, e parányi mondatot : tavasz a télben ! Áhitatos. imádkozó lelkünk el tudja kép zelni, át tudja érezni hogy itt a mennyek országának kapujában ez ihleteden ünnepélyes pilla natokban fehér szárnyú angyali seregek kara jelenik meg s ez angyalok szét tekintenek a hóval borított, minden virágtól megfosztott, dermesztő pusztulásban szendergő nagy természe ten, azután pedig meglátják a ti sziveteknek bársonyos virágba borulását, orcáitoknak örvendező rózsanyilását, szemeiteknek napsugaras tüzét, a mi ti érettetek imádkozásban feloldó élétünket s akkor egyezően zengik mennyei zsolozsmának áhítatán esküvőtöknek arany igazságát: ime, a tavasz a télben ! Óh milyen szép, milyen gyönyörűséget szerező az, mikor zuzmarásan ködös télnek idejében az emberi kéz, az emberi ügyesség, az emberi akarat összegyűjti délszaknak örökzöld pálmáját, pompás kaméliáját, szép kerekded narancsfáját, azután kigyullad száz és ezer tündöklő csiliár, azután megzendül az életet vidá- mitó zene — és micsoda semmiség mindez a a mellett, mikor egy, az önzésnek és szeretetlenségnek telében megdermeded világ közepette nem emberi kéz, ügyesség és akarat érintésére, hanem a boldogságot teremtő Isten lelkének el- suhanására az örök szeretet bársonyos kelyhü és balzsamos illatú virágzásába borul két ifjú szív, mikor e virágok kelyhére oda ül a gyermekeiért élő szülők imádságának gyöngyharmata, mikor felragyog felettük nem a villanycsillár, de az áldások Urának, Istenének mennyei káprá- zata s megzendül nem a muzsika, hanem az angyali kar és mindez azt hirdeti és mindez azt mondja: ime itt van a tavasz a télben ! E gyönyörű alkalommal, esküvésteknek e boldogan ihletett pillanataiban Istennek követsé gében azért illetem homlokodat ifjú férfiú testvérem az örök tavaszt teremteni tudó mennyei szeretetnek charismájával, idézvén az írásnak szavait, szent elkötelezését: úgy szeressed a te feleségedet, mint ahogy Krisztus szerette az ő anyaszentegyházát, örök tavasznak virágzásába borítván azt minden áldozni tudó szeretetével! Legyen lelkednek reménye, hite, — szivednek szeretete és hűsége. — férfiúi életednek eszmé nye és szolgálata örök tavasznak uj életet adó ereje, hogy hitvestársad ajakán élő valóság legyen a zsoltárirónak vallomása: ime tégedet látván, gazdag, bársonyos virágzásba borul az élet, uj meg uj boldogságnak zengő dala szárnyal a lélekből, mert ahol ilyen szeretet van, ott nem lehet soha virághervadás ! E gyönyörű alkalommal, esküvésteknek e boldogan ihletett pillanataiban Istennek követsé gében azért illetem homlokodat ifjú menyasszony testvérem az örök tavaszt teremteni tudó mennyei szeretetnek charismájával, hogy legyen hitves társi életed csodás virágoskert, teljes a tisztaság nak hófehér liliomjával, a szerény tavaszi ibö lyának balzsamos illatárjával, a szirmait el nem szóró nefelejtsnek a kedvességével, a legszebben nemesitett pipacsnak örök lángolásával, a virágok királynőjének, a bársonyos rózsának fenséges pompájával, hogy reád tekintve boldog ihletett séggel tegyen vallást férjed : imé az örök, imé a mennyei szeretetnek földre szakadott darabja ! Végezetül pedig egy paradoxonnak tetsző imádságos gondolattal kapcsolom össze sziveteket és életeteket, mondván : tavasz legyen osztályrészetek e földi életnek minden utain arany kalászos nyárban és szelíd alkonyatu őszben hosszú évtizedek múlva is. Én láttam ilyen életet, ilyen örök tavaszt a szeretetben csodás, hervadhatatlan tavaszt haló poraiban is áldott 93 éves atyámnak s édesanyámnak éltiben, mert a szeretet nem az ifjúságnak múló osztályrésze : a szeretet Istennek örök koronája az igaz em berben, — az igaz szeretet nem tovalebbenő álom, nem csalfa délibáb, hanem a nemes érte lemben vett emberi életnek minden gránitnál hatalmasabb fundamentuma, — azt mondja az írás : az igaz szeretet el nem fogyatkozik soha ! Ezzel a szeretettel induljatok boldog, gazdag virágzásra. Esküvéstek pillanataiban lebeg jenek felettetek angyali karok s ők mutassanak reátok, mondván : imé a tavasz a télben, — a szeretet Istene pedig áldásának csókjaival illesse sziveiteket, mondván : legyetek örök tavasz földön és égben, időben és örökkévalóságban^! Ámen! /
