Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)
1928-11-24 / 94. szám
2 Békés 1928. november 24, Egy halálos építkezési baleset ügye a törvényszéken. Hugyecz vállalkozó 100 pengő büntetést kapott. A békéscsabai iparos-székház építése alkalmával folyó évi április 18 án szerencsétlenség történt, melynek halálos áldozata Murányi János napszámos volt. Az iparos-székház építkezéseit Hugyecz János békéscsabai vállalkozó vezette. Folyó évi április 18 án az udvari vályogépület lebontásával foglalkoztak munkásai, közöttük Mu rányi János napszámos is. A falak lebontása úgy történt, hogy szakaszonként alávágták a falakat s úgy döntötték le. Murányi János egy ilyen falnak az alávágásával foglalkozott, miközben a fal ledőlt s maga alá temette Mu rányit, aki az ilymódon szenvedett sérülések be belehalt Hugyecz János építési vállalkozót gondat lanságból okozott emberölés vétségével vá dolta meg a kir. ügyész. Ügyében kedden dél előtt tartotta meg a főtárgyalást a gyulai tör vényszék, melyen a vádlott azzal védekezett, hogy ő gondatlanságot nem követett el, mert a borzalmas véget ért Murányi maga okozta szerencsétlenségét azzal, hogy utasítását nem tartotta be. A törvényszék bűnösnek mondotta ki Hugyecz Jánost a btk. 290 § ba ütköző bűn cselekményben az enyhítő körülmények figyelembevételével 100 pengő pénzbüntetésre Ítélte Vádlott a bűnösség kimondása miatt( ügyész súlyosbításért felebbezett. A tanyai kutyák védelmében. Kaptuk s közöljük az alábbi levelet: Mélyen tisztelt Főszerkesztő ur ! Szíveskedjék alábbi soraimnak b lapjában helyt adni: Körülbelül két hónapja, hogy a kutyairtás megkezdődött a tanyán. Alig van nap, hogy nehány szegény állatnak ki nem oltja az életét a vadőr. Fojtott hangulat uralkodik a tanyákon a kutyapusztitás miatt. Hiszen minden ember szereti hü ebeit, melyek őrzik személy- és vagyonbiztonságát. — Hihetetlen, hogy miért ? hiszen a vadásztársaság egye s tagjai úgy magyarázzák, hogy a tanya udvarán és közvetlen közelében levő ebek pusztítása tilos; csupán a kóborebeket lőheti agyon a vadőr. Szegény hü állatok, azért esnek áldozatul, mert mernek a vadőr elé szaladni, ha a tanya udvarán megy keresztül, vagy a tanya előtt megy. Sokszor meg a tanya körül pihen, meg sem szólal, mintha sejtené a veszedelmet. De hiába 1 a fegyver eldördül és vége. Miért van ez ? ! Hiszen a tanya körül úgy sem tartózkodik tapsifüles. Miért adja ki a belügyminiszter a szigorú rendeletet, hogy az állatkínzókat meg kell büntetni; miért áldoz annyit az állatvédő liga, hogy ne bántsuk az állatokat és miért oltják belénk már gyermek korunkban jó tanítóink, hogy szívtelenség az állatkínzás ?! Miért ez a szörnyű bánásmód? Hiszen a csendőrség még ebzárlat idején sem lövi agyon a ház körül tartózkodó kutyákat^ hanem feljelenti a tulajdonosait. A városban a sinter is csak összefogja az utcán tartózkodó ebeket, melyeket tulajdonosaik ki is válthatnak. Szegény tanyaőrei, csak nektek kell feláldozni hüségtekórt életeket! Miért nem vagytok ti arra érdemesek, mint a városi társatok ; miért van kegyelem a városi kutyának és miért nincs nektek? Oh miért nem elég a pénzbeli büntetés, ha véletlenül elszabadul és a tanya körül tartózkodik ? Miért nem elég. ha a kóborkutyákat lövik agyon? Szeretettel várja a tanyai nép, hogy illetékes helyen megértessél intézzék el ezt az ügyet. Maradok Főszerkesztő urnák kész hive: Aláírás. Imám. Vergődő vágyak lelkem viharzó Tengerén, ti busán zsongó habok, Csak egy áldott percre csituljatok, Mert felemelem megtört szivemet, Mely hitet, áldást, szent békét éhez’, A szeretet örök Istenéhez . . . Uram, én kegyelmes nagy Istenem! Leomlom esdön szent hibád előtt ; Nézd kegyesen a bus vezeklőt . . . Adj hüs enyhülést a küzdelemben, S ha szivem a bútól fájva dobban, A csiiggedés terhét vedd le rólam Kérlek: vezess a biztos cél felé, Ne hagyj el; fogd mindig gyermek-kezem, Mert Uram, én oly sokszor vétkezem. Bocsáss meg nekem, bűnösnek és adj Könnyeket, mik lemossák vétkeim, Szent-biztosak legyenek lépteim. Bölcs alázatosságot adj, Uram És gyermeki üde, nemes lelket; Irántad érzett, égő szerelmet; Élet-kedvet, küzdésre szent erőt Adj és áldj meg engem erős Isten, Ki nélkül bizalmam, erőm nincsen. Jeszenszky Sándor. Schubert Ferenc. A mai világ csörtető, csörömpölő zajába belevegyül egy kicsi pacsirta istendicsórő, magasztos éneke. Az ének ballattára egy pillanatra megáll az élet és a képzelet szárnyán visszarepülünk egy századdal, a dalok legna gyobb mesteréhez, a szomorú, gigászi sorsú Schubert Ferenchez. Gigászi sorsú volt, mert életét egyedül, elhagyottan, rideg padlásszobában kellett leélnie, hogy dalai a szomorú érzelem magas- bavágyó szárnyain a halhatatlanságba emel jék őt. De halhatatlansága ára földi boldogságának elvesztése lett. És ő megállt erős lélekkel a boldogság kapujában, hogy csak lássa a földi élet szépségeit s hogy dalokat szakítson a leikéből. Az élet ezerszer földhöz vágta, de ő lelkének kivételes erejével Anteuszkónt fel tudott mindig emelkedni az ihletés fönsóges, szent pillanatába s vigaszt talált mindenkor a zeneköltószet hatalmas birodalmában. Pacsirtalólek volt, ki a sors minden csapása között tudott énekelni. S éneke ma, egy évszázaddal halála után, körülrepüli az egész világot s vigasztal, bátorít és csendesíti a lelkek mélyében forrongó indulatot. Az egyszerű szolgálónak fia, ma szolgájának tudhatja az egész müveit világot, mert a zene nagy s örökhatalom. Az ö dalaiban lelke él, a lélek pedig halhatatlan. Hangversenyek, dalesték, rádiók, gramo- fonlemezek összedobbantják most a müveit világ örökös gondterheltségtől elfásulni kezdő szivét s egy szöghaju, magas homloku, okos tekintetű, szemüveges arc rajzolódik bele lelkűnkbe és ott mesél dalaiban az életről — a halálról, a szenvedésről — a boldogságról, a szeretetről — a boldogtalanságról, az örökbé- kéről s az Isten mindenhatóságáról. S amikor végeszakad a mesének, valami csodás érzés zsibong bennünk s érezzük, hogy a bécsi dalnok örökre bevéste nevét emlékezetünkbe s hogy amig ember lesz a földön s amíg dal tud teremni az ajkon és amig a lélek megtud nyugodni az örökboldogság tündórkertjóben, addig Schubert zenéje mindig közkedvelt s örökre halhatatlan lesz. Démusz Endre. Z? MEGTESZI TÖNKRE MIOTA B_UC5!8^Ó HMM IBA'RSONVSímM TESZI MINDENÜTT ttx*.PHAT<£. a-BUDAUJlAKI ÉPÍTŐ R.T."BUDAPE5T. VI, Oőmb-u. 42. Meghívó. A gyulai Polgári Kör folyó évi november hó 25-én, vasárnap délután 5 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melyre a t. tagokat ezúton hivja meg és teljes számú megjelenésüket kéri 792 2—2v Az elnökség. Tárgy : Alapszabály módosítás a 174000— 1928. sz. B M. rendeletre. Gyulán, 1928 évi november hó 16 án. Szeplőt, »tömöri, pattanást elmúl ászt, az arc üde és bársonysima lesz az „IJL 94 0“ arckenöcs használata által. 249 33—s Prager Frigyes Szent József gyógyszertára, Józsefváros. KERJE AFUSZERKERESKEDÉSBEN 0 A MOST MEGJELENT, 148 RECEPTET TARTALMAZÓ. SZÍNES képekkel illusztrált m OETKER-féle RECEPTKŐNYVET ARA 30 FILLÉR HA A FŰSZERESNÉL" NINCS.FORDUUON KÖZVETLEN HOZZÁNK: DsOETKERA GTÁRHOZ BUDAPEST, Vili., C0NÍIU.Z5.'
