Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)
1928-11-10 / 90. szám
4 Békés 1928. november 10. Összeesett a vasúton. A múlt napok egyik délelőttjén a békéscsabai vasútállomáson egy fiatal nő rosszul lett. Kihívták a mentőket, akik megállapították, hogy a beteg nő egy korábbi orvosi műtét kövekeztében — sebének kiujulása folytán — súlyos belső vérzést kapott. Beszállították a közkórházba, ahol ápolás alá vették és megállapították, hogy az illető nő Tokody Róza 29 éves kecskeméti leány, aki ismerőseihez akart utazni Gyulára, azonban útját hirtelen rosszulléte miatt meg kellett szakítania, A m. kir. állami gyermekmenhelyek területének újabb megállapítása. A népjóléti miniszter legutóbbi rendelete alapján a gyulai állami gyer- mekmenhely területéhez tartozik: 1. Békésvár- megye területe 2. Jásznagykunszolnok vármegyéből : Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Turkeve r t városok, a tiszai alsó-, tiszai közép- és a tiszai felsőjárások. 3. Biharvármegyéből: a cséffa—nagyszalontai járás. 4 Csanád-Arad-Torontál ideiglenesen egyesitett vármegyékből az eleki járás. A gyermekmenhely igazgatója azon a címen, hogy az árvaszék részéről valamely gyermek nem a vezetése alatt álló áll. gyermekmenhely illetékességi területéről utaltatott be, a gyermek felvételét meg nem tagadhatja. A süitgesztenyét este 9 óráig szabad árusítani. Konkrét esetből kifolyólag a kereskedelmi miniszter kimondotta, hogy az érvényben levő rendelet értelmében az élelmiszerek árusítására berendezett üzletek köznapokon este 9 óráig nyitva tarthatók. A nyiltárusitási üzletek zárórája általában az utcán és köztereken folytatott árusításra nézve is irányadó lévén, az élelmiszerek körébe tartozó gesztenyét sütni és árusítani köznapokon közterületeken is este 9 óráig lehet. 9 órán túl azonban nem lehet árusítani. A vasárnapokon történő árusítást illetőleg pedig közli a miniszter, hogy a 91.655—925. számú K. M. rendelet értelmében az őszi és téli hónapokban vasárnapokon közterületeken gesztenyét a szokásos módon és keretek között egész napon át lehet sütni és árusítani. Modern Cipőáruház kirakatát tekintse meg. A legkényesebb igényeknek megfelelő, saját készítésű cipőket árusít jutányos áron a tulajdonos: Kertes György (Petöíi-utca 4. szám). Kész áruk dús raktára! Angol posztó, amely Budapesten készül, igen érdekes leleplezést közöl a „Honi Ipar“ egyik legutóbbi száma, amely megállapítja, hogy azokat a posztófajtákat, amelyeket a külföldi gyártmányokat indokolatlanul előnyben részesítő közönség angol posztóként vásárol, többnyire Magyarországon gyártják. A különböző angol szövegű jelzéseket, elnevezéseket szintén idehaza szövik bele a posztó anyagába és külföldön is nagypiaca van a Magyar- országon gyártott angol szövetnek. Iparunk hatalmas fejlődését és a magyar áruk kiváló minőségét igazolják ezek a megállapítások, sajnos azonban, hogy itthon sokan még mindig nincsenek tisztában ezekkel az igazságokkal. A községi munkás segélyalapok tevékenységre hívása. Az 1898 évi törvény elrendelte, hogy a községek a gazdasági munkások és napszámosok érdekében segélyalapot létesítsenek. Ezek a segélyalapok abból a célból létesittettek, hogy abból elsősorban arra érdemes, igazolvánnyal biró s önhibájukon kivül időlegesen segélyre szorult gazdasági munkások segélyt kapjanak. Minthogy pedig az említett alap állaga az eltelt 30 év alatt törvényhatóságonkint jelentékeny összegre emelkedett, a kormány elérkezettnek látja az időt arra hogy ezen alap állaga a közel jövőben megvalósítandó fenti célkitűzések részére i igénybe vétessék. E célból a földmivelésiigyi miniszter utasította a vármegye alispánját, hogy amely községekben ez az alap nem elég tőkeerős, az a törvényhatóság és az illető község részéről adományok által gya- rapittassék Ahol pedig az alap elég tőkeerős, a vármegye alispánjának oda kell hatnia, hogy az alap a fentebb vázolt célkitűzés szolgálatába tényleg be is állíttassák. KTinv-iÉa E rovatban közlőitekért felelősséget nem vállal a szerkesztőség. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak akik szeretett feleségem és felejthetetlen jó édesanyánk lemetésén megjelenésükkel igyekeztek fájdalmunkat csillapítani ezuton is hálás köszönetét mond Gyula, 1928. évi november hó 9. Szabó Demeier és családja. Csathó Kálmán, akinek „A felhők lovagja“ cimü regénye eddig is rendkívüli sikert aratott, az „Uj Időik“ e heti számában folytatja munkáját, amely bizonyára valamennyi müve közt a legszebb. Különösen szép elbeszélést irt a füzetbe Kosáryné Réz Lola, Cholnoky Jenő pedig nagyon érdekesen magyarázza meg a levegő forradalmait: a ciklonokat és tornádókat. Lyka Károly a föld- müvesfestö művészetét ismerteti, Illés Endre novellát irt. Szebbnél-szebb művészi képek ékesítik a lap hasábjait, amelyeken az irodalmi részen kivül az Uj Idők nagy népszerűségei rovatai foglalnak helyet: szépségápolás, gasztronómia, kertészet, szerkesztői üzenetek, rejtvények stb. Az Uj Idők, Herczeg Ferenc képes szépirodalmi lapjának előfizetési ára negyedévre 6-40 pengő. Mutatvány- számot kívánatra díjtalanul küld a kiadóhivatal Budapest, VI. Andrássy-ut 16. „A Falu“ falufejlesztési és népművelési folyóirat legújabb száma igen értékes és változatos tartalommal jelent meg a napokban. A pompás kiállításban, háromszinnyomásu címlappal megjelenő folyóirat első helyen közli dr. Schandl Károly ny. államtitkár igen értékes cikkét „Föld- mivelö népünk jövője“ címen. Benedek Péter föld- mives-festömüvész életével és művészetével Bálint Jenő tollából hosszabb cikk foglalkozik és több reprodukciót hoz Benedek Péter legkiválóbb munkáiról. „A Falu“ címlapja háromszinnyomásu reprodukcióban Benedek Péter legértékesebb müvét, a „Családi kör“ cimü festményét közli. Herbert János „A falu és a hadsereg“, Borsodi Sándor „A szövetkezeti tőkegyűjtés“, Móricz Pál „A szerérn- ségi pásztorok“, Boruss Ferenc „Községi villamosítások módjai“, Prednerszky Dezső „A tojásfarmer“ és sok kisebb és nagyobb aktuális közlemény teszi változatossá és értékessé „A Falu“ folyóirat e legújabb számát. Műkedvelők, gazdaság, községi ej lesztés, egészségügy, mit olvassunk stb. rendkívül érdekes rovatok egészítik ki „A Falu“ legújabb számát, melyet 25 fénykép és illusztráció tarkit A nagy közkedveltségnek és népszerűségnek örvendő folyóirat Bajtay Mihály gazdasági főtanácsos, a Faluszövetség igazgatójának szerkesztésében, mint a Faluszövetség hivatalos lapja jelenik meg. Előfizetési ára hihetetlenül olcsó: évi 8 pengő. Mutatványszámot lapunkra való hivatkozással díjmentesen küld „A Falu“ lap kiadóhivatala Budapest, IX. Üllöi-ut 1 II. 4. A Filmkultúra 7-ik száma most jelent meg Lajta Andor szerkesztésében az eddigi nívón és igen változatos tartalommal. Az első cikket dr. Jeszenszky Andor belügyminiszteri osztálytanácsos irta „A moziengedélyek ügye Magyarországon“ címmel. Major Dezső filmrendező, a beszélöfilm művészi oldaláról, Hevesy Iván iró a filmesztétiKÉRJE AfüSZERKERESKEDÉSBEN AMOSTMEGJELENT, 148 RECEPTET TARTALMAZÓ. SZÍNES KÉPEKKELiLLUSZTRÁ1T n OETKER féle Legszebb ajándék ! Legnagyobb öröm ! egy pompás hangszer! Kérje összes hangszereinket felölelő ingyenes disz föárjegyzé- künket és lemezjegyzékeimket. Múlt évben 190.000 kangszereladás. 20.000 köszönőlevél megelégedett vevőinktől. Gyári árak! Elismert minőség! hangszer-, beszélőgép- és harmonikagyár magyarországi fióktelepe : i 766 BUDAPEST, IX., 317, Üllöi-ut 19. 1-6 S _____________________________■ káró l, Váczi Dezső filmíró pedig a színház és mozi közti vonatkozásáról ir, dr. gesztesi Balogh Gábor a Cineromansnál tett látogatásáról értekezik, dr. Medriczky Andor a török filmkultúráról ir szines tudósifást. Décsi Gyula, a legöregebb magyar mo- zitulajdonos a p sti filmélet első napjairól cseveg. Az oktatófilmrovatban megtaláljuk Geszti Lajos érdekes cikkét, a kötelező magyar filmoktatás részletes programmját, a Magyar Filmiroda házavatásáról szóló tudósítást és rengeteg hirt A lap uj rovata a beszélő és hangfilm, amelyben Oszkár Messter előadásáról emlékezik meg a lap. Igen változatos a filmzene és a filmirodalom cimü rovat. A lap szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest, VII, Erzsébet-körut 30. Előfizetési ára egy évre 10 pengő Uj előfizetők novemberi és decemberi számokat díjtalanul kapják. & x ! n h ű Steinhardték Gyulán. Csütörtökön este kezdte meg Steinhardt Géza két előadásra terjedő szereplését társulatával a népkerti pavillonban. Kabaré volt, tehát a referens kabátjával együtt a ruhatárban hagyta irodalmiságot váró igényeit, a mai színpadtól megkövetelhető némi esztétikai momentumokat s igyekezett jól mulatni, ahogy a kedves és szellemes, a pesti kabarék nagynevű konfe- rarszié-je : Szenliványi Kálmán javasolta. A szinre- keriilö egyfelvonásosokból, jelenetekből és énekszámokból — most előadás után — azt lehet következtetni, hogy a kabarészinpadok műsora háború előtt és után nem sokat változott. Ugyanazok az özön vizelő Lti bohózati témák, a durvább érzékekre pályázó kupiék alkotják az előadások gerincét. Legfeljebb a kétértelmű viccek lettek — egyértelműek. Sajnáljuk ezt a kitűnő művészi gárdát, hogy pompás tehetségét, bármely színpadnak diszére válható kvalitását ilyen tiszavirág életű dolgokra fecsérli. Különösen fájdalommal láttuk Haraszti Micit, az ország egyik legbájosabb és legintelligensebb művésznőjét, hogy ragyogó és komoly pesti színpadokon is megcsodált kivételes tehetségével kénytelen szépíteni és enyhíteni a színpadi komolytalanságot. iFOBT. A vasárnap Békéscsabán eldöntésre kerülő Dél—-Észak alszövetségi válngatott Dréhr-serleg mérkőzés nem nagyon érdekli közvetlenül városunkat, hiszen mi nem vagyunk közvetlenül érdekelve. Ilyenformán annál nagyobb az érdeklődés az itt lejátszandó Gr y TE—JBJ1 őre mérkőzés iránt, mert a GyAC pihen. Az Előre ma a harmadik helyen áll s helyét valószínűleg megtartja, bár még három meccsen van neki alkalma pornókat leadni. A csabai proficsapat megalakulásával nagyon sokat vesztett az Előre, igy mai tudása nem éri el a régi fokot, de trénere segítségével az egyedül helyes utat: a játékos- nevelést választotta s igy tör régi céljai felé. Ma még az együttes munkája nem kifogástalan, half- sora és csatársora munkáján van észrevételezni való Nehéz lesz amugyis a dolga a hazai pályán küzdő GyTE ellen. Ha a GyTE legutóbbi lelkes játékát fogja produkálni, nem hisszük, hogy a fürge Előre csatársor meg tudná törni az igen jó GyTE védelmet, de hasonló a véleményünk a GyTE csatársoráról is s igy gólnélküli döntetlent igér a mérkőzés. Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy a szerencsével jobb viszonyban álló csapat ne győzhessen. A papírforma szerint ebben a tekintetben hajszállal jobb helyzetben van u GyTE.
