Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)
1928-11-07 / 89. szám
LX. évfolyam 89. szám Szerda Gyula, 19X8. november 7 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben. . . ] P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Magyar Hét. A Védegylet korának szinte ködbevesző emlékei elevenednek fel, mikor a Magyar Hét propagandája azzal a riasztó kiáltással fordul az országhoz, hogy elvérezünk gazdaságilag, ha nem tudjuk megszüntetni kereskedelmi mérlegünk fenyegető passzivitását. A Magyar Hét kirakatainak gazdagsága és ragyogása mögül ijesztően merednek elénk eladósodásunk komor számadatai. A 346 milliós külkereskedelmi deficit azt jelenti, hogy az országnak kerekszámban 8 millióra tehető lakossága évenkint és fejenkint átlag 43'3 pengővel szegényedik. Egy másik kimutatás azt mondja, hogy a múlt esztendőben a belföldi ipar 225 millió pengőt fizetett ki munkabérekben, ami az egész ipari termelés értékének 12 százaléka. Külföldi behozatalunkból 524 millió a készáru. A 12 százalékos arányszám szerint ebben a behozatalban 63 millió pengő értékű munkabér van elrejtve, ami viszont azt jelenti hogy ugyanezen termékeknek a hazai ipar által való előállítása révén 30 százalékkal lehetett volna a belföldön elhelyezhető munkások és tisztviselők számát emelni, holott az ipari munkások számának csak 8—9 százalékára rúg. Készáru behozatalunknak egy- harmaddal való csökkentése már az egész ipari munkanélküliséget megszüntetné. Más, szerencsésebb helyzetben levő országoknál a külkereskedelmi mérleg passzivitásának nincs az a tragikus jelentősége) mint nálunk. Nekünk nincsen olyan idegen- forgalmunk, mint Svájcnak, vagy Olaszországnak, hogy annak bevételei pótolnák az áruk behozataláért a külföldnek fizetett összegeket. Mi nem vagyunk a világ tengereinek fuvarosai, mint Anglia, amely a szállítási dijakból beszedett milliókért kényelmesen vásárolhat a földkerekség minden részében. A háború óta még az amerikai kivándorlók hazaküldött milliói is elapadtak, amelyek az előtt jótékonyan termékenyítették meg a magyar közgazdasági életet. Ennek a vérvesztési folyamatnak megszüntetésére vagy lecsökkenésére első kísérlet a Magyar Hét. Kimondottan kísérlet, amely társadalmi nton, a propaganda eszközeivel akarja a közönségben felébreszteni a magyar ipar pártolásának szükségességét és azt a tudatot, hogy a magyar termékek vásárlása, előnyben részesítése olyan szolgálat, melyet a magyar közgazdaságnak teszünk. A Magyar Hét erkölcsei védővám, amely ott akar gátat emelni a külföldi behozatalnak, ahol a vámtarifa tételei hatástalanok és felmondják a szolgálatot. Lehet-e egy ilyen kísérletnek kilátása a sikerre ? Erre a következő napok, hetek és hónapok tapasztalatai fognak megfelelni. Azzal ugyanis tisztában kell lenni mindenkinek, hogy a Magyar Hét csak akkor érheti el a célját, ha a benne rejlő gondolat nem loká- lizálódik néhány napra, hanem időben és térben egyaránt állandósul. Sokan azt mondják, hogy a „honi“ pártolásnak jegyében nyolcvan egynéhány esztendő előtt megindult védegyleti mozgalom levendulaszerü illatával nem illik bele a mi korunkba. Emlékeiből megmaradtak a kartonruhás arisztokrata nők, a poéták iparpártoló versei, Kossuth vezércikkei és a törvényhatóságok iparvédő határozatai. De megmaradtak az osztrák kereskedelmi minisztérium irattárában a helytartók és tartományi főnökök jelentései, aggodalmaskodó hangon számolnak be arról, hogy a magyar kereskedők vásárlásai csökkennek, mert a Lajtán túl valami felbuzdulás hevében mindenki magyar árut keres és magyar árut akart. Ezek a gondolatok és megfontolások rejtőznek a Magyar Hét propagandájának hátterében. A siker azon múlik, hogy ezeket a gondolatokat mennyire sikerül a nagy- közönség tudatába is belevinni. Az eddigi jelek kedvezőek. A minden oldalról megnyilatkozó érdeklődés azt mutatja, hogy az érdeklődést felkelteni sikerült. Az eredmény a kitartáson és az akarás állandóságán múlikLeiondott a román lóriiig. Romániában rendszerváltozás várható. Bukarest, november 3. A mai minisztertanács elhatározta lemondását s azt Bratianu miniszter- elnök be is nyújtotta a régenstanácsnak, mely a lemondást tudomásul vette. Ma délután 4 órakor a régenstanács kihallgatáson fogadta Avarescut és Jorga tanárt, mig Maniut holnap fogadja kihallga- t ásón. Politikai körökben azt hiszik, hogy a politikai helyzet kulcsa Maniu kezében van s nélküle a válság meg nem oldható. A kormány bukását legelsösorban a román kölcsön nehézségei okozták, mert a külföldnek a román kölcsönnel szemben tanusitott elutasító magatartását a kormány hibás politikájának tulajdonítják, Nagyban hozzájárultak a kormány helyzetének megnehezítéséhez azok a támadások is. melyek a kormányt iskolapolitikája miatt érték és amelyek Romániát a külföld előtt nagyon népszerűtlen színben tüntették fel. Bratianu azt fejtegette, hogy a kormány azért mondott le, mert rajta kívülálló okokból nem volt képes megszüntetni a politikai feszültséget. A pénzügyminisztérium elhatározta azt, hogy újabb cikkekre bevezeti a fázisrendszert. Ezek közé tartozik a petroleum, a műtrágya, a rézgálic, számos vegyészeti cikk. továbbá festék- és gyógyáruk. A pénzügyminisztérium erre vonatkozó rendelettervezetét most készíti el és azt elkészülése után az érdekeltséggel meg fogja vitatui. Emlékkerteket a hősöknek. A tiszántúli mezőgazdasági kamara az alföld fásítási akciójával kapcsolatban egy igen kedves és nagyon is életrevaló gondolatot propagál, t. i. létesítsen minden község, minden város, minden falu, a hozzátartozók bevonásával a háborúban hősi halált haltak emlékére „Emlékkerteket“. Az eszme tulajdonképeni első propagálója a Kormányzó ur Őföméltósága, aki pár héttel ezelőtt a gyönki hősi emlékmű leleplezése alkalmával a többek között a következőket mondotta: „Az ország mai területén kevés a fa, kevés volt a háború előtt is, a forradalmak pedig a faállománynak jelentékeny részét kipusztitotfák. Az országban befásitott területek hiányában kevés a csapadék, kevés a harmat, a szélben és porban pedig a tüdövész könyörtelenül szedi áldozatait. Szükséges volna azért, hogy fásítás utján minden községnek egy kis erdeje, parkja, vagy nyilvános kertje legyen. Az ilyen nyilvános kert egészséges, kellemes és szépíti a községet. Parkírozott területeken esetleg a község hősi szobra körül minden egyes községbeli hősi halottnak meg lehetne a maga emlék fáj a, melyet hozzátartozói (szakszerű felügyelet, mellett ültetnek, locsolgatnak és szeretettel ápolnak.“ A legmagasabb helyről elhangzott eszmének megvalósítását tűzte feladatául a debreceni mező- gazdasági kamara. Igen sok községben már ott áll a hősök emlékműve. Ha lehetséges, ezen emlékmű körül, ha azonban itt már fásitás vagy parkírozás történt, szánjon minden község a hősök emlékkertjének alkalmas területet és jelöljenek meg minden hősi halottjuk részére egy-egy helyet, szerezzenek be ugyanannyi szép és erőteljes fát és ünnepség keretében a hozzátartozók közreműködésével ültessék el azokat. Ezeket a fákat őrizzék, ápolják, öntözzék a hozzátartozóik és szeressék bennük, emlékükben az ö kedves hősi halottaikat 1 Évenkint tartsanak itt gyászünnepeket, mely alkalomra különösen hozzák rendbe a kegyeletes szeretet helyét. A Ne zeti Hitelintézet Gyulai Fiókja lcggyorsabbítn folyósít: 743 4—• Váltó- és folyószámlakölcsönöket földre, városi házra, közraktárakban elhelyezett terményekre olcsó kamatláb mellett. © © Betéteket előnyös kamatláb mellett elfogad, melyeket felmondás nélkül visszafizet. TŰZIFA minden mennyiségben kapható.
