Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)
1928-02-04 / 10. szám
LX. évfolyam IO szám Szombat Előfizetési árak : Negyedévre: Helyben. . . 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. Gyula, 1938. február 1. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom tér 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes tctöai éra 12 fillér Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton A törvény lesújtott. Egy idegesen kapkodó, naiv védekezésével szinte nevetségessé váló ember állott a független magyar bíróság előtt, hogy számot adjon azokért a nemzetellenes ténykedéseiért, melyeket az úgynevezett emigráció kebelében kifejtett. Az a gyülevész csoport, amely magát Rákóczi és Kossuth jogutódjának szeretné feltüntetni a külföld tájékozatlan közvéleménye előtt, megfeledkezik arról, a történelmi tényről, hogy mig a kuruc szabadságharc és 48 hősei az idegen, elnyomó hatalom pallosa elől mentették nemzeti értéket jelentő életüket külföldre, addig az októbriz- mus és a kommün patkányhada a talpraállott és öntudatra ébredt ezeréves Magyarország igazságügyi hatóságainak hatásköréből szökött meg, hogy kivonja magát közönséges — és nem politikai — bűncselekményekért jogosan kijáró büntetése alól. Külföldön minden célúk és törekvésük arra irányult, hogy a külálla- mok beavatkozását erőszakolják ki Magyarországgal szemben és e célt szolgálta sajtójuknak rendszeres gyűlölet és rágalom-hadjárata. A cukorbáró, aki most hazatért, valamennyiök közt talán a legenyhébb bűncselekményekkel volt vádolva, hiszen többéves emigrációs munkásságából mindössze öt cikket inkriminált az ügyészség, ám ezek a cikkek tartalmukat és stílusukat, nem különben tendenciájukat tekintve mit sem különböztek azoktól a véres és uszító kirohanásoktól, melyeket néhány „emigráns publicista“ százszámra követett el. Ugylátszik, az emigráció, amely felbomlottnak és szét- züllöttnek tekinthető, kísérleti ballonul küldte haza Hatvány Lajost, hogy a reá kiszabandó büntetés mérvéből következtessen arra, milyen sors várja Magyarországon a visszaszivárgó hazaárulókat. Ebben a reményükben azonban a történtek után alaposan csalódtak, mert a Hatvány Lajosra kirótt szigorú büntetés alighanem el fogja venni kedvüket attól a régóta táplált, kedvenc gondolatukból, hogy nemzetbomlasztó tevékenységük színhelyét újból az általunk tönk szélére juttatott Magyarországra helyezzék át. Évek óta hallunk hangzatos szirénszólamokat az emigráció likvidálásáról, melyekre azonban a kormányzatnak állandóan az a válasza, hogy jöjjenek csak haza az emigránsok és védekezzenek illetékes bíróságaik előtt. Mert könnyű az idegenben elképzelni, hogy a haza, amely ellen ilyen súlyosan vétkeztek és amely körül lázas igyekezettel iparkodtak még szorosabbá vonni ellenségeink vasgyíirüjét, elfelejtette a múltat és egy jóakaratu gesztussal keblére fogja ölelni a megtévedt bá- ránykákat. A valóság ezzel szemben az, hogy hazaárulók cinkosává válik az a magyar is, aki elévültnek tekinti ezeknek a nemzetgyilkos de- liktum oknak megtörténtét, aki a feledés fátylával igyekszik takargatni a még be sem heggedt sebek okozóit, aki menlevelet állít ki az ország ellenségei számára, hogy annak oltalma alatt most már a határokon belül szabadon garázdálkodhassanak. Azt hisszük, hogy ennek az Ítéletnek a vádlott személyére vonatkozó részén kívül mélyebb és elvi jelentősége is van. Preventív intézkedés akar lenni mindennemű olyan kísérlettel szemben, amelyek fel akarják ébreszteni a forradalmak kihűlt testű fantomját. Védekezés azon szép szavak köntösébe bujtatott és a megbocsátás, a szeretet csábszavait hirdető és azzal visszaélő propaganda ellen, amely az ország határai közé akarja ismét telepíteni azt a szedett- vedett társaságot, amely eddig csak külföldről vagdalta a nemzet életeveit. Holott a gyászos emlékezetű forradalmakból egyéb hasznunk sem volt, minthogy ezektől megszabadultunk és sikerült eltávolítani a nemzet élnivágyó testéből ezt a kóros fekélyt. Az ítélet tehát egyszersmind ezt a figyelmeztetést is rejti magában és mementóul sztolgál a magyarságnak, amely — a vádat képviselő főügyész szavai szerint — olyan köny- nyen és olyan hamar tud felejteni. Sen Bélit Imii! a Békésvármegyei Tűzoltó Szövetséghez A Békésvármegyei Tűzoltó Szövetség múlt év szeptemberében Szarvason megtartott közgyü lésén nagy lelkesedéssel Scitovszky Béla m. kir. belügyminisztert fővédnökévé választotta meg A Szövetség a választásról diszokmányt készíttetett, melyet nemrég küldöttek el belügyminiszternek. Most érkezett le a Békésmegyei Tüzoltószövet ség elnökségéhez a belügyminiszter meleghangú köszönő levele, amely a következőképen hangzik: Magyar Királyi Belügyminiszter. Békésvármegye Tűzoltó Szövetsége t. Elnökségének Gyula. Tekintetes Elnökség ! Békésvármegye Tűzoltó Szövetségének fővédnökévé történt megválasztásomat nagyon köszönöm és e tisztséget készséggel vállalom. A tűzrendészetet mindig a közigazgatás egyik legfontosabb ágának tartottam, mert régi meggyőződésem az, hogy a nemzeti vagyon csak akkor óvható meg a tűz pusztításától, ha korszerű a tűzrendészet és hivatása magaslatán áll a tűzoltóság Örömmel értesültem arról, hogy Békés- vármegye e tekintetben is teljesiti hazafias kötelességét és igyekszik tűzrendészetét és tűzoltóságát a kívánt színvonalra emelni. Jól esik tudnom, hogy a vármegye közönségének azt a törekvését a Szövetség is támogatja. Ennek az együttműködésnek, az erők összefogásának nem is maradhat el a gyű mölcse, mely végeredményben országunk javát mozdítja elő és közelebb visz bennünket szebb jövőnk megteremtéséhez. Budapest, 1928. január hó 27. Hazafias üdvözlettel: Scitovszky Béla. Rózsa, rózsa, fehér rózsa ... — A józsefvárosi Szociális Misszió Rózsa- esije teával és tánccal — A gyulai Szociális Misszió józsefvárosi szakosztályának tea-estjei olyan nagy és általános tetszést arattak a múltban, hogy közkívánatra most vasárnap ismét rendez egyet a Misszió. Még pedig újszerűt, végtelenül kedveset és hangulatosat. Virágos lesz ez az este. A virágok királynője : a rózsa fog dominálni s ez a szépséges, költői gondolat rendkívül bájossá és érdekessé varázsolja a nemes célú estét. Rózsák díszítik az asztalokat, rózsák virulnak a lányok és asz- szonyok ruháján s folytatódik a gyönyörű magyar csoda: kenyérré változik a sok piros rózsa, fehér rózsa, mint egykoron Szent Erzsébet királyasszony ölében. Mert a józsefvárosi missziósok ezt a szépnek Ígérkező estét is annak a krisztusi gondolatnak jegyében rendezik, amely világvégezetéig cseng a jó emberek szivében : „Szegények mindig lesznek közietek.“ Két értékes dijat is tűzött ki a rendezőség ez estén. Az egyik dij azé lesz, aki a legtöbb rózsát kapja, a másik dijat pedig az nyeri el, aki a legtöbb rózsát tudja eladni. Nagy érdeklődés előzi meg a kitűnő józsefvárosi műkedvelők fellépését, akik szebbnél-szebb kedélyes számokat adnak elő. A szereplők lesz nek: Pfaff Mancika, Gergely Mária, Ludvig István és Schriffert Márton Ezek a nevek mar biztosítékai a fényes sikernek s a kedélyes hangulatnak A „Rózsa“ tea-estet, mely tánccal lesz egybekötve, a Wiszt József vendéglő összes termeiben rendezik. Este 7 órakor kezdődik s Űrt
