Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)
1928-10-27 / 86. szám
Szombat Gyula, 1938. október 37 LX. évfolyam 86. szám. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . ] P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. «Met« ay eisre aKt«ü POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér, Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Takarékosság. A Békés e hó 20-án megjelent 84. számában a „Miből“ cimü vezércikk Írója a takarékossági nappal kapcsolatos propagandával foglalkozott és egy hangulatos adpmát is fűszerül használva, nem gondolt arra, hogy a kérdés ily módon való tárgyalásával nemhogy használna, hanem határozottan káros tevékenységet fejt ki, amikor egyenesen arról beszél, hogy a takarékosság propagálói nem jó címre adressálták felhívásaikat, ügy látszik,' a cikk igen tisztelt és — semmi okom sincs az ellenkezőjét feltenni — jóhiszemű szerzője abban a téves hitben él, hogy a takarékosságot csupán és egyedül a kisebb jövedelmű, vagy épen a két keze munkájából élő kisemberekre akarják — talán jobb érdekeik ellenére — rátukmálni, mert közelebbi elmekkel is szolgál a tekintetben, hogy kiknek szóljon a megszívlelendő propaganda és tényként megállapítva azt, hogy a lakosság nagyobb részét nem érdekli az, hogy miből takarékoskodjék, hanem csak az, hogy miből éljen meg, feleletet vár a takarékossági gondolat hivatott vezéreitől. Mindenek előtt azt kívánom leszögezni, hogy nem vindikálom magamnak a hivatott és vezéri jelzőket, amidőn a felvetett kérdésre felelni megpróbálok, de — anélkül, hogy bántani, vagy polémiába bocsátkozni óhajtanék —■ tisztelettel feltételezem, hogy az általam sérelmezett cikk tán még sem kerül az apostrofált hivatottak asztalára és ebben az esetben egyészt nem kapja meg a cikk igen tisztelt írója a kívánt feleletet, másrészt pedig a szavakat csak gépiesen olvasó és a lényeggel behatóan alig foglalkozó újságolvasók magukévá tévén a dolgot a „Miből“ cimü és hasonló pongyola cikkek beállítása szerint akaratlanul is félrevezettetnek. Nem vitatható az, hogy a szóban forgó cikkben találhatók megszívlelendő igazságok is, de amidőn a takarékosságról Írunk, nem lehet a hangsúly egyéb más kérdéseken. Semmi esetre sem teszünk jó szolgálatot az ügynek akkor, amikor a takarékosságról ily formában Írunk. A takarékosság nem egyesek, nem is egyes társadalmi osztályok ügye, hanem kivétel nélkül mindannyiunk szent kötelessége kell, hogy legyen a magunk, családunk és a nemzet jól felfogott érdekében. négy, azaz oly igazság, melyhez hozzáadni, vagy abból elvenni nem lehet. A világháború és következményei felbecsülhetetlen értékeket pusztítottak el és azt pótolni mindenki kötelessége, mert addig, mig az elpusztított értékek nem pótoltatnak, nem lesz béke, nyü|falom, megelégedés és nem lesz Nagymagyarország sem. Ezt elérni mindenkinek hő vágya és hogy ezen vágyunk mennél előbb beteljesedhessen, kivétel nélkül, kéz a kézben, lankadatlanul kell küznenünk a nagy cél eléréséért. És ezen küzdelem egyik leghathatósabb fegyvere épen a takarékosság. Itt nem lehet kivétel, nem lehet és nem szabad különbséget tenni és csak másokra várni. Tagadhatatlan, hogy vannak, akik pazar életmódjuk ostoba és káros fitogtatásával kihívják maguk ellen a nemzet dolgozó és sokszor nélkülöző nagy tömegeinek méltó Ítéletét, nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy ezek számbelileg egy elenyésző kisebbség, amely ha a hazafias és jóérzésü Nemes elgondolásu terve valósult meg a gyulai róm. kath. egyházközség vezetőségének a közelmúltban, amikor a Szent Háromság kápolna ravatalozója elkészült. Gerlóczy Gedeon hirneves műépítészünk terve szerint Kukla István és Fia gyulai jónevü építési vállalkozók végezték nagy gonddal, Ízléssel és tudással az uj ravatalozó építési munkálatait, melyek minden tekintetben kitünően sikerültek. A díszes ravatalozó építése már Gyulán is elodázhatatlan volt, hiszen úgyszólván minden tömegek összefogva, a célt soha szem elől. nem tévesztve dolgoznak és takarékoskodnak,, anyagiakban megerősödnek, talajukat elveszítve el fognak söpörtetni. Jól tudjuk, hogy a dolgozók nagy tömegei, legyenek azok köz- vagy magánalkalmazottak, szellemi vagy fizikai munkások munkájukkal és jogos emberi igényeikkel arányban nem élveznek ma megfelelő ellenszolgáltatásokat, fogyasztóképességük erősen csökkent és ezt sínyli az egész ország. De épen ezt a tarthatatlan állapotot megszüntetni van hivatva a takarékoskodás, illetve az annak természetes következményéből, a gazdasági megerősödésből fejlődő teljes önállóságunk. Takarékoskodni pedig minden rendit és és rangú embernek lehet és kell, legyen az napszámos, vagy háztartási alkalmazott, hivatalnok, vagy gazda, iparos, avagy kereskedő, csak erős elhatározás és kitartás kell hozzá. A mértékben természetesen lehetnek különbségek. T. A. város belátván ennek szükségszerűségét, fölépítette a maga ravatalozóját. Ezt különben is megköveteli egy fejlődő város közegészségügye s megkívánja a holtaknak kijáró okos kegyelet is. Szűk és alkalmatlan lakásokban napokra lehetetlen helyzetet teremtett a ravatalozás s még a nagy lakásokban is mennyi fölösleges munkát, gondot és rengeteg felfordulást okozott egy-egy gyászeset. S ha még ehhez vesszük azt a fontos és közegészségügyi szempontból nagy méltánylást igénylő kérdést, amely járványos idő esetén a ravatalozással kap]zt elvitatni nem lehet, ez kétszer kettő, A Nemzeti Hitelintézet Gyulai Fiókja ^ggyorsabban folyósít: 743 Váltó- és folyószámlakölcsönöket földre, Betéteket előnyös kamatláb mellett elfogad, mevárosi házra, közraktárakban elhelyezett termé- lyeket felmondás nélkül visszafizet, nyékre olcsó kamatláb mellett. ® TŰZIFA minden mennyiségben kapható. A szegedi kir. ítélőtábla döntése dr. Kovacsics—dr. Major ügyben. A Tábla a fcir. törvényszéket ujabbi tárgyalásra utasította. A szegedi kir. Ítélőtábla dr. Kovacsics Dezső főispánnak dr. Major Simon ellen indított rágalmazási ügyében felebbezés folytán dr. Kovács Rókus tanácselnök vezetésével dr. Hubai] és dr. Juháss táblabirák részvételével tegnap megtartott ülésén a gyulai kir. törvényszék Ítéletét megsemmisítette és a törvényszéket uj tárgyalás megtartására utasította. Elrendelte a valóság bizonyítását abban a keretben, amelyet a Tábla megsemmisítő végzése tartalmaz és amelyet a védelem a maga részéről törvényes határidőben megajánlott. A megsemmisítés a büntető perrendtartás 384. §. 9. pontjába ütköző semmiségi okra való hivatkozással történt. A. Szentháromság temető ravatalozójának fölszentelése. Mindenszentek: délutánján lesz a fölszentelés.
