Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)
1928-10-20 / 84. szám
Szombat Gyula, 1938. október 30, liX. évfolyam 84. szám. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben. . . 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP, Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. MIBŐL? Az országot újból ellepték azok a színes plakátok, amelyek három esztendő óta október valamelyik utolsó napján egyik kitűnő emberi erény, a takarékosság gyakorlására szólítják fel a polgárságot. A lapok részletesen foglalkoznak a takarékosság előnyeivel, az iskolákban a nebulók örömmel hallgatják az előadás helyett tanítóiknak a spórolásról tartott szabadelőadását. Egyetlen szerény ellenvetésünk lehet csupán, amely nem is annyira e mozgalom érdemi, mint inkább anyagi részére vonatkozik. Úgy vagyunk vele, mint az egyszeri néptanító, akinek 25 éves jubileuma alkalmából a község intelligenciája részéről felemelő ünneplésben volt része és amikor egy beszéd után fel- zugott az éljen, a jubiláns igy morfondírozott, : — Éljek! De miből ? . . . Takarékoskodni igazán kitűnő feladat, ha van miből. De ma az a helyzet, hogy a szó szoros értelmében valóban nincs miből takarékoskodnunk és a mindennapi száraz kenyér előteremtésének nem egyszer teljes kilátástalan munkája közben is ez a miből kisért. Túl vagyunk az aranjuezi szép napokon, amikor még be is oszthattuk fizetésünket, jövedelmünket, hiszen az ország lakosságának túlnyomó többsége már úgyszólván csak máról-holnapra él, jobban- mondva tengődik. Ha a kormányzat karöltve magas pénzügyi tényezőinkkel mégis úgy találja, hogy a takarékosság hirdetése és gyakorlati megvalósítása mindennél előbbre való feladat, úgy egészen más elemekhez kell fordulnia, mint akiknek ezt a felhívást szánta. A két keze után élő kisember százszor is meggondolja, mielőtt egy pengőt kiadna, ezzel szemben ott látjuk azokat az elemeket, amelyek költekezésükkel szinte provokálják a nyomort és pazarlásuknak nyílt fitog- tatása van annyira destruktiv propaganda, mint a leguszitóbb demagóg beszédje. Akik az általános és egyre növekvő munkanélküliség napjaiban a mulatóhelyek, bárok szeparéiban liter számra nyakalják a pezsgőt, akik a pénztelenség reménytelen évadjában ezreket csapnak fel egy kártyalapra vagy egy telivér versenyparipára, azoknak kellene elsősorban meg- szivelniök a takarékosság követéséről szóló szózatot, Mert amíg egyfelől a nyomortanyák réinregénybeillő képeit látjuk, a másik oldalról egyenesen forradalmasító hatással kell, hogy legyen az a kevesek részéről folytatott oktalan dőzsölés. És megvagyunk győződve, hogy a külkereskedelmi mérleg feljavítását célzó akA Nemzeti Összetartás Társasköre politikai bizottsága a nyári szünet után a napokban tartotta meg első gyűlését. Apponyi Albert gróf említést tett legutóbbi lequeitiói útjáról. Tapasztalatai nemcsak minden várakozásának megfelelők, hanem a nemzettel szemben tartozó teljes felelőssége tudatában kijelenti, hogy az ifjú király fizikailag és szellemileg korát két-bárom évvel meghaladó érettséggel bir, el van telve mély erkölcsi komolysággal, amely kiválóan nyilvánul meg a jövő hivatását illetőleg. Hivatását a legtisztább magyar nemzeti szellemben fogja fel. A bizottság tagjai ezután behatóan megbeszélték a politikai helyzetet főkép a jogfolytoA romániai országos magyar párt a napokban tartotta nagygyűlését Székelyudvarhelyen, amelyen impozáns méltósággal tört elő az elnyomott magyarság elkeseredése. A nagygyűlést gróf Bethlen György, a párt elnöke nyitotta meg. Megnyitó beszédében rámutatott, hogy most van 10 éve annak, hogy Gyulafehérváron az erdélyi románok kimondották a Magyarországtól való elszakadást és a Romániával való egyesülést. Az egyesülés megtörténtekor a kisebbségeknek önálló autonómiát, teljes szabadságot, egyenlő el bánást igének, azonban azóta minden másként történt Megállapítja beszédében, hogy az Ígéretekből semmit sem váltottak be, sőt a mai állapotok a 10 év előttihez képest a visszafejlődés képét mutatják. Kijelenti, hogy jogaikról sohasem hajlandók lemondani és követelik az egyenlő kulturális és gazdasági elbánást. Küzdeni fogunk ezért szakadatlanul és minden törvériyadta eszközzel, minden fórum előtt és ha belekényszeri- tenek bennünket, még a nemzetek szövetsége előtt is követelni fogjuk jogainkat, mig az igazságot diadalra nem visszük. A beszéd végén az elnököt hosszantartó lelkes ünneplésben részesítették. Azután Inczédy Joksman Ödön ügyvezető- alelnök beterjesztette az intézőbizottság jelentését a párt múlt évi működéséről. A jelentés meg említi, hogy megkísérelték a magyarok számszerű összeírását, ezt azonban a hatóságok intézkedé seire kénytelenek voltak beszüntetni. A magyar iskolák terén a viszonyok egyáltalában nem ja ciók nem a fokozott külföldi pezsgő és selyemharisnya fogyasztás révén fognak fellendülni. Addig is azonban a lakosság nagyobb részét nem az érdekli, hogy miből takarékoskodjunk, hanem hogy miből éljünk meg. Erre az életbevágó, sőt mondhatnánk zsebbevágó kérdésre szeretnénk feleletet kapni a takarékossági gondolat hivatott vezéreitől. nosság elvének nézőszögletéből. Erre vonatkozó- lag a következőket közük a nyilvánossággal : Apponyi Albert gróf és Szterényi József bárónak Bethlen István gróffal folytatott megbeszélése, valamint a miniszterelnöknek a felsőház külügyi bizottságának ülésén tett nyilatkozata alapján a politikai bizottság meg van arról győződve, hogy a kormány nem szándékozik az úgynevezett királykérdést az aktuális politika területére vinni. Elhatározta a politikai bizottság, hogy a jogfolytonossággal szemben történő mozgolódásokat, amelyekről a vidék mindegyre több hirt küld a központnak, erősen fokozott figyelemmel fogja kisérni. vultak, sőt rosszabbodott a helyzet. A jelentés megemlíti, hogy 463 tanulót távolítottak el a hatóságok a magyar felekezeti iskolákból A jelentés felolvasása után Pál Gábor dr., Csíkszeredái ügyvéd szólalt fel, aki hangoztatta, hogy a magyarság számára csak egy ut van és ez az ut a nemzetek szövetségéhez vezet. Románia történetében — folytatta — nem az első eset, hogy az Írott jogok végrehajtatlanul maradnak. Gyulafehérváron mindent megígértek, de nem azért, hogy ezeket be is tartsák, hanem, hogy az ígéretekkel a külvilág rokonszenvét megszerezzék. Az országban a kormány kisebbségi politikája következtében általános a nyomor, amely már a rnagánegzisztenciákat is megtámadta. Az országban élő kisebbségek nem lehetnek az elnyomó hatalom objektumai. Panaszaink egész tömegével — mondotta — a 10 év alatt felgyülemlett minden keserűségünkkel a Népszövetség nemzetközi fórumához kell fordulnunk. Beszéde után a hozott határozati javaslatot a nagygyűlés egyhangúan elfogadta. Majd a párt tisztujitó választására került a sor. Elnökké Újból közfelkiáltással gróf Bethlen Györgyöt választották meg Alelnökökké Inczédy Joksman Ödönt, Jakabffy Elemért, Sándor Józsefet és gróf Teleky Arthurt. Érdekes, hogy a romániai magyar párt székelyudvarhelyi gyűléséről szóló tudósításokat a román cenzúra erősen megnyirbálta. A fal ragaszokat, melyeken a magyarokat a gyűlésre meghívták, a rendőrség lekaparta. Az iS« My My mies! Mysáil !of lel hivatását Apponyi Albert gróf beszámolója lequeitiói otjáról a Nemzed Összetartás Társaskörében it székelyudvarhelyi gyűlés. Az erdélyi magyar párt a Népszövetséghez fordul panaszaival.
