Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)
1928-10-13 / 82. szám
2 Békés 1928. október' 13. Közbiztonság Romániában. Kaptuk és szó szerint közöljük az alábbi levelet: Tekintetes Szerkesztő ur ! (Az alább leirt rablási eset oláh megszállott területen, egy kisebb, de forgalmas állomáson — hol ez nem első eset — történt. A kirabolt egy szegedi lakos, magyar állampolgár, aki üzleti ügyben volt lent Erdélyben körúton.) Zakatolva rohan oláh megszállott területen a vonat. Gondtól terhelten szomorú magyarok ülnek a kocsikban. Már este 9 óra s mégis egyetlen szakasz sincs kivilágítva., pedig sötét van, nagyon sötét. Itt ott egy gyertya fénye mellett magyar szó hallatszik: „Saját pénzemen kell világítani, a drága román vasutat segítem ezzel, de mit tegyek ? Nem szeretem a sötétséget, szeretek mindenkinek a szemébe nézni.“ Néhány perc múlva berobog a vonat X. állomásra. Teljes sötétség itten is, pedig eléggé forgalmas vasútállomás. „Átszállás Nagyenyed felé!“ hangzik az oláh vasút egyik alkalmazottjának figyelmeztető szava. Siető utasok topogásátol és izgatott emberek zajos beszédétől lesz hangos az egész állomás s megjegyzések röpködnek szét, mivel a Nagyenyed felé induló vonathoz egészen a váltókig kell kigyalogolni az átszálló utasoknak. A tülekedő utasok között ott van N. B. magyar állampolgár is, ki üzleti ügyben látogatja Erdély egyik-másik helységét. Ő is Nagyenyed felé akar utazni, de amikor a vaksötétben botor kálva végre eljut a vonathoz, szorongó érzése, rossz előérzete támad s előre sejti, hogy ismét éri valami, hiszen máris annyi kellemetlensége volt lépten nyomon. Eszébe jutott egyik eset, amikor az oláh közbiztonság egyik őrénél panaszt emelt, hogy uiibőröndjét ellopták s ez azt vála szólta : „Örüljön, hogy még él 1“ Már minden utas felszállott akkorára, mire a 65 éves N. P. a vonathoz ért. Épen fel akar lépni az egyik III. oszt. kocsi lépcsőjén, amikor egy kéz ragadja torkon s ezzel egy időben fejét egy hatalmas ütés éri. Elvesziti eméletét s tehetetlen testét kétes alakok sebtiben cipelik tova az éjszaka sötétjében. — Az öreg magyar testéből kiszáll a lelke és suhanva siet vissza a magyar rónára, ahonnan a testtel együtt indult el. Végig száguld városokon, falvakon, keresve a rendőrt, a csendőrt a magyar közbiztonság e két büszkeségét Végig simogatja arcukat, fülükbe súg, hívja, csalja őket: „Jöjjetek 1 Teremtsetek már rendet ott a határon túl! Ti becsületes magyar véreim! Siessetek ! Töröljétek le már a könnyeket a sápadt magyar arcokról és töltsétek meg hittel, nyugalommal a megtépett s ezer sebből vérző magyar sziveket! Ti biztosítsatok egy nyugodt éjszakát elszakított véreinknek ! Hadd álmodjanak legalább egy éjszakán át az eljövendő megváltásukról ! Higyjétek el nekem, hogy nincs ott biztonságban a magyar élet, a magyar vagyon. Visszasír titeket minden utca, rólatok mesél az erdő, a mező. Jöjjetek vissza! ezt üzenték a hegyek, a tornyok, a Kárpátok büszke bércei.“ A rendőr zubbonya alatt nagyot dobban a szív, megremeg a zokogástól a csendőr kalapján büszkén lengő kakastoll, lassan pereg a könny. Hallják a hivó suttogást s vágy és kötelesség meg a bosszú már vinné is őket, arcukra a harag piros rózsát fest, de csak azt válaszolhatják: „Még nem mehetünk!® Az öreg megyar lelke visszaszáll a testbe. A test ismét életre kél s körülötte ott lebzselnek az oláh közbiztonság satnya legényei. Szivükben nem látszik egy csepp szánalom. Egyszerű a megállapítás : rablás történt. Alattomban leütötték N. P. magyar állampolgárt, zsebéből kivettek 10 ezer leit, 3 aranygyűrűt, 1 aranyórát lánccal és elvitték köpenyét. Az élettelen testet bedobták a vasúti töltés árkába, ott találtak rá. Az ütés nem életveszélyes, majd csak begyógyul, a többi meg már nem fontos. így szól az oláh megállapítás. Mi lesz az elrabolt pénzzel ? Megkerül-e ? Én azt hiszem, hogy a többi elrabolt tárggyal együtt igazságosan el lett osztva. Ezért nem fog soha megkerülni. Alattomos rablótámadás volt ! Az oláh megismételte az 1916-iki évet Franciaországba való beutazás korlátozása. Minthogy a gazdasági helyzet Franciaországban nem javult, a külföldi munkások ennek dacára özönlenek ki Franciaországba, ennélfogva az odavaló kiutazással kapcsolatban a következő újabb korlátozások lettek életbeléptetve : Franciaország területére szigorúan tilos menni olyan munkásnak, akinek szabályszerű szegödési okmánya nincsen. Szabályszerűnek tekinthetők azok a szegödési szerződések: a) amelyek iparosoknál a francia munkaügyi miniszter, földmunkásoknál a francia földmivelés- ügyi miniszter külföldi munkás, illetve földmunkásügyi központ szerveinek láttamozásával vannak ellátva b) collektiv szerződéseknél hasonló láttamo- zás kívántatik. Minden szegödési szerződéshez orvosi bizonyítványt kell csatolni Ezt az orvosi bizonyítványt csakis ra budapesti francia konzul által megjelölt orvos állíthatja ki, s az orvosi bizonyítványt a konzulátus láttamozza Tizenhatezer pengőbe került egy mezőkeresztesi földbirtokos esküvője. Az egyik pesti lapban olvassuk: Hétfőn tartotta esküvőjét Szabó-Papp Béla földbirtokos a dúsgazdag Dósa Lajos leányával, Júliával Mező- keresztesen. A lakodalmi vacsorán, amely tizenkét fogásos volt, négyszáznyolcvanan vettek részt. Elfogyott egy ötmázsás tehén, két borjú, három sertés, négyszáz csirke, hetven hízott kacsa Felhasználtak még ötven kiló pontyot, ezerötszáz tojást, tiz mázsa lisztet, egy mázsa cukrot, kétszáz liter tejet, ötven liter feketekávét, ötszáz üveg szódavizet, hétszáz liter bort, harmincöt liter likőrt. A dohányosok ötszáz drb szivart és ezerötszáz drb cigarettát füstöltek el. A lakodalom költsége tizenhatezer pengő volt. A mezőkeresztesiek szerint soha ilyen lakodalom nem volt a községben. Mi pedig azt mondjuk, hogy visszataszító ez az esztelen és tüntető pocsékolás akkor, amidőn ebben a szegény országban rengeteg családnak a mindennapi kenyérből sem jut elég. Miniszteri biztos a Hadröá élén. A m. kir. belügyminiszter a Hadigondozottak, Hadiözvegyek és Hadíárvák Nemzeti Szövetségénél viselt kormánybiztosi megbízás alól Kazy Béla ny altábornagyot saját kérelmére felmentette, s nevezett szövetséghez miniszteri biztosi minőségben dr. Pdskándg János miniszteri s. titkárt küldte ki, akit felhatalmazott azoknak az intézkedéseknek megtételére, amelyek a „Hadröá“ alapszabályszerü működésének biztosítása érdekébe szükségesek. szerelési készülékek és anyagok legolcsóbban beszerezhetők BEKKER ANTAL cégnél. 671 5 • KÉRJE AFŰSZERKERESKEDÉ5BEN A MOST MEGJELENT, RECEPTET TARTALMAZÓ. SZÍNES képekkel illusztrált D? OETKER-FFLE A MÁV. és a románok. (Idönkint csak úgy dől a kritika a Magyar Állam Vasútra, fölszerelésére, javítására. Elbírja, gondolják, akik támadják, mivelhogy egyre jobbak a pályák, szaporodnak a hatalmas mozdonyok, az erősen megépített vagonok. Ez jut eszünkbe, mikor a magyar faló „Cuvantul“ cimü bukaresti román lapban a következőket olvassuk.) — Bizonyos idő óta az erdélyi vasúti állomásoknak érdekes vendégei vannak. A teherszállító kocsik tizei-százai futottak be ezekre az állomásokra. A kocsik oldalain ez a három betű: MÁV. Jönnek azért, hogy megrakják mind épületfával. Egyszerű kérést intéztek a magyar államvasutakhoz és máris, a vagonoknak egész sora érkezőit az erdélyi berakó állomásokra. Ezzel szemben, ha valaki a román vasutaktól vagont kér szállításra, ajándékot kell adnia fünek-fának, amig megkapja. A szabadban elraktározott áru megromlik az esővíztől, vagy eltűnik. Vagont a kereskedőknek nem adnak, mert nincs és mire hosszas könyörgés és baksis-osztogatás után, végre egy vagon a rendeltetési állomásra megérkezik, a tartalmának legnagyobb része tönkremegy. A román államvasutak teljes csőd előtt állanak. A háború óta Románia egyik kormánya sem törődött a vasúttal. Azt a pénzt, amelyet a lopott milliókból szórnak szerteszét, a román államvasutak fejlesztésére kellett volna fordítani, A kivitel pang, a lakosság szegényedik. De más baj is van. Néhány évvel ezelőtt a román katonai körök elhatározták, hogy Bessza- rábiában a Dnyeszter partján tüntető hadgyakorlatot tartanak. Ezt a határozatot később visszavonták, mert a vagonhiány miatt egyetlen hadtestnek a veszélyeztetett határvidékre való szállítása két hétbe került Volna. A nagyvezérkar erre szégyenszemre lemondott a hadgyakorlatok megtartásáról. Javulás azóta sem történt. És mi lesz majd? Ma csak szép, szolid és olcsó MÁV. teherkocsik érkeznek, amelyeknek jól megolajozott tengelyei varázslatos, édes dalt zengenek. Ezeket küldi Árpád fővárosa és ezek dörgik üdvözleteiket dübörgő útjaikon. De mi lesz majd azon a napon, amikor ezek a MÁV. vagonok más rendeltetéssel jönnek! A MÁV-nak ezzel az inváziójával szemben mit fog akkor szembe állítani a román vasút?
