Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)
1928-10-06 / 80. szám
IiX. évfolyam 80. szám Szombat Oyula, 1028. október 6 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiitterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér, Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A ion gyulai polgánesier o ürapzél el A kir. törvényszék fölmentette dr. Csete Józsefet. Dr. Csete József volt polgármester csalási ügyét kedden reggel 9 órakor kezdte tárgyalni a gyulai kir. törvényszék Tóth Ferenc elnöklete alatt. Szavazóbirák: dr. gróf Boka Alfonz és Ungvári/ János voltak. A jegyzőkönyvet dr. Páljjy Zoltán törvényszéki jegyző vezette. A vádat dr. Grottó László kir. ügyész képviselte, a védelmet dr. Major Simon ügyvéd látta el. A királyi ügyészség az állásától fegyelmileg elmozdított polgármestert K. Schri/fert József volt országgyűlési képviselő, néhai Nájman György birtokos, Reisner Béla nagybirtokos és Pollák Adolf kereskedő sérelmére elkövetett háromrendbeli csalás és egyrendbeli csalás kísérletének bűntettével vádolja. Dr. Csete József a vádirat felolvasása után kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. 1925-ben ö és felesége összesen 235 milliót adtak kölcsön ÁraeDt Ferencnek, K. Schriffert Jószef vejének. Mikor Áment bajba került, K. Schriffert kérte öt hogy veje perlését akadályozza meg. Előbb 200 milliós váltót, majd amikor ezt a Nemzeti Hitel- intézet nem akarta leszámítolni, 200 milliós csekket kapott. Ezt a pénzt, mint jogos követelést felvette a Kereskedelmi Banknál, de később 3 részletben visszafizette Schriffertnek. A Reisner ügy vádjaira nem is tud felelni. Nem tett ajánlatot közbenjárásra, mindössze információt adott egy gazdatisztre vonatkozólag. — A Nájman-ügy rágalom! Egy szó sem igaz belőle. — A Pollák- iigyben azt mondja, hogy Pollák volt K. Schriffert felhajtója. Ő csak legépelt egy levelet, amit az OFB ügyben a minisztériumba küldtek. Dr Csete vallomásának befejezése után az elnök 5 perc szünetet rendelt el. Szünet után K. Schriffert József vallomása következett. Részletesen elmondja, hogy délután hozta ki a bankból a 620 milliót s lámpafény mellett adta át Csetének A bankban figyelmeztették, hogy kidobott pénz, de ö bízott Csetében. Délután a tanukihallgátásokra kerül a sor. Biró Béla a Gyulavidéki Takarékpénztár igazgatója a 620 millióról tesz vallomást. Reisner Ede vallomása után Beilinger Károly tett terhelő vallomást Csetére. Csete öt kérte, hogy békitse ki K. Schrifferttel, ö azonban nem vállalta. Dr. Schriffert Ferenc békés utón akarta elintézni az ügyet, figyelmeztette Csetét, hogy tanuk vannak 620 millió a felvételére. A védő ellenzése dacára az összes tanukat megesketik vallomásukra. A szerdai tárgyaláson kizárólag tanukat hallgatott ki a bíróság Jung Géza dr. rövid vallomásában arról számolt be, hogy annakidején, amikor a viszony Csete József dr. és K. Schriffert József között már nagyon elmérgesedett, többen felkérték őt e perben álló felek között a kibékülés megteremtésére. Erre ő készséggel vállalkozott, de munkája nem járt eredménnyel. Dr. Kulcsár József, a Kisbirtokosok Orsz Földhitelintézetének ügyésze — többek közt — azt vallja, hogy Csete Amenttel ment el hozzájuk s Ament hangsúlyozta, hogy nem akarja birtokának apósa kezébe jutását. Schneider Mátyás építész vallomásában előadja, hogy K. Schriffertnek 200 milliót adott cég társával. Egyszer mondta neki K. Schriffert, hogy Csetének kellene adui 620 milliót, de mily célra, nem mondta meg. Pfaff Ferenc építész megmondta a szállongó vádakat Csetének, aki megígérte, hogy tisztázza magát. Bogár Márton, Pallmann Péter dr. és F. Sál József vallomása után Góg András földbirtokos a részvényvásárlást érinti azzal, hogy annak már hat éve s bár akkor ö rossz üzletet csinált, de azt igyekszik elfelejteni. Egyszer Csete magához hivatta s elmondta, hogy egy barátja — Ament — bajban van s kérte 50 millióval való megsegítését. ő hajlandó lett volna ennek felét vállalni, de Csete az egészet akarta és ezen meghiúsult a kölcsön. Elnök felolvastatja néhai Nájman György vallomását. Csete dr. tagadja, hogy ő Nájmantól 2000 aranykoronát kapott volna. A csütörtöki tárgyalás Reisner Béla kihall- gatásááal kezdődött, aki arról tesz vallomást, hogy birtokuk megváltásakor Csete ajánlkozott, hogy egy „méltóságos ur“ közbenjárásával el lehetne intézni — ellenszolgáltatás fejében — az ügyet. Rájött azonban, hogy Csete őt félre akarta vezetni s nem tárgyalt tovább vele. Reisner Arthur ugyanezt vallja. Dr. Csete kijelenti, hogy Reisner Arthurral ez ügyben soha nem beszélt. Pollák Arnold elmondja, hogy Csetének 7 milliót adott földbirtok megváltási ügyben. Csete valótlannak mondja Pollák állítását. A tanúkihallgatások ezzel befejeződtek. Csütörtökön délután tartotta meg dr. Grottó László kir. ügyész hatalmas, nagyszerű érvekkel alátámasztott vádbeszédét, melyben dr. Csete József elitélését kérte. Pénteken délelőtt dr. Major Simon mondotta el védőbeszédét, mely két és fél órát vett igénybe s amelyben alapos jogi tudással cáfolta a vád összes pontjait. A bíróság ezután tanácskozásra vonult vissza Egy órai tanácskozás után hirdette ki Tóth tanácselnök a törvényszék határozatát, mely szerint a bíróság felmenti dr. Csete lózseí vádlottat a K. Schriffert József, továbbá Nájman György és Pollák Arnold ügyben sérelmezett bűncselekmények alól, de felmenti a büntető törvény 326. paragrafus 2. pontja alapján a Reisner Béla elleni csalás kísérlete alól is, mivel vádlott ténykedése a büntetötörvénykönyvbe nem ütközik. Az ítélet kihirdetését nagy közönség hallgatta végig. Az ítélet ellen dr. Grottó László kir. ügyész felebbezést jelentett be. Minden nap friss „Aradi Közlöny“ és „Erdélyi Hírlap“ kapható a vasúti trafikban, eeo 1-1 Az autóközlekedés biztonságának fokozása. Az állami közutakon lebonyolódó és mind élénkebbé váló autóforgalom biztonságának előmozdítása végett a kormány elrendelte, hogy a 200 méteres vagy ennél kisebb sugara körivekben as állatni kösuthos tartosó területen levő kétoldali fasor külső sorában álló fák törssét a legalsó ko- ronagaly magasságáig, tehát mintegy 2 méter magasságig be kelt mess elletni a végből, hogy a bemeszelt fák, különösen az éjjeli gépkocsiforgalmat a fényszórókkal nagyobb távolságból való megvilágítás utján a körivekre, tehát az ott való elővigyázatosabb közlekedésre kellő időben figyelmeztet hessé 7. A meszelés nemcsak a körívben, de as w elejéhes és végéhes csatlakosó egyenes útszakaszon is 20—20 méter hosszban foganatosítandó. Fasor hiányában as ntmenti korlát, vagy kerékvető messelendő be A kereskedelmi miniszter ezt a rendelet le- küldte a vármegye alispánjának is, hogy intézkedjék az iránt, hogy e rendelkezések a forgalmasabb törvényhatósági és községi közlekedési utakon közlekedő autók biztonsága céljából szintén végrehajtassanak A magyar nők Nagy-Magyarországért! A- „Pro Hungária“ Nők Yilágszövetsége az alábbi felhívást küldte szét Csonkamagyarország nőegyleteinek és általában minden magyar nőnek. Mélyen tisztelt Elnöknö! Szeretett Magyar Nötestvéreink 1 A Magyar Nemzeti Szövetség női osztálya a hazaszeretet hatalmas erejétől áthatva a magyar lelki integritás, a magyar felbonthatatlanság eszméjének erősítésére megalkotta a „Pro Hungária“ Nők Világszövetségét. A világpropaganda segítségével keressük a nagy nemzetek lelkiismeretéhez vezető utat; meg akarjuk győzni szerte a világon élő boldogabb, hatalmasabb népek sok-sok millióit, hogy a világtörténelem legnagyobb igazságtalansága sújtott bennünket szépséges hazánk ezeréves földjének feldarabolásával. Sikra akarunk szállni az igazság és a magyar nők szivét marcangoló bánat erejével: Trianon revíziójáért! Ehhez a nemes és nagy horderejű munkához legelsősorban a Ti segítségeteket kérjük, trianoni fájdalmunkban részes magyar nö testvéreink. Kérünk Benneteket, dolgozzatok velünk, kéz a kézben Magyarország feltámadásáért! Mikor erre kérünk, buzditsunk-e Benneteket a honszeretetre, buzdit- sunk-e arra, hogy a szerencsétlenné tépett földért, melyet hazánknak nevezünk, szent tisztelettel tegyetek meg mindent? Felhozzuk-e Róma hölgyeinek példáját, akik Brennus korában minden aranyukkal és ékszerükkel hadisarcot gyűjtöttek a haza megmentésére ? Mondjuk-e Nektek, hogy nincs a világnak az a kincse, drágasága, mely felérhetne avval az erővel, amely a mi egymás mellé állásunkban, kézfogásunkban, egyetakarásunkban rejlik ? Nem! A magyar nők előtt nem kell régi és és uj nemzetek történeti példáira hivatkoznunk, mert a magyar nő a múltban is, most is annyi áldozatot hozott a haza oltárára, amit sem aranyban, sem könnyben felbecsülni nem lehet s úgy van teremtve az ő lelke, hogy örömét lelje min-