Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)
1928-10-03 / 79. szám
LX. évfolyam 79. szám. Szerda Oynla, 1928. október 3. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok népi adatnak vissza Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Az Alföld és a Dunántúl. Irta : GRÓF KLEBELSBERG KUNÓ m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter. Hatvan éve, hogy Eötvös József előterjesztésére, a magyar országgyűlés a népoktatási törvényt magalkotta. És ha olyan termékeny korszak után — mert ne tagadjuk, hogy az 1867-től 1918-ig eltelt félszázad nagy korszak volt — az általános tankötelezettség megalkotásától számított 60 év után is, egymilliónál több, hat évnél idősebb analfabétával állunk szemben: akkor ennek az okát kutatnunk kell, akkor, ezen okvetlenül segítenünk kell. Én ennek két okát látom. Az egyik az, hogy nemzetiségi, a másik az, hogy egyházi politikát akartunk csinálni, párhuzamosan a népoktatási politikával, amelynek a főcélja mégis csak a művelődés elemeinek elsajátítása. Én ezt természetesnek tartom és azt hiszem, hogyha újra az elé a helyzet elé lennénk állítva, újra ugyanazt tennők, tudniillik arra törekednénk, hogy a nem magyar- ajkú honfitársaink as állam nyelvét megtanulják. Ezért létesültek ezek a népiskolák ott, a perifériákon. És nagyon boldogok lennénk, ha az elszakított területeken ugyanúgy bánnának az ott élő magyarsággal, mint ahogy mi, ennek az állítólag sovinisztikus nemzeti politikának uralma idején bántunk nemzetiségünkkel. Az egyházpolitikai szempontnál egy optikai csalódás volt. Tudniillik abból indultak ki, hogy a magyar állam népiskolai munkássága és a történeti egyházak népiskolai munkássága között egy bizonyos helyes arányt kell létesíteni. Nem bántották a felekezeti oktatást, de azt óhajtották, hogy emellett, kellő, számmal, állami iskolák is legyenek. Csak arról feledkeztek meg, hogy ezt a célt el lehetett volna érni és el kellett volna, érni, úgy, hogy ne a meglevő felekezeti iskolákat államosítsák, hanem újakat csináljanak. Három-négy évvel ezelőtt, amikor hozzáfogtam iskolaszervezési munkámhoz, maradék Magyarországon 8000 népiskolai tanteremre és tanítói lakásra, rövidesen 800 objektumra volt szükség. Ha tehát ezt vesszük a számítás alapjául, akkor a Nagy Magyarországou legalább 24.000 objektumra lett volna szükség. Kérdem: nem lett volna-e természetesebb uj iskolákat létesíteni, minta meglevőket államosítani? Mi volt ennek az eredménye? Az, hogy katolikus iskolákat, protestáns iskolákat elállainositottak és terheket vettek Szombaton, október 6-án este 8 órakor 6.8 1 3 át az állami budgetre, de uj iskola nem keletkezett, már pedig 24.000 uj iskolára lett volna szükség. Itt volt a végzetes optikai csalódás és azért jutottunk oda, hogy a trianoni Magyarországnak azzal a csekély pénzügyi erővel, ami felett rendelkezünk, 8000 népiskolai építményre van szüksége. — Ebből a 8000 népiskolai objektumból, ha reményeim nem csalnak, Eötvös József törvényének hatvan éves évfordulójára 5000 biztosítva lesz, vagyis mostani tankötelesek be lesznek iskolázhatok. A kiegyezés egész kora népiskolák építésére elköltött 60 év alatt 39*9 milliót, mi pedig 3 és fél év alatt elköltöttünk 33’8 millió pengőt és ha most megkapom a beruházásokból, ami még kell, hogy az 500 objektumot elérjük, akkor 4 év alatt többet tettünk a trianoni Magyarország pénzügyi i erejével, iskolák építése tekintetében, abszolút számban, mint amit Nagy Magyarország nagy pénzügyi erejével tettek 50 év alatt. Nem értem, hogyan lehet azzal vádolni, hogy épen én hanyagolnám el a népoktatást! Szinte automatice következett be az, hogy ez a mi népiskolai akciónk alföldi akcióvá lett. Miért? Mert ebben a maradék Magyarországban a történelem folyamán az Alföld szenvedett legtöbbet. Itt egy történelmi igazságtalanságot kell jóvátenni. Miért műveltebb a- Dunántúl, mint az Alföld? . . . Azért, mert történelmi sorsa némileg kedvezőbb. De az Alföld egészen el volt pusztítva. És akkor a magyar anyák termékenysége a — XVIII. és XIX. század folyamán — visz- szaszerezte nekünk, benépesítette az Alföldet és az a tanyás ember kiment a pusztára és benépesítette a pusztát, feltörte annak földjét — ezé't nevezzük őket uj honfoglalóknak — és jött a magyar kubikos, aki csinálta a Duna és a Tisza töltéseit, mtivel- hetővé, egészségessé tette azt a földet, elűzte onnét a maláriát, a váltólázat. Ezek az uj honfoglalók — a kubikos és a tanyás — után visszük ki a magunk tanyai iskoláit, ki a tanyára. így lett a kultuszminisztérium akciója alföldi akció. Nem azért, mert mi egyoldalú elgondolás alapján előnyben akartuk részesíteni az Alföldet a Dunántúllal szemben, de a tények és szükségletek erejénél fogva. VI a fi A egy jAkarban levő sárga- fljMlfltf réi gyermekágy és egy kifogástalan üvegezett könyvszekrény. — Megtekinthető Bonyhádi-nt 6. szám alatt. Kommunista összeesküvést leplezett le a budapesti rendőrség. A főkapitányság politikai osztálya többhetes nyomozás után uj kommunista összeesküvést leplezett le, melyről a rendőrség ma a következő hivatalos jelentést adta ki: A rendőrség politikai osztálya szeptember 27-röl 28-ra virradó éjszaka a Munkás-utca 11. számú házban titkos kommu nista nyomdát leplezett le. Lefoglalták az ott talált sokszorosító gépeket és nyomdai kellékeket és egész tömegét a röpiratoknak, amelyek terjesztésre vártak. A leleplezéssel kapcsolatban a rendőrség őrizetbe vette Popper Sándor, Jónis Béla, Budai János. Weisz Márton iparosokat és Szigeti Magda kozmetikusnöt. A letartóztatottak valamennyien beismerésben vannak. A leleplezésre a kiinduló pontot Sebes László letartóztatása adta meg, aki két hónappal ezelőtt a főkapitányságra való előállításakor öngyilkosságot kísérelt meg. Ma őrizetbe vették Nemes Dezső kárpitossegédet is, aki lakását a társaság rendelkezésére bocsátotta. Még több egyént állítottak elő a főkapitányság politikai osztályára, akiknek kihallgatása most folyik. Rablótámadás a temetőben. Zelenák János békéscsabai lakos pénteken este az egyik kültelki korcsmában borozgatott- Iddogálás közben egy fiatal, egyszerű ruházatú férfi csatlakozott hozzája, akivel rövidesen össze is barátkozott. Fél 9 óra tájban Zelenák fizetett és hazaindult. Az ismeretlen férfi szintén eltávozott a korcsmából és Zelenákkal ugyanazon az útvonalon indult el. Barátságos beszélgetés közben ballagtak Zelenák lakása felé. Ez, hogy megrövidítse az utat, a tabáni temetőn keresztül haladt s természetesen az ismeretlen ember is vele tartott. Amint igy ballagtak a temető fás-bokros sűrűjében, a korcsmabeli ismerős hirtelen előbbre lépett. Határozott mozdulattal megkapta Zelenák kabátját, hirtelen annak zsebébe nyúlt, aztán a benne levő könyvecskét kirántva, vadrohanásba fogott. Az ismeretlen rablótámadó eltűnt a temető sűrű bokra és bozótja között a kis könyvvel együtt, amelyben Zelenáknak 45 pengője volt, valamint egy munkásigazolványa, egy vasúti kedvezményes utazásra jogosító igazolvánnyal együtt, amely 85 személy számára volt kiállítva. A kirabolt ember ezekután nem folytatta útját hazafelé, hanem visszatért a városba és a rendőrségen feljelentést tett az ismeretlen rablótámadó ellen. szerelési készülékek és anyagok legolcsóbban beszerezhetők BEKKER ANTAL cégnél. 67' «- *
