Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)
1928-09-22 / 76. szám
LíX. évfolyam 76. szám Szombat Gyula, 1928. szeptember 22 POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Előfizetési árak: Negyedévre : Helyben . . . I P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. Szerkesztö«ég, kiadóhivatal Gyulán, Városház utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A kézmüvesrend jövője. Irta : FRÜHWIRTH MÁTYÁS országgyűlési képviselő. A magyar nemzet életében minden osztálynak megvan a maga nagy hivatása és a magyar állam fennaradásának nemcsak a tanult osztályoknak, nemcsak az agrárrétegeknek, hanem az iparososztálynak is nagy feladatai vannak. Az iparososztály valamikor a magyar közéletben nagyobb szerepet vitt, de a helytelen és iparosellenes politika az utolsó félévszázadban nagyon lesülyesztette a kézmii- vesrendnek gazdasági jelentőségét és társadalmi súlyát. Az iparosság helyzetében különösen ez utolsó évben jelentőségteljes változások fognak történni. Az iparosság nem viszi többé a hamupipőke szerepét, hanem minden oldalról, a legmagasabb politikai körökben is élénk figyelemmel kisérik az iparosságnak a küzdelmét az érvényesülésért, szociális intézményeiért, gazdasági gyarapodásáért és egyszóval a nagyobb darab kenyérért. A kézmüvesrend osztályöntudatának és helyzetének javulásában rendkívül nagy szerepet fog vinni az érdekképviseletnek, a Kamarának megvalósitása. A második nagyszabású mozgalom, amely Vass József népjóléti miniszter helyes érzékéből nőtt nagyra, az iparosnyugdij megvalósitása szintén küszöbön van. A nagy miniszter — akinek bölcsőjét nemeslelkü iparosasszony ringatta — meg fogja valósítani a sokat hányatott magyar iparososztálynak több évtizedes kívánságát és álmát. Valóságosan álomnak nevezhető ez a kívánság, amelyet, sajnos, a régi liberális kormányok meg nem értettek és meg sem akartak érteni. Az iparososztály nj tájékozódás előtt áll és észrevette, hogy a mai kormányzatnak miniszterei nagyban hozzásegítik évtizedes kívánságának beteljesüléséhez. Az a politikai rendszer, amely valamikor meggyőződésből hirdette, hogy az iparososztálynak a termelésben és a nemzet életében már semmiféle különösebb keresnivalója nincsen, mert úgy is tönkremegy, úgy is elsülyed a gyáriparnak a versenyében, természetesen komoly eszközökkel sohse akart segítségére sietni egy méltánytalanul pusztuló, derék hazafias osztálynak. Az iparosság széles rétegeiben megnyugvást keltenek a kormányzatnak azok az intézkedései, amelyek kívánságaikat végre a megvalósulás útjára elindítják. A kézműves rend jövőjének egyik fundementuma a szociális biztosítás kiépítése. A megrokkant iparosnak az ellátása, az öreg iparosról való gondoskodás, az özvegyen maradt iparos asszony, szegényen itt maradt iparos árvák életének biztosítása a magyar törvényhozásnak egyik legszebb törvényalkotása lesz, amelyet az iparosság egyáltalá- lában várhat. A magyar iparosság meg is értette a nagy miniszternek a céljait és a minisztérium által kiküldött statisztikai lapokat rövid néhány hét alatt százezer iparos kitöltve küldte meg az ipartestületi központnak. Tehát a 129 ipartestületben élő iparosból több mint a 80%-a felelt meg a kérelemnek. A kérdőivek összegyűjtése tovább folyik és október hóban az iparosságnak másik része is ki fogja fejezni kívánságát az iparosnyugdij iránt. — Egyes köröknek aknamunkája, amellyel az iparosság kedvét el akarták venni, a szociális biztosítás nagy előnyeitől, csúfosan megbukott, mert az iparos osztályt ma már nem lehet járszalagon vezetni. Az iparosság évtizedes kívánsága tehát teljesülni fog. Megállapítható ebből, hogy a magyar iparosság azért ért el most eredményt, mert nagyobb többségében egységes, feliepésében erélyes volt. JDr. Lukács György országgyűlési képviselő megbeszélése az Ipartestiiletben. Vasárnap délután dr. Lukács György v. b. t. t., orsz. képviselő megjelent az Ipartestületben s ott a jelenlevők nagy tetszése mellett megbeszélést folytatott a napi politika fontosabb kérdéseiről Többek közt kitért a közgazdasági miniszteri állásra s azt a véleményét hangoztatta, hogy ennek az átmeneti jellegű miniszteri állásnak a kreálásával a kormány azt az eltökélt szándékát akarja külsőleg is kifejezésre juttatni, hogy miután a szanálásnak az államháztartást illető mun káját sikeresen befejezte, most már egész erejével karolja fel a másik még meg nem oldott feladatot, a magángazdaságok szanálásának nehéz problémáját. Gömbös Gyula honvédelmi államtitkárrá történt kinevezéséről a következőket mondotta Lukács György: — Vannak, akik azt kifogásolják, hogy fajvédő politikust helyeztek fontos közjogi állásba, mások kifogásolják Gömbösben a szababkirályI választó politikust. Végül egyes külföldi lapok burkoltan békezavaró tendenciákkal vádolják meg a kormányt Gömbös Gyula miatt. A fajvédő politika okából, nézetem szerint nem lehet kifogásnak helye, mert hiszen Gömbös azzal, hogy az egységespártba belépett, megszűnt fajvédő politikus lenni. Az egységespárt nem antiszemita párt, az egységespárti kormányt 'szolgáló aktiv politikus tehát nem folytathat antiszemita politikát. A legitimisták kifogásait Gömbös nyilatkozatai teszik tárgytalanokká, mert Gömbös ismételten kijelentette, hogy a királykérdésben is magáévá tette a miniszterelnök és az egységespárt álláspontját, mely szerint a királykérdést egyelőre kikapcsolták, tehát nem aktuális, továbbiak során Lukács György sürgette az automobilközlekedésre alkalmas utak kiépítését, majd kiterjeszkedett az amerikai magyarság kérdésére. Beszélt a revízióról, amely nélkül nincs boldogulás s amelyhez a nemzetközi szerződésben biztosított jogunk van. Eperjes-puszta elszakadási kísérletei. Gyula város képviselőtestülete erélyesen tiltakozik a pusztának Újkígyós községhez csatolása ellen. Mi is közöltük már, hogy a Gyula várostól 25 kilométerre fekvő Eperjes-puszta lakosai és érdekelt birtokosai 1927 szeptemberében kérvénynyel fordultak a vármegye alispánjához, hogy sok-sok mindenre tekintettel engedje meg Eperjes pusztának Újkígyós községhez csatolását. — Kérvényezők id. Csatlós Balázszsal az élén mint egy 134 en Ujk:gyós község képviselőtestületét is megkeresték, hogy kérelmüket illetékes helyen támogassa. Újkígyós község természetesen »hosszantartó tetszésnyilvánítással fogadta az előterjesztett kérelmet. Nem nehéz kitalálni, hogy a mozgalom honnan indult ki; érdekes, hogy az aláírások gyűjtői milyen érvekkel tudták a legtöbb aláírást megszerezni: azzal, hogy ha Újkígyóshoz csatlakoznak, akkor kevesebb adót kell fizetni Mikor aztán meggyőződtek arról, hogy ez csak hiú ábránd, mert Újkígyósnak is ugyanannyi a pótadója, mint Gyulának, sőt miután meggyőződtek arról is, hogy az ujkigyósi határban lévő földek tetemesen magasabb kataszteri osztályba vannak sorozva s igy ki vannak téve annak, hogy a legközelebb kataszteri revízió folytán és folyamán — ha Újkígyóshoz csatoltatnak — az eperjesi földek is magasabb kataszteri osztályba fognak soroztatni s ennek megfelelően nagyobb állami adót is fognak fizetni, nagyon sokan visszavonták aláírásukat. Ily előzmények után foglalkozott Gyula város képviselőtestülete augusztus 29 iki ülésében az üggyel s kimondotta, hogy a leghatározottabban tiltakozik Eperjes-pusstának Újkígyós A Nagyrománvárosi Daiegylet szeptember 23-án (vasárnap) este 8 órakor az Erkel-szinkörben műsoros estét rendez.
