Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)

1928-09-12 / 73. szám

LX. évfolyam 73. szám. Szerda Ctyula, 1928. szeptember 12 Előfizetési árak: • ‘ Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési űij előre fizetem!«. POLITIKAI, TABKADALMl ÉS KÖZtíAZDASUTl HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek imé- zendők. — Kéziratok rtem adatnak vissza. Egyes szára ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. A mezőgazdasági munkások aggkori biztosítása céljából ősz- szeiratnak. -- Az alispán a közutak védelme érdekében ren­deltet £d Iti a teherautók megterhelése és menetsebessége ügyében. Az ülésen dr. Kovacsics Dezső főispán elnökölt. Az alispán rendszerinti havi jelen­tését dr. Márky Barna várm. főjegyző ol­vasta fel, amelyet fontosabb részeiben az alábbiakban ismertetünk. A személy- és vagyonbiztonság állapota a múlt hónapban változatlan volt. Öngyil­kosság 13, baleset 39, tüzeset 22 esetben fordult elő. Ipar és kereskedelem terén a helyzet változatlanul vigasztalan. A tengeri termés az egész vármegyében nagyon rossz, a takarmányhiány nagy, sőt a cukorrépa is a szárazság következtében gyenge termést igér, ennélfogva ezeknél a munkálatoknál a lakosság igen kevés munkaalkalmat fog ta­lálni, ami az általános gazdasági nyomort fokozni fogja és a már érezhető és foko­zódó drágaság a megélhetést felette meg fogja nehezíteni. A mezőgazdasági munkások aggkori biztosítása céljából a földmivelésügyi kor­mány a mezőgazdasági népesség összeírását rendelte el házról-házra járás által. Ezen összeírás következtében a lakosságnak épen egy negyedrésze van érdekelve, igy valósá­gos kisebb népszámlálást kell végrehajtani. A tótkomlós—békéssámsoni törvényha­tósági ut építésére a vármegye a költségek 40,J/o-át, az érdekelt községek pedig azok 10— 10°/0-át vállalták. Ennek dacára a ke­reskedelmi miniszter a kevesebb hozzájáru­lást felajánlott Hódmezővásárhely javára dön­tött, amennyiben ezen útnak folytatólagosan Hódmezővásárhely határába eső 4 kilométer szakaszát fogja kiépíttetni. Tekintettel pe­dig arra, hogy úgy a vármegye, mint a községek hozzájárulásaikat abban a feltéte­lezésben tették meg, hogy a tótkomlós— békéssámsoni ut egész hosszában még az idén, de legkésőbb a jövő év elején ki fog épülni, ezek az ajánlatok természetesen a miniszteri döntés következtében tárgytalanná váltak. A döntés miatt a vármegyét nagy­fokú csalódás érte nemcsak azért, mert bi­zonytalanná vált most már, hogy mikor ke­rül a sor a Békésvármegyének megígért 4 km. szakasz kiépítésére, de azért is, mert a miniszteri döntés egy olyan községet szorí­tott háttérbe, — szemben a haladás minden feltételével rendelkező gazdag várossal — amely az év nagy részében a vármegye többi községeitől kőut hiányában el van zárva, melynek lakói túlnyomó részben föld­höz ragadt szegény munkásemberek s igy • a közérdeknek inkább az felelt volna meg, ha az arra inkább rászorult község érdekei vétetnek elsősorban figyelembe. Ily értelem­ben a vármegye alispánja feliratot intézett a kereskedelmi miniszterhez, az egész ügyet pedig döntés végett a törvényhatósági bi­zottság legközelebbi közgyűlése elé fogja terjeszteni A törvényhatósági utaknak a teher­autók által való nagymérvű igénybevétele folytán a törvényhatósági utak olyan nagy­fokú rongálásoknak vannak kitéve, hogyha megfelelő orvoslásról nem gondoskodunk, azok olyan mértékben fognak tönkremenni, hogy azok helyreállítására a vármegye kép­telen lesz. Its a körülmény indította a vármegye alispánját arra, hogy ugyssól- ván a végső szükség által indíttatva egy olyan rendelet adassék ki, amely a teher­autók megterhelését és menetsebességét ssabályossa. Az alispánnak ezt a ren­deletét nagyfontosságánál fogva egész ter­jedelmében lapunk más helyén közöljük. A főorvos jelentése szerint a múlt hó­napban uralkodó betegség a hasihagymáz volt. Régi tapasztalat, hogy az ősz kezdeté­vel a hasihagymás fellép minden évben és kisebb-nagyobb hullámzással eltart a tél közepéig. A fertősés terjesztői a legyek, amelyeknek rendszeres, következetes irtásá­val érhetjük el csak a baj korlátozását. Az iskolánkivüli oktatás ilyirányu propaganda munkája bizonyára sikerrel is fog járni. A kir. pénsügyigasgató jelentése sze­rint az adóbefizetés 292.123 pengővel volt kevesebb, mint az előző év hasonló idő­szakában. A törvényhatósági főállatorvos jelen­tése szerint az állategészségügyi viszonyok a múlt hónapban kedvezőtlenek voltak, mert az előző hónapban ragadós száj- és köröm­fájással fertőzve volt községekben a beteg­ség még mindig nem szűnt meg, sőt Körös- tarcsa községre is átterjedt, emiatt az állat­forgalom a lezárt területen teljesen megbé- nittatott és az állatértékesitési lehetőségek a minimumra redukálódtak. Augusztus hónapban 184 szarvasmarha, 208 hízott sertés és 128 ló szállíttatott a vármegye területéről külföldre. A kir. államépitésseti hivatal jelen­tése szerint a vésztő—köti útépítés befeje­zést nyert; a hódmezővásárhely—tótkomlósi államosítandó közút békéssámsoni szárnyá­nak kiépítése a kereskedelmi miniszter által ismét csak kilátásba helyeztetett. Folyamat­Wekerle Sándor dr. felsőházi tagnak pénz­ügyminiszterré való kinevezése a hivatalos lapban megjelent. Dr. Wekerle Sándor 1878-ban született Budapesten. Iskoláit Budapesten és Münchenben végezte. Néhány évig a kereskedelemügyi minisz­tériumban dolgozott mint fogalmazó és miniszteri titkár. 1906-ban a budapesti kereskedelmi főiskola tanára lett. Ugyanezen évben képviselővé is vá­ban van a békésföldvári szárnyvonal kiépí­tése. A gyula—dobozi útépítés helyszíni munka átadása megtörtént. A kőanyagoknak az útvonalra kiszállítása folyamatban van. A gyulavári fehér-körösi hid átépítése mun­kálatainak biztosítására vonatkozó művelet jóváhagyás végett a kereskedelmi miniszter­nél van. A gyomai Deák Ferenc-utca kiskőbur- kolattal való kiépítési munkálatait a leg­olcsóbb ajánlattevő Máthé György békés­csabai és Wagner Márton fiai gyomai társ- vállalkozók nyerték el. Dr. Daimel Sándor alispán indítványára a bizottság utasította a kir. államépitészeti hivatalt, hogy úgy a tótkomlós—nagy máj- láti ut 4 kilométeres szakaszára, valamint a tarhos—vésztői 11 kilométer hosszú utakra vonatkozó terveket most már soronkivül ké­szítse el, hogy mindkét útvonalon legalább a földmunkák még az idén megindíthatok s ezzel is a munka- és keresetlehetőségi hiány némileg is enyhittessék, mire vonatkozólag az államépitészeti hivatal jelen volt képvi­selője, Visváry Lajos műszaki tanácsos be­jelentette, hogy mindkét útszakaszra vonat­kozó tervek oly előrehaladott stádiumban vannak, hogy a földmunkák rövidesen meg­kezdhetők lesznek. Még a gazdasági felügyelő jelentéséből emeljük ki a következőket: Békésvármegye területén 1 katasztrális holdon átlagosan 8.90 kgr. búza, 6.40 kgr. rozs, 8.60 kgr. árpa, 8 30 kgr. zab, 5.30 kgr. szemes ten­geri, 113 q cukorrépa és 27 q burgonya- termés várható. A cukorrépa és a csalamádé gyenge termést hozott a nagy szárazság miatt úgy, hogy a 'jószág állomány téli ta­karmányozása sok gondot fog okozni főleg a kisebb gazdaságoknak. A földmivelésügyi miniszter a gabona és liszt kísérleti állomás felállítása által egy uj buzaminőségi katasz­ter szerkesztését rendelte el. Dr. Haviár Gyula bizottsági tag által említett lucernát- pusztitó növényi kártevő, az úgynevezett Scorsonera Cana nadály fii, amely a szi­kes talajoknak jellegzetes és értéktelen gaz növénye. Esen növény egy éves és igy néni nehéz ellene védekezni. A védekezés abban áll, hogy már érés előtt kell a nadály - füvet, kissedni, vagy pedig a lucernával együtt felhassnálni és a lucernát nem szabad magtermelésre meghagyni. A na- dályfii egyébként nagyobb mennyiségben leginkább a megritkult öreg lucernában for­dul elő, fmely lucernások különben is ineg­lasztották s ekkor főleg pénzügyi kérdésekkel fog­lalkozott. A következő általános választásokon azonban már nem vállalt mandátumot. A világ­háborút mint hadnagy, főhadnagy és később mint százados küzdötte végig. A háború után vissza tért a katedrára s édesapja halála után átvette annak dánosi birtokát s ettől kezdve főleg mező gazdasági problémákkal foglalkozott. A felsöházban mint Pestvármegye küldöttje jelent meg. értek a elszantasra. Dr. Wekerle Sándor az uj pénzügyminiszter.

Next

/
Thumbnails
Contents