Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)

1928-09-05 / 71. szám

2 Békéi 1928. szeptember 5. A Gyulai Általános Ipartestület szeptember hó 9-én, vasárnap délután fél 2 órai kezdettel rendez a Göndöcs- népkertben. MI a Magyar Hét? November 3—11-ik napjain a kereskedelmi és iparkamarák, a gyáripar, kézműipar, kereske­delem és mezőgazdaság érdekképviseletei Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter patronátusa alatt Magyar Hetet rendeznek. Ez a Magyar Hét nagy­szabású zászlóbontásnak kézzül a magyar ipar mellett és a magyar termelő muukának a ver­senyképességét van hivatva bebizonyítani. A Magyar Hét célja: 1. bemutatni a lakosság legszélesebb rétegei­nek mindazon árukat, melyeket a közönség magyar gyártmányokban beszerezhet : 2. meggyőzni a lakosságot a magyar belföldi termékek versenyképességéről ár és minőség te­kintetében : 3 rábirni a vevőközönséget arra, hogy ejtse el a külföldi árukkal szemben tapasztalt, ma már legtöbb esetben indokolatlan és az ország összes­ségére nézve súlyosan káros előszeretetét: 4. megnyerni a közönséget, hogy ezentúl fokozott mértékben keresse, követelje és vásárolja azokat az árukat, amelyek kimutathatóan magyar eredetűek. A Magyar Hétnek tervezett propaganda munkája oly fontos, hogy abban kötelessége részt- venni minden gyárosnak, kézmüiparosnak. keres­kedőnek és fogyasztónak egyaránt Minden fillér ugyanis, amelyet nem külföldi, hanem magyar árukra adunk ki, a magyar iparos és a magyar munkás helyzetét könnyíti meg és az ország ke­reskedelmi és fizetési mérlegét javítja. A legközelebbi napok folyamán a Magyar Hét rendezésére irányuló felhívások kimennek a kamaráktól az összes ipartestületekhez és keres­kedelmi testületekhez. E felhívások szerint a Ma­gyar Hét semmiféle áldozatot az iparosoktól és kereskedőktől nem kíván, csupán azt, hogy erre a hétre tevékenységüket a magyar ipar propagan­dájának a szolgálatába állítsák A Magyar Hét nagybizottsága ezt kéri azoktól az iparosoktól és kereskedőktől, akiknek kirakatuk van, hogy no­vember 3 — Il ik napjain kirakataikban csak ma­gyar árut helyezzenek és üzleteikben a magyar rendező bizottságnak propaganda plakátjait el­helyezzék. Ugyanezen idő alatt a nagyobb városokban helyi bizottságok kirakatversenyt rendeznek, amely­ben azok az üzlettulajdonosok vesznek részt, akik kötelezték magukat, hogy kirakataikban magyar árut helyeznek el. Senkivel szemben a Magyar Hét rendező bizottsága kényszert nem kíván al­kalmazni és nem is alkalmazhat. A kereskedő, akinek idegen áruja van, azt továbbra is raktáron tarthatja s a Magyar Hét rendező bizottsága csu- gán azt kéri, hogy azon a héten, mikor a kiraka­tokban a magyar áruk megjelennek, minden vevő­jének elsősorban ezeket kínálja megvételre. Ausztriában tavaly az osztrák hétnek meg­lepő volt az eredménye. Az osztrák hét gondola­tát az ottani ipar és kereskedelem nagy megér­téssel karolta fel és a propagandahét meglepő eredménnyel zárult. — A sajtó megértő támo­gatása mellett a közönség is átérezte az ügy fontosságát és a vásárlási kedv annyira felfokozó­dott, hogy iparosok és kereskedők ezt a hetet szokatlanul nagy üzleti haszonnal zárták le. A Magyar Hét rendező bizottsága joggal reméli, hogy a magyar közönség megértés dolgá­ban nem fog elmaradni az osztrákok mögött Re­méli, hogy a magyar ipar és kereskedelem lelke­sedéssel fog csatlakozni a Magyar Hét mozgalmá­hoz és a közönség is támogatására lesz, hogy a Magyar Hét gondolatát diadalra segítse. Tonet ti Sándor dr. A gyulai festőtelep kiállításának megnyitása. A tiszteletreméltó áldozatkészség és müvé- szetszeretet folytán létesült gyulai festökolónia tagjainak képkiállitását vasárnap délben nyitotta meg a városháza nagytermében dr. Kovacsics Dezső főispán. A megnyitáson szépszámú közön­ség jelent meg s legnagyobb érdeklődéssel szemlélte a teremben fölhalmozott, rendkívül érdekes és művészi szempontból elsőrangú képeket. Kovacsics Dezső főispán megnyitó beszédében a lélek mélységéből eredő, megható szavakban el­ismerését fejezte ki a festökolónia létrehozóinak, a város vezetőségének, azonkívül a vármegye al­ispánjának nemes gesztusáért, amely lehetővé tette, hogy a kiállító 6 festő és egy szobrász­művész az Alföld szivéből merítsenek ihletet és magyaros alkotásaikkal gyönyörködtessék a nézőt s művészetüket a magyar táj, az alföldi magyar­ság lelkületével megszépítsék és megtermékenyít­sék. Elismeréssel áldozott a képkiállitás kvalitásá­nak, a vendégművészek csodálatos lelkességéből és az alföld szépségeinek megértéséből fakadt, szemet-lelket gyönyörködtető művészi eredményei­nek. Lendületes, gyönyörű beszédének befejező szavaiban arra kérte a nagyközönséget, hogy fo­gadják szeretettel a vendégművészek bemutatko­zását s pártolják a festökolónia nemes eszméjét. A kiállítást raegnyitottnak jelentette. A nagyteremben 188 képet és 10 szobrot állítottak ki. A kiállító művészek sorában találjuk a nagynevű Pállya Celesztint, továbbá csallóközi Farkas Lörincet, Péczely Antalt, Túr may er Sán­dort, Szöllösy Jáuost és Ssabó-Gsapó Mártont. A festömüvészekkez csatlakozik Szamossy Imre, a kitűnő szobrászművész kinek 10 szobra méltán i emeli a kiállítás érdekességét. A kiállítás f. hó 9-én bezárul. A magunk részéről is arra kérjük a nagyközönséget, hogy látogassák minél többen ezt a remek tárlatot s azok. akiknek anyagi körülményeik megengedik, vásároljanak ebből a rendkívül értékes és valóban művészi anyagból A íestökoloniát jövőre is fenn akarja tartani annak vezetősége. Megvan azonban a remény, hogy néhány év múlva állandó festőtelep létesül Gyulán. TA Jtfír« Y. Pétbriratfts a ref. elemi belterület! óh szenl- pftlfalval Iskolában szeptember 1, 3 és 4-én dél­előtt 8—11 óráig. A tanulók az osztálytanítóknál iratkoznak. A belterületi I. és II. vegyes osztály tanulóit igazgató Árpád-utca 4. szám alatt, a szentpálfalvi iskola tanulóit pedig Kertész Lajos tanító a Novák-utcai tanteremben Írja be. Addig, mig a szentpálfalvi iskola elkészül, onnan a tanulók a Novák-utcai iskolában tanulnak délután. Az év­megnyitó istentisztelet szeptember hó 5-én reggel 8 órakor lesz az evangélikus templomban. 3—2 Galbácskertben egy házhely eladó 18.000 drb vályoggal,, 5000 drb tég láva' és 1000 drb cseréppel Értekezni lehet Kulcs utca 8 szám alatt. 586 1—2 Virág-u'ca 33 szám alatt két kis utcai szoba és egy kis konyha magános ur>nőnek vagy gyeimektelen házas­párnak október l-től kiadó. 588 1-3 Kereskedelmit végzett fiatal leány állásit keres gépirónői, pónztárosnői, magyar kereskedelmi levelezői vagy esetleg bármely hivatal azon­nali betöltésére. Cim a virágcsarnokban 581 1--1 Békésvármegye Törvényhatósági Iskolánkivüli Népművelési Bizott­ságának tájékoztatója. a) Általános tájékoztató. A népművelési tevékenység azt :i célt tartja szem előtt, hogy a tanköteles koron (15 év) tud az elemi iskola esetleges hiányait pótolja, általá­ban a lelkiélet művelése és ismeretek nyújtása által lehetővé tegye, hogy az állampolgárik a nemzeti közösségnek és saját maguknak is erköl­csi és anyagi érdekeit öntudatosan tudják szolgálni. A vármegyei bizottság e célból minden — az iskolánkivül a felnőttek és ifjúság oktatására, művelésére irányuló mozgalmat figyelemmel kisér^ nyilvántart, azokat érdekkörébe vonja, anyagilag és erkölcsileg támogatja, egyöntetűen szervezi és a vármegye területén rendszeresíti. Gondoskodás történt arról is, hogy a tan­ügyi embereken kívül az értelmiség más tagjai is, esetleg más községbeliek is (ambulancia) tartsanak előadást s lehetőleg szabadelöadás legyen. A helyi és környékbeli nevezetességek, a fő­város, vagy az ország nevezetesebb vidékeinek megtekiutése céljából tanulmányi kirándulás szer­vezését, a kedélyélet ápolását, szórakoztatást, va­lamint vetített képek (diapozitivek) használatát biztosítja a bizottság. Bizottságunk rendelkezésre bocsátja a tulaj­donát képező (> drb carbidlámpás, 11 drb villany­világításra bekapcsolható vetítőgépet. b) Részletes tájékoztató. Népművelési tevékenység szervezhető közsi gekben, városokban (körzetenkint) és tanyák«» (külterületeken), tanintézetekben, körökben, egye­sületekben, laktanyákban, fogházakban stb. azok részére, akik semmiféle tankötelezettség alá nem esnek. Népművelési tevékenység szervezhető közsé­gekben, városokban (körzetenkint) és tanyákon (kül­területeken), tanintézetekben, körökben, egyesüle­tekben, laktanyákban, fogházakban stb. azok ré­szére, akik semmiféle tankötelezettség alá nem esnek. Szervező lehet: közművelődési, társadalmi szerv, helyi bizottság (gazdakör), munkásotthon, egylet, szövetkezet, gazdasági, ipari, kereskedelmi egyesület, alkalmi egyesületek, hivatalos szervek, intézetek, megye, község, amennyiben a fenntar­tást elvállalják, vagy egyének (pap, tanító, jegyző stb), akik a bizottságtól felhívást, illetve enge­délyt nyernek. Népművelési tevékenység kifejthető : a) isme­retterjesztő előadások (előadássorozatok) és b) nép­művelési tanfolyamok által úgy a férfiak, mint a nők között. a) Ismeretterjesztő előadások. Az ismeretterjesztő előadások (előadássoroza­tok) célja az érdeklődési és művelődési vágy fél­ébresztése, hasznos ismeretek gyarapítása, szép, jó, igaz iránt fogékonnyá tenni, faj- és embersze- retetet, nemzeti érzést növelni. Közelebbi tárgyát a helyi viszonyok szabják meg. Minden előadást egy-két mellékszámmal, p!. szavalattal, énekkel, monolog, dialog stb. játékkal élénkítik és a mel­lékszámokban való aktiv részvételre — nemre való tekintet nélkül ~~ a község felnőtt ifjúságát nye­rik meg Ezt a célt szolgálják a műkedvelői elő­adások is b) Népművelési tanfolyamok. A tanfolyam előre biztosított hallgatósággal, meghatározott terv, tananyagbeosztás szerint meg állapított órarend alapján lefolytatott népművelési tevékenység. Analfabéta tanfolyam célja vagy csupán ág, írásnak és olvasásnak, vagy ezenfelül négy szám­tani alapműveletnek megtanítása is.

Next

/
Thumbnails
Contents