Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)

1928-08-25 / 68. szám

2

Békés

1 928 augusztus 25.

1 gyulai községi polgári fiúiskolában a

javító vizsgálatok augusztus 30-án a felvételi és tantervkülönbözeti vizsgálatok pedig 31-én reggel 8 órakor kezdődnek. A pótbeirások szeptember hó t-én és 3-án 9—1 óráig lesznek. Beíráskor fizetendő 14 P 80 fill. Tandíj egész évre 28 P. A tanév ünnepélyes megnyitása szeptember 4-én lesz. Az előadások 5-én kezdődnek. Igazgatóság.

A gyulai állami polgári leányiskolában a javitóvizsgálatok az alábbi szorrendben tartatnak meg : augusztus 29-én délután 3 órakor az I. és II. osztályosoknak. 30-án reggel 8 órai kezdettel a III. és IY. osztályosok javitóvizsgálatai tartatnak meg. 30-án délután 3 órakor lesznek a felvételi és tantervkülönbözeti vizsgálatok. A pótbeira- tások szeptember 1-én és 3-án 9—1 óráig tartatnak meg. Fizetendő dijak : Tandíj egész évre 28 P Beiratásidij 1 P 50 fill. Iskolai alapokra befizetendő dijak 14 P 04 fül. Iskolai ellenőrző könyvecske, iskolai igazolólap és házirendszabályok dija összesen 1 P 20 fill. Szeptember 4-én az iskolából templomba vonulás reggel fél 9 órakor, Veni Sancte, 10 órakor tanévmegnyitó ünnepély. A rendes tanítás szeptember 5-én reggel 8 órakor kezdődik. Erre az időre minden tanuló köteles magát a szükséges tankönyvekkel és taneszközökkel eb látni.

A bel 6s külterületi áll. el. és továbbképző iskolákban a beírások szeptember hó 1, 3 és

4-én délelőtt 8—12 óráig tartatnak meg. Az első osztályú tanulók születési tanúsítványukat, a felsőbb osztálybeliek értesítő könyvecskéjüket hozzák magukkal. A szegény tanulók tankönyv segélyben részesülnek és a beirásidij fizetése alól felmentetnek. A tanév ünnepélyes megnyitása szeptember hó 5 én. A tanítás kezdete szeptember hó 6 ánA szarvasi róm. kát. egyház rohamos fejlődése.

Az életrevalóság és összetartás gyönyörű eredményeket mutat fel a szarvasi róm. kát. egyházban, mely az Alföld egyik legnagyobb lutheránus községében rövid idő alatt hatalmas fejlődésnek indult. A haladás gyors menete főleg kiváló

plébánosának, Fetser József pápai kamarásnak érdeme, de mellette a báró Bentz és a gróf Bolza családok hitbuzgalma és lelkes áldozatkészsége, valamint a róm. kát. hívők egyetértő, odaadó munkássága is fontos tényezők.

Nemrég épült fel az uj róm. kát. iskola modern, imponáló, egyemeletes épülete, melynek földszinti részét üzlethelyiségek foglalják el.

A szarvasi piactér környéki épületek közül legfeljebb az evang. egyház és az Árpád-szálloda épületkolosszusa versenyezhet vele. Az 1812-ben épült Szent Klára nevet viselő, kegyúri templom jelenleg teljes átrenoválás alatt áll. Nemcsak építkezésekben, de társadalmi mozgalmakban és a hitélet terén is rendkívül intenzív munkásságot fejt ki a szarvasi róm. kát. egyház

H 1 R K Iá.

Személyi hír. Dr. Lukács György v. b. t. t., országgyűlési képviselőt, az Országos Képzőművészeti Tanács elnökét a belga király a belga művészeti kiállítás megszervezése körüli érdemeiért a belga koronarend nagykeresztjével tüntette ki. Mint ismeretes, ez a két évvel ezelőtt megtartott kiállítás, amelyben a flamand művészet legértékesebb remekeiben gyönyörködhetett a közönség) a háború utáni kulturális kapcsolatok felvétele tekintetében a legjelentősebb események egyike volt.

Áthelyezések a nagyváradi rém. kát. egyházmegyében. Az egyházi főhatóság Takácsg Dénes s. lelkészt Debrecenből Szarvasra helyezte át. Novák Gyula ujmisést Újkígyósra rendelte. Farkas István s. lelkész Orosházáról a debreceni Thereziauumba megy II. prefektusnak, loth Imre ugyaninnen Orosházára. — Dr. Rózsa Jenőnek Debrecenbe és Ioángi Györgynek Szarvasról Gyulára történt áthelyezéséről múlt számunkba irtunk.

A gyulai Józsefvárosi Olvasókör folyó hó 26-án délután 2 órakor saját helyiségében az építkezésre vonatkozólag rendkívüli közgyűlést tart. Tekintve a tárgy fontosságát, a kör összes tagjainak szives megjeleuése kéretik.

Házassági évforduló. Reilinger Károly városi főjegyző,lh. polgármester és neje most ünnepelték szűk családi körben házasságuk 25 éves jubileumát, mely alkalommal sokan üdvözölték őket.

Jóváhagyott törvényhatósági bizottsági határozat. A belügyminiszter a vármegyének azt a határozatát, amellyel az Országos Tisza István Emlékbizottság Szoborbizottsága részére 4000 pengőt szavazott meg, jóváhagyta.

Varos! közgyűlés. Gyula város képviselőtes tülete augusztus 29-én, szerdán reggel 9 órakor a városháza nagytermében rendes közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. A városi bábák fizetésének újabb megállapítása tárgyában tanácsjavaslat. 2 Fóris Dezső és társai városi ideiglenes napidijasok ké reime 1923—27. évekre lakbér megállapítás és utalványozás iránt. 3. A testnevelési alap költségvetési biztosítása tárgyában hozott határozat módosítása. 4. A Magyar Városok Országos Kongresszusának megkeresése egy közgazdasági egyetemi tanszék felállítása költségeihez való hozzájárulás iránt. 5. Gróf Tisza István emlékszobor müvének felállitási költségeihez hozzájárulás iránt tanácsjavaslat. 6. A gyulai tüdőgondozó intézet anyagi támogatása tárgyában tanácsjavaslat. 7. A fiú és leány iparostanonciskola 1928 —29 tanévi költségvetése. 8. Az állami polgári leányiskola dologi kiadásainak 1928—29 tanévi költségvetése. 9 Gyula város 1929 évi házipénztári. Erzsébet ápolda és mezőgazdasági pénztárának költségvetése. 10. Virilisek névjegyzékének kiigazítása tárgyában bizottság kiküldése. 11. Illetőségi ügyek. 12 Póttárgysorozatba felveendő ügyek és a közgyűlést megelőzőleg 24 órával beadandó önálló indítványok.

A szarvasi mezőgazdasági Iskola gazdasá gának épületeire mint legolcsóbb ajánlattevő, megbízást kapott Nagy Sándor (Szolnok) 297.177 P költségvetési ár mellett. Kilenc pályázat érkezett be. Ezek közül felemlítjük Hajdú József és társát (Orosháza) 305541 P, Bányai és társát (Békéscsaba) 307.133 P, Wagner és társát (Békéscsaba) 338.192 P, N. Szabados Józsefet (Gyula) 314951 P.

Meghívó. Az Újvárosi Olvasókör választmánya folyó hó 26-án, vasárnap délután fél 4 órakor ülést tart. Az ülésre a választmány tagjait meghívja dr. Kiss László, elnök.

Egy kis csevegés a zenéről.

Irta : Gutwill Gyula zenetanár.

Tisztelettel ajánlom : Dr. Varga Gyula polgár- mester urnák és mindazoknak, kik a gyermek- nevelést igazán a szivükön hordják.

Egy alföldi kép:

Meleg, szélcsendes nyári est . . . a nap már biborköntösébe öltözött, mind inkább alkonyodéban van Dús mezőn a nyáj vígan legel, a fűben kóbor méh fuvolázik, két fürjecske talán bujósdit játszik s aranyos meghitt a dolog. De im, a pásztor előveszi magacsinálta füzfasipját és egy perc sem telik el, már is hallani véljük, hogy ; „Cserebogár, sárga cserebogár.“ Majd talán, hogy: „Mi füstölög ott a síkon távolban?“ vagy más szerelmes, mélabus dalt Én a gondolat szárnyain hozzásimulok s csak azt látom, hogy amit a mi pásztorunk szóval nem tud kifejezni, egyszerű kis tilinkóján panaszolja el szive-lelke érzelmeit. Ne is háborgassuk őt csendes magányában, hadd reméljen a maga módja szerint, ki tudja, milyen sebeket gyógyít vele ?

Menjünk egy kicsit vissza a múltba, a hatezeresztendőről tanúskodó zenetörténet könyvéből föllapozom a „Biedermayer-korszakot“. Lássuk csak, hogyan hódoltak abban az időben a zenének ?

Éppen belépek egy vendégszerető házba, alig foglalok helyet, már is hozzák elébem a sörrel telt korsót. Ahogy gyanútlanul az ajkamhoz emelem azt, egy kis meglepetés ér s hallom a korsó fenekén elrejtett zenélő szerkezetnek sörivókról szóló pajkos dalát.

Egy másik kép: — karácsony este van.

Magam előtt látom, amint a dúsan megrakott fenyőfát egy zenélő talapzat forgatja, miközben kellemesen csendül meg a dal; „Stille nacht, Heilige nacht“. A menyasszony mit kaphatott volna mást névnapi ajándékul, mint egy cukorkával telt, avagy egy kézimunka dobozt, melynek fedelét ha felnyitottuk, benne egy zenélő automata szólalt meg. A falióra ütését is hiába vár tűk, mert a helyett egy több darabot magába foglaló zenélő szerkezet jelezte az órát, a múló időt Es igy ment ez leleményesnél leleményesebb változatban.

Ez az elmúlt idők zenét kedvelő módja azonban nem hagyott a hallgató Ínyére mély nyomot, nem fürösztötte meg lelkét egy megfoghatatlan érzés, csak hogy éppen szórakoztató, kellemes volt. De az idő egyre halad : az emberi elme nem nyugszik és a zenélő automata a sip- ládától a zongoraverklin át egész a mai kor gramofonjáig és megannyi találmány már a múlté. Ma már a „rádió“ az, ami közvetíti messze távol kulturközpontjaiból a zenét is. Ez már az összes találmányok között a legtökéletesebbnek mondható, mert a momentán, az eleven előadások szócsöve lett. Legyen azonban bármilyen tökéletes e találmány, sohasem fogja sem betölteni, sem utolérni hatásában a közvetlenül előadó zenét.

Mert mi a zene ? Általánosan csak igy felelhetek rá: A mindenható Istennek egyik meg becsülhetetlen jótéteménye, amellyel az emberiséget megajándékozta, a kimeríthetetlen kutforrás, ahonnan a szomjuhozó lelkek, ki-ki a maga egyéni és lelkimüveltsége szerint meríthet. Folyton zsibongó dal, amely öntudatlanul a lelkűkben él. Imádság és balzsam az elfáradt telkekre, gyógyító ír a sebzett sziveknek. Hogy mi a zene ? Hangulat, amely fölényes könnyedséggel játszik az emberi szív húrjain, de egyúttal a legjobb barát is. Külföldön kisebb, már 8—10 ezer lelket számláló városokban is zenei élet van. Ott nem ritkák a 100—200 tagot számláló énekkarok s 60—80 tagot reprezentáló zenekarok, illetve ének es zeneegyesületek. É?, hogy mit jelent egy város egészséges társadalmi életére az ilyen egyesülés, bizonyítani, azt hiszem fölösleges.

Csoda e, ha államok, városok, társadalmi alakulatok díszes templomokat építenek, hogy áldozhassanak a művészet oltárán. Sajnos — sem Gyulának, sem Békéscsabának nincsen ilyen temploma. És végül difinicióképen állíthatom, hogy a zene olyan világhatalom, amely sok sok ezer kiválasztott embert hiv szolgálatába és millió, meg millió lelket bűvöl meg varázs erejével, rajongó hódolatra kényszerítve azokat. De ha valaki tőlem kérdi, hogy mit értek én zenélés alatt ? Akkor ezt felelhetem : zenélés alatt a tiszta léleknek azon megnyilvánulását értem, amely az érző és halló szervek közreműködésével zenei hangok által kifejezhető. És kérdem kedves olvasóm : Vájjon minden zenélésnél igy van ez ? Sajnos, nem. A zenének is, mint minden művészetnek vannak kufárjai. Van egy hatalmas ellensége, a ponyvairodalom. A szövegíró felhasználja a dallam varázs erejét s igy indul romboló útjára. Fosszuk meg a dallamot szövegétől s kitűnik, hogy a dallam nélküli szöveg silány verselés, amely sokszor, de nagyon sokszor egyenlő a semmivel. Ez pedig nem muzsika. Éz olyan távol áll a zenétől, mint a szobafestés a festő-