Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)
1928-08-18 / 66. szám
LX. évfolyam 66. szám. Szombat Gyula* 1928. augusztus 18 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. Dil/lVil/u HHJTSKAI, TÁSMDALM1 ÉS KÖZöAZDÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Szent István-napi ének. Nem cikket, hanem éneket, ódát kell írni Szent István napjára, amikor az első keresztény és koronás magyar uralkodó névnapját ünnepeljük. A magyarság legmagasztosabb, legkiemelkedőbb és legragyogóbb ünnepe minden esztendőben Szent István király napja és nincs prózai szó, mely méltóképen kifejezésre tudná juttatni azt az örömet, azt a hálával teli visszaemlékezést, amelyet fölidéz bennünk Szent István király napja. Dalolni kell erről, zsolozsmákat, fohászokat és himnuszokat kell zengeni, hogy méltóképen adhassunk kifejezést az első és megszentelt magyar király névnapja feletti örömünknek. És a dalos magyar nemzet ajkán minden bizonnyal megszületik ez- idón is az a szózat, mely fölszáll az egekbe Szent István királyhoz és meghívja őt arra az ünnepségre, amelyen a megcsonkított és letiport magyarság fog áldozni az ő megszentelt emlékének. A Szent István-napi örömben résztvesz az egész ország lakossága. De nemcsak a megcsonkított Magyar- ország népe fogja ünnepelni Szent István király emlékét, hanem eljönnek ide hozzánk a megszállott területek magyarjai is, megnyílnak az uj határok és a régi Nagymagyarország népe összetalálkozik, hogy ünnepelje a legelső fölszentelt magyar király napját. De még ez sem minden. Mintha csak Szent István hivó szavára történne, az Amerikába szakadt magyar véreink is eljönnek ezidén Szent István napjára, hogy együtt lehessenek velünk, itt, az óhaza földjén, ahol augusztus hónap húszadikán, fölemelő ünnepségek keretében bemutatjuk az öröm és hála áldozatát Szent István királyunk szellemének. A tragédiás idők folyamán szétszórt magyarok, az eltévedt bárányok összeg.yülekeznek a haza földjén és hivó szózatot uienesztenek Szent István királyhoz: Jöjj el Szent István, Jövel István király, Téged magyar kíván . . . Igen, hívunk ... Jöjj el tehát István király és nézz körül a te magyarjaid között. Lásd meg a nyomorúságunkat. Nézd, hová jutottak a te nagyjaid, akiket oldott kéve módjára széthullajtott a forrongó idők vad szele s akik hatalmas erővel igyekeznek újra összeseregleni a te fölszentelt királyi sátrad köré. Jöjj el István király és lásd meg, hogy mik vagyunk most a világháború, forradalmak, szanálások és megcsonkítások után. Nézd és lásd te magad is az átkos Trianon eredményét. Halld meg az elszakadt magyarok fájdalmas jaj kiáltásait, halld meg a magyar anyák kinszavát, kiknek az öldöklésből megmaradt fiai idegen járom alatt senyvednek és halld meg azt a szivbéli fájdalmat, mely az összma- gyarság ajkáról repül Feléd, hogy meggyőzzön téged a mi nagy szenvedésünkről és arról az igazságtalanságról, mely bennünket ért, mióta Folyó hó 16 án tárgyalta a gyulai kir. törvényszék a 15 évvel ezelőtt meggyilkolt Ludvig Jakab tanyai gazdálkodó ügyét. Az ügy előzményei a következők: 1913 ban egy nyári hajnalon Gyula város melletti egyik tanyán m-gölve találták a szomszédok Ludvig Jakab gazdálkodót, aki egyedül élt tanyáján. A rendőrségi nyomo zás rögtön megindult, egy gyanúsítottat le is tartóztattak, azonban — mint később kiderült, — a n*gy apparátussal megindult nyomozás számbavehető eredményt nem tudott akkor elérni. Lassanként — hiszen 15 év telt el — az egész ügy feledésbe is merült. Most néhány hónapja történt, hogy a rendőrséghez névtelen levél érkezett Gyulaváriból, melyben a levélíró megnevezi az egyik gyilkost. A rendőrség azonnal kiszállott s a mezőgazdasági munkával foglalkozó gyanúsítottat azonnal kihallgatta, aki a már csaknem elévült gyilkosság körülményeit elmondta s abban vállalt szerepét is beismerte. A tegnap megtartott tárgyaláson vádlott elmondta a gyilkosság történetét. E szerint az akkor 17—18 éves vádlott 1911 ben megismerkedett egy gyulavári fiatalemberre], akivel azonban bar ti viszonyban nem volt. Ez a fiatalember bevonult katonának s amikor 1913 hau leszerelt, egy Ízben, beszélgetés közben megemlítette, bogy jó lenne »pénzt szerezni«. Erre legalkalmasabbnak tartaná, ha meglátogatnák Ludvig Jakab tanyai gazdálkodót, aki egyedül él s pénzét mindig magánál hordja. Egy esős nyári éjjel el is indaltak Lud- vighoz. Bekopogtattak s szállás kérés ürügye nem te vagy földi atyja ennek a népnek. Jöjj el István király ! ... és miután megláttad szenvedéseinket s meghallottad panaszainkat, miután meggyőződtél magad is a magára hagyott magyar nemzet szomoruságos helyzetéről, vegyél részt magad is a mi sovány örömünkben és lásd, hogy mindezek dacára is még van erőnk örömnapot ülni a te neved ünnepén. A széthullajtott magyarok Északról és Délről, Keletről és Nyugatról összesereglettek a Te ünneplésedre, jelenj meg itt közöttünk és hozd le magaddal Csaba vezér tejut- járól a győzelmi zászlót! alatt bementek az udvarba. Ludvig megengedte, hogy amig az eső eláll, meghúzódhassanak az eresz alatt. Mikor aztán a gazdálkodó he akart menni a szobába, megragadták s amig vádlott tartotta a szerencsétlen embert, társa több késszurást ejtett Ludvi- gon. Sőt, amikor Ludvig már négykézláb mászott sebesülten a kút felé, társa folyton szúrta s válogatott kínzásokkal siettette halálát. A szerencsétlenen a boncolás 28 kós- szurást talált. A halott Ludvig mellényzsebéből társa kivette a pénzt s aztán otthagyták a halottat. Hazamentek, útközben egy szót sem váltottak, csak társa mondta elváláskor, hogy másnap találkoznak. Ő másnap reggel — vasárnap lóvén — fölvette az édesanyja által kikészített tiszta ruhát s bemeut a városba. Útközben találkozott cinkostársával, aki 70 koronát adott át neki azzal a kikötéssel, hogy egy szót se szóljon senkinek. Vádlott aztán vett egy órát, elment néhány korcsmába, ahol néhány hasonlókorú pajtásával mulatozott s rövidesen nyakára hágott a 70 koronának. Odahaza szülei vallatóra fogták, hogy a levetett kabátja ujja miért véres. Édesapja össze is verte, ő azonban megmaradt állítása mellett, hogy a kabátujjon észlelt vér orrvérzésből ered. Amikor kukoricakapálás közben most a rendőrség és csendőrsóg hozzáment, nem is 8-jtette az okot, mert azt hitte, hogy ügye már régen elévült. A gyilkosságban nem akart résztvenni, sőt mondta társának, hogy szülei agyonütnék, ha ő ilyesmit cselekedne. Egy tizenöiéves gyilkosság perének tárgyalása a gyulai törvényszéken. Ludvig Jakab eggik gyilkosa 3 évi fogházat kapott.