Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)

1928-08-04 / 62. szám

1928. augusztus 4. Békés 3 Tűzoltó nap Gyuláin* Az ünnepély sorrendije A Gyulai Önkéntes Tűzoltó Egyesület 40 éves fennállása ünnepélyének műsora: Folyó hó 4-én, szombaton délután 2 óra 14 perckor fogadtatás, 6 órakor a csapat testületileg a Szent József temetőbe vonul, ahol az elhunyt tűzoltó bajtársak érdemeit Dr. Marinovich Imre, az Orsz. Tűzoltó Szövetség alelnöke fogja méltatni. 8 órakor toronyzene. Fél 9 órakor fáklyászene a város főbb ut­cáin keresztül. Folyó hó 5-én, vasárnap reggel 5 órakor ze­nés ébresztő. Délelőtt 8 órakor a künbözö felekezetek tem­plomaiban . istentisztelet. Háromnegyed 9 órakor a városháza nagy­termében diszgyülés. 10 órakor vármegyei tüzoltóverseny. Déli 1 órakor közebéd a Pavillonban. Délután 2 órakor kerti ünnepély a Göndöcs kertben. Este fél 9 órakor szinielőadás Színre kerül a „Doktor ur“ c. vígjáték. Az államtitkár fogadtatása Megírtuk több Ízben, hogy az önkéntes tűz­oltó testület 40 éves jubileumára az Országos Tűz­oltó Szövetség Dr. Marinovich Imre államtitkár, szövetségi alelnök urat küldte ki. Értesülünk szerint Marinovich államtitkár ur 4-én, délután a 3 óra 23 perckor érkező vonattal jön, amikor is küldöttség várja az állomásnál és dr. Varga Gyula polgármester fogja üdvözölni. Ezúton kéri fel az önkéntes tűzoltó testület a város közönségét, hogy a kérdéses alkalommal minél többen vegyenek részt ezen a fogadtatáson. Azt is megírtuk, hogy Marinovich állam­titkár ur dr. Márky Barna vármegyei főjegyző, szövetségi elnökhöz fog szállni. Az önkéntes tűz­oltóság a falragaszokon is hirdetett zenés fáklyás körmenetet úgy irányítja, hogy az Erdélyi Sándor utón dr. Marinovich államtitkár ur lakása előtt is elhalad. Igen kívánatos volna, hogy azok, akik a me­netben részt óhajtanak venni, csatlakozzanak a zárt sorokhoz, hogy igy a rend minél jobban biz­tosíttassák és az minél impozánsabb legyen. Este 8 órakor a belvárosi róm. kath. tem­plom tornyából tárogatón toronyzene lesz s csak ennek megtörténte után indul a fáklyászene a Városháza előtti térről. Megemlékezés tűzoltóinkról A megemlékezés szeretteinkről mindig valami kimondhatatlan érzést támaszt lelkűnkben. Fel­támad bennünk a messzeköltözöttek letűnt élete és csodálattal vegyült áhítattal merengünk azok szép­ségein. A megemlékezés mindenesetben nemes szívre valló, de talán hatványozott mértékben tiszteletre méltó akkor, amikor egy testület tagjai mennek ki a temetőbe, megemlékezni azokról, akik életük munkásságával a máig is fennálló s má már virágba- szökkenő intézménynek vetették meg alapját váro­sunkban. Dr. Marinovich Imre államtitkár, az Orsz. Tűzoltó Szövetség alelnökének vezetésével szom­baton délután 6 órakor a temetőbe vonul ki a tűz­oltó csapat, hogy ott az elhangzó beszédek és imák folytán belekapcsolódva az alapítók áldozat készséges szellemébe, — azok iránt való sze­retőiét és háláját kimutathassa. A temetőben megkoszorúzzuk az első parancs­nok s az önkéntes Tűzoltó Testület első tiszti­karának sírjait. Ezzel domborodik ki igazán a tűz­oltó munkának megbecsülése, amely még a siron túl is megőrzi az elhunytál? emlékét. Külön kell megemlékeznünk a tűzoltó testü­let hősi halottjairól, akik itthon tevékeny munkás­ságukat elhagyva a csatatér zajos mezejére vonul­tak és ott halált megvető bátorsággal küzdöttek és életüket áldozták a hazának. A hivatásosak közül hősihalált halt : Wich Márton, az önkéntesek közül: Démusz Gyula és Kovács Mihály. Az alapítók között még életben vannak: Dobay Ferenc és Denhoff Antal, akik minden bizonnyal a legközvetlenebbül emlékeznek meg sir- ban nyugvó baj társukról. S mire fáradtan pihenni tér a nap, a tüz- oltócsapat is visszavonul nemeslelkű vezére után a temetőből és valami csodás érzés tölti el mind­nyájunk lelkét, mert a temető is tanít valamire, arra, hogy a becsületes munka harcosa örökéletü, Jé“ mtámU KM. Tekintetes Szerkesztő ur! Julius hó 24-én érkeztünk meg Kőszegre s a város melletti „Hétforrásának nevezett festői völgykatlanban, mely 500 méterre van az osztrák határtól, telepedtünk le. Persze mindjárt bejártuk a gyönyörű vidéket. A sok fárasztó hegyi ut után táborveréshez fogtunk. Sikerült is olyan tábort rögtönöznünk, hogy valamennyi látogatónk az el­ismerés hangján beszél róla. Sátraink előtt disz- kertek állanak. A tövestöl leültetett páfrányok és ciklámenek vonzó képet nyújtanak. Konyhánkat pompásan elhelyeztük és ami fontos, kitünően mű­ködik. A „kozma“ ismeretlen fogalom, jól élünk. A friss viz és a még frissebb levegő étvágyunkat megkettőzi. Alig várjuk az ételosztó „repete“ ki­áltását. Kirándulásokban is gyakran van részünk. Behatóan megtekintettük Kőszeg régi dicsőségben bővelkedő városát, megfürödtünk a katonai nevelő- intézet uszodájában. Megnéztük a hatalmas nemez­gyárat, majd a posztógyárat. E kirándulásunk napján a kőszegi ipartestület vendégei voltunk. Meglepő az érdeklődés és figyelem, amivel csapa­tunkat a kőszegi iparosok, de különösen elnökük, Dömötör bácsi elhalmozzák. Kirándultunk a 883 méter magas Irottkőre, a badacsonyi hegyek egé­szen jól látszottak. Tiszta időben a Balaton tükre is látható. Az Irottkö semleges zóna, nyugatra tőle az osztrákok által elrabolt Burgenland festői képe tárul elénk. Fáj a szivünk, hogy ez a magyar terület idegen uralom alá került s önkéntelenül szánkra jön a „Nem! Nem ! Soha !“ Ebédünket a tetőn fogyasztottuk el és utána nagyot pihentünk. Visszajövet megtekintettük a steyer házakat. It­tunk a Hermann-forrás kristályvizéből, este hét­órára hazaértünk és farkasétvággyal fogyasztottuk el a csapat közszeretetben álló „Józsi bácsija“ által szakértelemmel megfőzött csipetkés-füstölt- husos-bablevest. Nagy örömmel nézünk a holnapi szombathelyi és a pénteki lékai kirándulás elé, ahová határátlépéssel fogunk kijutni. Az egész csapat egészséges és jókedélyü valamennyi, isme­rőseiknek üdvözletüket küldik, amellyel én is vagyok kész hive 0 L. Horthy Miklós kormányzó távirata Gyula városához. A gyulai Diirer-ünnepség alkalmából az ün­nepség résztvevői és Gyula városa hódoló távirat­tal üdvözölték nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzót. Az üdvözlésre most érkezett meg a kabinetirodától a válasz Varga Gyula dr. polgár- mester címére. A távirat szövege: „A kormányzó ur Őföméltósága az orszá­gos Dürer-centenuárium alkalmából Gyulán tar­tott ünnepség résztvevőinek és a halhatatlan művész származási helye lakosságának nevében távirati utón tolmácsolt hódolatot szives köszö­nettel fogadni méltóztatott. Aláírás : Államtitkár, a kabinetiroda főnökhelyettese.“ Enyves-u. <$. számú ház eladó. 483 1—3 Zrínyi-utca 10. számú ház szabadkézből eladó. Értekezni lehet ugyanott 483 1-3 fi WmM m. Hír. íéébMií Az iskolába csak 17 évesnél idősebh ifjak vehetők fel. A képzés 2 évig tart s a tanév min­den év október hó 1-én kezdődik. Azon tanuló kérvénye, ki saját költségén óhajtja elvégezni az iskola kétéves tanfolyamát, az igazgatósághoz cimzendő; aki pedig államköltséges óhajt lenni annak kérvényét a nagyméltóságu m kir. föld- mivelésügyi minisztériumhoz kell címezni, de ez is az igazgatósághoz adandó be. A kérvényhez a következő okmányokat kell csatolni: 1. születési anyakönyvi kivonat, 2. iskolai bizonyítvány legalább IV. elemi osztály elvégzé­séről, 3. himlöujraoltási bizonyítvány, 4. orvosi bizonyítvány arról, hogy a folyamodó a gazdasági pályára alkalmas, ép és egészséges testalkattal bir s ragadós betegségben nem szenved, 5. községi erkölcsi bizonyítvány, 6. hatósági bizonyítvány, melyben igazoltatik, hogy a folyamodónak, vagy szüleinek hány kát. hold földbirtoka, vagy bérlete van, folytatnak-e tényleg gazdálkodást és politikai tekintetben kifogástalanok-e? 7. szülői nyilatkozat arról, hogy fiuk belépése az iskolába tudtukkal és beleegyezésükkel történik, vele a kétéves tanfolya­mot elvégeztetik, őt kellő ruházattal és tanszerek­kel ellátják és az ellátási dijakat pontosan lefizetik. Egy tanuló által fizetendő különböző dijak tanévenként összesen 300 pengőt tesznek ki. Bő­vebb felvilágositést ad a m, kir. földmivesiskola igazgatósága Békéscsabán. M X 5t m K. A vármegyei közigazgatási bizottság augusz­tus 13-án tartja rendes havi ülését. Törők M hály énektanár. Készséggel közöl­jük, hogy Török Mihály kétegyházi kántor a m. kir. zeneakadémián énektanári oklevelet szerzett. Primfela. Hanga Dániel, a Jézustársaság tagja julius hó 31-én reggel 8 órakor tartotta első szentmiséjét szülőfalujába Endrödön. Az uj misés első miséje iránt megyeszerte nagy volt az érdeklődés Az uj misés a gyulai főgimnáziumnak volt kiváló növendéke. Az őrszem, a gyulai katolikusok hitbuzgalmi lapjának augusztusi száma rendkívül érdekes és gazdag tartalommal folyó hó 7-én jelenik meg. Közigazgatási bejárás. A kereskedelmi mi­niszter a Sváb Lőrinc és Sándor szentetornyai lakosok iparvasutjának Nagyszénás állomáshoz való csatlakozása tárgyában a közigazgatási bejárást Seidl József miniszteri osztálytanácsos vezetésével elrendelte és a tárgyalást augusztus 11. napjának délelőtt 10 órájára tűzte ki és az összegyülekezés helyéül Nagyszénás állomás felvételi épületét je­lölte meg. Érlesités. A gyulai róm. kath. kántorválasz­tásra érvényes szavazók névjegyzéke folyó hó 12-én délelőtt 11 órakor lesz véglegesen lezárva, azért a múlt évről egyházi adóval hátralékban levő hitközségi tagok csak úgy nyerhetnek szava­zati jogot a kántorválasztásra, ha hátralékos egy­házi adójukat a jelzett ideig befizetik. Az adósze­dők vasárnaponkint délelőtt 9—11-ig a belvárosi róm kath. elemi fiúiskolában tartózkodnak az egy­házi adó átvétele céljából. Többek herdezősködésére közöljük, hogy az anyatemplom Lisieuxi kis szent Teréz szobra alap­jának remek aranyozási munkálatát Steigerwald János igazgató végezte díjmentesen s a tőle meg­szokott művészi érzékkel. Gazdasági eseiédlakás. Az 1907. évi tör­vény elrendelte, hogy a gazdasági cselédlakásokat úgy kell építeni, hogy minden nős vagy családos gazdasági cselédnek külön szobája és kamrája le­gyen és ezen munkálatok teljesítésére 10 évi ha­táridőt számított a törvény. Most a földmivelés- ügyi miniszter ezen törvény pontos végrehajtását követeli és elrendelte, hogy ha a vármegye még szabályrendeletet ebben a tekintetben nem alkotott volna, ide vonatkozó törvényes kötelességének ha­ladéktalanul tegyen eleget.

Next

/
Thumbnails
Contents