Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)
1928-07-11 / 55. szám
Szerda liX. évfolyam SS. szám. Ctynla, 19S§. Julius 11. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben. . . 1 P 60 fill Vidékre . . . 3 P 20 fill Hirdetési dij előre fizetendő. r r MiTiKAI, TÁBftABAUfl ÉS KÖZti AZDAKZATi HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér 7. sz. Dohay János könyvkereskedése; hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterelc inté- zendők, — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombatonAratás. Elérkezett az óv gazdaságilag legszebb izaka. Megkezdődött a vetés értékelése, megkezdődött az aratás. A pacsirta énekébe bele- esendül a kaszapengés és a legfenségesebb Orcheszter háládéit zeng a Tereaitönek, a inindenség hatalmas Urának. A magból mag lesz s titokzatosan szökken szárba, hogy megsárgulva, bearanyozza a határt: a délibábos rónát, a lankás hegyoldalakat. Megkezdődött a munka : az élet munkája s még a csillagok álmosan hunyorgónak, mikor a kibontakozó hajnal munkában találja a föld népét. Mire az élet fejedelme felbukkan a keleti ég peremén, a karok izmai ütemben suhogtatják a pengő kaszát, rendeken hever az élet s keresztek törik meg a végtelen rónaság síkját. Aratás van. A magyar veríték bőven öntözi a magyar rögöt, hogy a könnytől-vér- tói ázott föld legyen a magyar remények gazdasági fundamentuma, a szebb jövendő gazdasági ereje. S mintha az Ur Isten is a ma- gjar őserőt akarná gyarapítani s mintha a kicsavart kard helyett a pengő kaszát akarná honfoglaló fegyverré kovácsolni. A kaszapengésből kihangzik a biztató ige : Rajta magyar, rajta ! Igen, rajta, a nagy honfoglaló munkára amelynek fegyvere a kasza és a kalapács, ereje az a bizakodó érzés, amely ünneppé teszi az aratást, lett légyen az anyagi vagy szellemi aratás. Szellemi aratás! ? Annak is most van az ideje. Az iskolák, az alma materek kapui be csukódtak s a magyar jövendő letéteményesei ragyogó szemekkel, lélekben meggyarapodva, szívben megerősödve térnek pihenőre. A ma gyár kuliura aratása épen olyan fenséges, mint az aranykalász aratása. Az ifjúság csengő kaeaja, az iskolai csengők utolsó kondulása, a tanítói ajkak bucsnzója mind, mind az izmosodó remény harmóniáját alkotják s a kasza- pengéstől kisérve beledörgik a letiport föld levegőjébe: Lesz még Nagy-Magyarország! Aratás ? ! . . . Van-e ennél fenségesebb kifejezője az életerőnek ? Van szebb szimbó luma az örökkévalóságnak? Van e nagyobb bizonyítéka a feltámadásnak ? Nincs. Különösen nincs magyar vonatkozásban, amely vonatkozásnak leghatalmasabb energiája a hazaszeretet. Nem lehet egyetlen hazáját •zerető magyar szív, amely ne gondolna a magyar ügy elveszett magvára, amelyet éleszt az igazság melege, hogy ragyogó aranya legyen ezeréves tradícióinak. Aratás ! . . . Magyarok, akik aratjátok az aranykalász hullámzó tengerét, tegyétek ezt imádságos lélekkel s azzal a hittel, hogy minden bő aratás lendítő erő a feltámadás felé. Magyar ifjak, akik egy esztendő szellemi magvát tettétek telketek, szivetek csűrébe, gondoljatok arra, hogy erre az elraktározott energiára nagy feladat vár: a feltámadás nagy feladata. S ha a rónák arató inak dala összecseng az iskolai Te Deumok akkordjaival, ha a veritékes homlobu kasza- pengetök szive összedobban a szellemi munka letéteményeseinek szivével: akkor nincs erő, nem is lesz, nincs hatalom, amely megakadályozhatja az igazság feltámadását. A rá. ÉHási Mái ülése. CI928. julius 9.) Az ülés megkezdése előtt elnöklő főispán meleg szavakkal omlékezett meg arról a nagy veszteségről, amely úgy az országot, mint vár megyénket Bartóky József v. b t. t., földmive lésügyi államtitkár elhunytéval érte. Bartóky József 1865 ben Békéscsabán született Közéleti működését Békéscsabán kezdette mint szolgabiró, azután orosházi főszolgabíró, majd a vármegyének főjegyzője lett Innen e vármegye falai közül indult el diadalutjára az a szelíd és tiszta fénnyel tündölkő lángelme, amely nemcsak az állami kormányzat terén alkotott maradandót, de a legfenségesebb lelkivilágban, az irodalomban is fénylő csillagként ragyog. Életét a munka szeretete, szaktudás, hihetetlen energia és képesség jellemezték. A vár megye közéletében nagyon fontos szolgálatot tett; az agrárszocialismus leküzdésére, — mely akkor ütötte fel fejét — alkalmas törvény meg alkotása az ő nevéhez fűződik. Békésvármegye közéleti nagyjainak oszlopcsarnokából hivatott el magasabb állami érdekek szolgálatába csak azért, hogy a földmivelésügyi kormánynak le gyen egyik erős oszlopa. Vármegyéjét nagyon szerette, mert mikor a közéleti munkásság fárasztó hétköznapjaiból elmenekült a pihenés va sárnapjaiba, gondolatai mindig visszaszólnak Békésmegyébe s annak délibábos, araryk&lászos rónáin pihentek meg. Éltető eleme a munka volt. Életére jellemző az, hogy azt a tollat, melyet nyugalomba vonu lásával letett, ismét felvette, hogy lelkének gazdag kincseit szórja szerte szét a magyar közönség leikében s gyönyörű Írásai mindig az alföldről szóllak, melyet oly nagyon szeretett. Bartóky József nincs többé ! Lelke elszállt közülünk! De én hiszem, hogy a „vanitatum vanitas“ után ezen lélek visszaszáll köreink s ha most az égi hazából visszatekint a földre, régi pátriáján szeretettel pihen meg. Emlékét Békésvármegye mindenkor szere tettel fogja megőrizni. Méltóztassék felhatalmazni arra, hogy a közigazgatási bizottság nevében a gyászoló csa Iádnak őszinte részvétünket tolmácsoljuk. Az őszinte szeretetnek s a veszteség felett érzett fájdalomnak az elnöki székből történt tol mácsolása a bizottság tagjára mély hatással volt Az alispáni jelentést a szabadságon lévő várm. főjegyzőt helyettesitő dr. Pánczél József várm. II. főjegyző olvasta fel. Fontosabb részeit az alábbiakban közöljük Személy és vagyonbiztonság terén emli t ésre méltó változás nem állott be. öngyilkosság 14, baleset 34, tüzeset 4 eset ben volt. Kereskedelem és ipar téren a pénztelenség miatt javulás nem tapasztalható. A mezőgazda- sági munkások helyzete a bő aratást tekintve jónak mondható, de a gazdasági munkák befejezte után a munkások foglalkoztatása nagy gondot fog okozni, mert alig remélhető, hogy akár vármegyénkben, akár Csonka Magyarország más részében foglalkoztathatók lennének. A társulatok legnagyobb részt befejezték a parterősitési munkálatokat. Valószínű, hogy az ősz folyamán lesznek még földmunkák, azonban a társulatok inkább az úgynevezett „digóvaí“ dolgoztatnak, mert ez olcsóbb, mint a kubikos talicskás munkája. Feliratot javasol tehát a jelentés, hogy a kormány eszközölje ki munkásaiknak a velünk barátságos viszonyban lévő államokban való elhelyezését s megkeresni javasolja az ármentesitő társulatokat oly irányban, hogy ha valamivel többé is kerül a kubikos munkások alkalmazása, azon fontos szociális szempontnál fogva, amelyet a hatóságoknak szem előtt kell tartani, kubikos munkásokat alkalmazzanak. Mint szomorú jelenséget említi fel a jelentés azt a tapasztalati tényt, hogy a földbirtokreform során kiosztott földeken a termés szem mel láthatólag sokkal silányabb, mint a többi földeken. A tengeri kapd lattan, a kalászosok gazzal vannak telve. Ennek legfőbb okát abban látja a jelentés, hogy a földhöz jutottak nagy részének nincsen igája, földjüket sohasem trágyázzák, úgy hogy egy pár év múlva, ha a kiosztott földeken a helyes gazdasági művelés lehetősége nem biz- tosittatik, a legszomorubb következményekre kell elkészülni. A bizottság az előterjesztett javaslatokat elfogadta. A közegészségügyi viszonyok junius hónapban — az előző hónaphoz viszonyítva — nem voltak kielégítők. Főként két betegség uralkodott: a kanyaró 243 esetben 5 halálozással és a tuberkulózis 235 esetben 62 halálozással. A pénzügyi igazgatás rendes menetét a múlt hóban mi sem zavarta, Az adóbefizetés gyengén halad, az esedékes előírásnak mindössze 47 százalékát teszi ki. Kir. tanfelügyelő jelentése szerint az elmúlt hónapban az iskolák évzáró vizsgái tartattak meg. A tanítás eredménye az összes iskolákban általában kielégítő volt. Az állategészségügyi viszonyok a Mezőba- rény és Újkígyós községekben járványosán fellépett ragadós száj- és körömfájás miatt kedvezőtleneknek mondhatók, Külföldre szállíttatott 36 szarvasmarha. 98 ló, 76 sertés és 86 juh. A vésztő—köti ütőn a hengerelés folyik, de nagy nehézséggel. A békés—kondorosi útépítési munkálatok serényen folynak; a békésföldvári szárnyvonal földmunkája a vasút: feljáróig szintén elkészült; a gyula—dobozi útépítés munkálatainak vállalati utón való biztosítására a versenytárgyalás julius 12 re kitüzetett oly képen, hogy a nyertes vállalkozó köteles az összes munkálatokat folyó évi december 15 ig teljesen befejezni A gazdasági felügyelő havi jelentéséhez dr. Baviár Gyula szólalt fel s felhívta a bizottság illetőleg a gazdasági felügyelő figyelmét, a lucernában fellépett, s újabban tapasztalt növényi kártevőre, amelynek sárga virága van, s aho!
