Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)
1928-07-04 / 53. szám
LX. évfolyam 53. szám Szerda Ojnla, 1938. jullns 4 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előí r ftzttemlü. PMáTIKAI, TAMKADAIJtl ÉS KÖZöAZááSZATI HKT1LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton A Dürer centenárium gyulai ünnepségei. A fővárosban rendezett ünnepségek befejezése után dr. Luppe Hermann nürnbergi főpolgármester, — mintha mi sem történt volna, mintha egyenesen családi körének pihenést nyújtó nyugalmából jött volna közénk, — oly üdÓD, frissen szállt ki a szombat éjjel berobogott vonatból. Pedig, ahogy jómagyarosan mondani szokluk -• kenyere javát már meg ette. tehát nem fiatal ember Habár nem csa ládja köréből jött is közénk egyenesen, de családi körbe: a Dürer család ősi fészkébe, ősi tűzhelyéhez jóit, s bizonyosan ez a tudat tette mozgékonnyá, fáradt, kimerült idegeit. Fogadtatása szerény, de annál bensőségesebb volt, Az állomás előtti térségen lampionos cserkészek által vont kordonon belül dr. Varga Gyula polgármester fogadta egy pár keresetlen szóval a tanács élén. A térre lépés pillanatában a ref. énekkar köszöntötte s az egybegyűltek lelkes éljenzése és »hoch“ kiáltása között ült fel a város fogatára s nyomban szállására hajtatott kipihennie az ut fáradalmait. A ránkvirradt vasárnap reggelre pedig ahogy az egész világ népe felébredt, a kultúráért élő s azért lelkesedő müveit emberek lelkisztme Gyula felé figyelt; e napon a világ érdeklődésének központja a mi szerény kis eldugott, unalmas, csendes kis városunk volt. A világ itélöszéke előtt álló Csonkamagyar- ország testén úgy fény lett e napon Gyula városa, mint csonka honvéd testén a gyémántokkal ékesített aranyérem Egy nagy lépéssel megint közelebb jutottunk abhoz a hő vágyunkhoz, hogy a műveli nemzetek igazán megismerjék a magyar nemzetet. Vasárnap délelőtt az ünnepségek megállapított program szerint folytak le. A város nevezetességeinek megtekintése után'reggel 9 érakor az ünneplő közönség, élén a nürnbergi főpolgármesterrel, csendes misét hall gattak végig az anyatemplomban, majd pedig onnan visszatértek a városházának akkorra már előkelő közönséggel zsúfolásig megtelt nagytermébe, hol az ünnepségek tulajdonké- peni programja kezdődött A nagyterembe lépő főpolgármestert lelkes éljenzés és sűrűn felhangzó „hoch* kiáltás fogadta. Az ünnepségen megjelent előkelőségek a részükre kijelölt helyeiket elfoglalván, dr. Varga Gyula polgármester rövid üdvözlő szavak kíséretében megnyitotta a díszközgyűlést s bejelentette, hogy annak egyetlen tárgya : Gyula városának az országos Dürer ünnepélyekbe való bekapcsolódása. Idevonatkozó indítványát Erdős Gyula jegyző olvasta fel, amelynek lényege az, hogy Gyula városa a nagy német nemzetnek legnagyobb festője, Dürer Albert emlékét, — akinek édesatya s ősei e városban születtek, — móltókópen megünnepelni kivánja s ezért atyjának szülőházát emléktáblával jelöli meg, a mostani Dürer utcát „Dürer Albert- utcának“, az Ajtós-utcát „Ajtóssy utcának“ s az államrendörsógi palota mellett nyitandó utcát „Nürnbergi-utcának“ nevezik el. Nürn b erg város főpolgármesterét, dr, Luppe Herman urat pedig, aki lejött közibénk, hogy ünne pélyÜDk fényét emelje s elhozta nekünk Nürnberg város baráti kézszoritását, Gyula város díszpolgárainak a sorába iktatja. A felolvasott indítványt lelkes ünneplés és taps fogadta, amelynek lecsillapodtával elnöklő polgármes tér bejelentette, hogy a felolvasott határozati javaslathoz szólásra jelentkezett dr Scherer Ferenc képviselőtestületi tag, aki általáuos figyelemtől kisórve a következő beszéd kíséretében ajánlotta a határozati javaslat elfogadását. Tekintetes Képviselőtestület! Nagy ut volt az, amelyen a Dürer család az Ajtóssy állattenyésztőktől a gyufái ötvösökön keresztül Németország legnagyobb művészéhez eljutott. Magyarországi származását egészen elnyomta a német szellem, de Magyarország adta hozzá a tehetségnek nyersanyagát. A legnémetebb festő családfája magyar talajból, mégpedig éppen városunk talajából nőtt ki. Illő tehát, hogy a nagy művész Gyulán élt őseinek : nagyapjának, apjának és nagybátyjának emlékét maradandóan megörökítsük. Lehetetlen, hogy ez alkalommal reá ne mutassak azokra az élénk kapcsolatokra, melyek a két város közötf a középkorban fennállottak. Nürnberg városa1 má is fennálló szilárd falai mögött egy gyulai polgár talált munkásságának biztos keretet, magyar Ajtóssy nevét az uj környezetben Dürerre változtatva. Ma is áll még a ház, melyben ifjabbik fia, a nagy művész Dürer Albrecht született. Ebben a városban irta meg apjának jegyzetei alapján családjának származását s fényt vetett ezzel Gyula város kulturhistóriájára. Itt festette meg apjának, a volt gyulai polgárnak arcképét, amely most a firenzei Uffizi falát díszíti. Művészetének a tetőpontján állott, amikor Hohenzollern Frigyes nürnbergi várgróf ifjabbik fia, György 1509. január 25-én esküvőjét tartotta a gyulai várban özv. Corvin Jánosnéval Ezzel a házassággal felesége korai halála után kezére került a gyulai uradalom, amelyet csak 1530-ban foglalták el tőle Szapolyai János hívei. És végül Gyula várának 1566-ban a törököktől való elfoglalását egy nürnbergi rézmetsző, Zünt Mátyás örökítette meg s ezzel a munkájával Gyula városának egyetlen megbízható középkori ábrázolását adta. Amidőn tehát polgármester ur azt javasolja, hogy Nürnberg városáról utcát nevezzünk el s nevezett városnak körünkben megjelent főpolgármesterét, dr Luppe Hermann urat városunk díszpolgárává válasszuk, akkor úgy vélem, hidat verünk Gyulán és Nürnbergen keresztül két megalázott nemzet között, melyek most Dürer emlékének hódolva, egy szebb jövő felépítésén dolgoznak Ezért a javaslatot elfogadom s elfogadását a tekintetes Képviselőtestületnek is a legmelegebben ajánlom. Az elhangzott beszedet a közönség lelkes éljenzéssel honorálta. Azután volt még egy felszólalás. A kisgazda társadalom egyik fel tűnő szónoki technikával rendelkező tagja Góg András szólalt fel, szóról szóra a következőket mondván: „Boldog büszkeséggel tölti el az a tudat, hogy annak a nagy Dürernek atyja, aki egyik legnagyobb alkotó művésze volt a világnak — innét, a Gyula melletti kicsiny Ajtósról származott és igy annak a nagy tehetségnek, amely később oly nagyszerűen bontakozott ki, ennek a nagy tehetségnek ereit magyar kenyér és magyar levegő táplálta. Jól eső meleg érzés tölti el, ha elgondolja, hogy a nagy germán nemzetnek egyik világhíres nagy férfiút egy kicsit úgy mi is a magunkénak mondhatjuk Végtelenül helyeseljük a határozati javaslatnak azt a részét, hogy Gyula város egyik utcáját Nürnbergiutcára kereszteli el ; legyen ez Nürnberg városának azért a nagyszerű határozatáért, hogy az ő polgármesterüket ide elküldötte, a móltó- ságos főpolgármester urnák csekély kárpótlás, azért a nagy fáradtságáért, hogy bennünket becses látogatásával szerencséltetni méltóz- tatott.“ A derék gazdát lelkesen megéljenezték. Ezek után elnöklő polgármester szólalt fel. Amikor még tisztelettel bejelentem — úgy mond — azt az örvendetes hirt, amelyet, az imént a főpolgármester ur hozott tudomásomra, hogy t. i. Nürnberg város tanácsa elhatá rozta, hogy egyik utcáját „Ajtós“ utcának nevezi el, az irnépt egyhangúlag elfogadott határozatot foganatosítom. Ezzel a mellette álló főpolgármester felé fordulva a következő szavak kíséretében nyújtotta át neki a díszpolgári oklevelet: „A képviselőtestület azon határozatát vau szerencsém Önnek mély tisztelettel bejelenteni. hogy ezen város képviselőtestülete tő- polgármester urat Gyula város díszpolgárává választotta, amikor Önnek az erről szoló oklevelet átadom, egyutal kifejezést adok azon kívánságomnak, hogy Ön ezen diplomát sokáig megőrizze és a két város között létesüljön ez által egy mély és állandó kulturális összeköttetés, amely szolgáljon mind a két városnak hatalmas előhaladására. Az Isten éltesse !“ S a díszpolgári oklevél Péczely Antal festőművész jeles alkotása. A keresetten egyszerűséggel elmondott bensőséges üdvözlő szavak lelkes éljenzést váltottak ki, amelynek lecsillapulta után dr. Luppe főpolgármester szólalt fel. Mindenek előtt is sajnálatát fejezte ki afelett, hogy nem tud magyar nyelven s igy érzelmeinek nem adhat magyar nyelven kifejezést, Nagy örömmel tölti el, hogy Gyula városa Dürer Albert emlékére ilyen felemelő ünnepséget rendez. A németek büszkék arra, hogy e üalhatatlan művész Nürnbergben született, de a magyarok is büszkék lehetnek rá, hogy Dürer Ősei magyarok voltak. Minden zseniális személyiségben döntő az ősök vére és hazája. A nemzetek kulturális különbözőségei alkotják az olyau nagy művészi Géniuszt is, mint Dürer, kiből az egész emberiség dísze és nagysága vált. Meghatottan mond köszö netet az őt ért kitüntetésért és eiragadiatással adott kifejezést a vendégszeretetért, amelyben itt részesült. Ez a két lesújtott nemzet, akkor, amikor nagyjait és Dürert ünnepli, megmutatja a nagy világnak, hogy minő kultur értéket adott az emberiségnek s joga van az élethez. Igaza van az előtte szóló kollégájának : a diszpolgarság egy hid, mely a két várost érzelmileg összeköti. Ahogy a háborúban barátság volt kő zőttünk, most a kultúrában kell, hogy egymásra találjunk. Reményű, fiogy ez az ünnep újabb alkalom lesz Magyarország és Németország, Nürnberg és Gyula város szellemi együttműködésének öregbítésére. Otthon ja vasolni fogja, amit különben az ő kedves kollégája Önöknek már be is jelentett, nogy Nürnbergben egy utcát Ajtós utcának nevezzenek el és ezzel a maguk részéről is dokumentálják a két város szoros egybekapcsoló-
