Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)

1928-06-20 / 49. szám

2 B 6 k 6s 1928 junius 20. szágot megrugdosták s a külföld előtt meg­szégyenítették. De ugyanoly an bűnös az a külföld is, amely a civilizáció évszázados bás­tyáját, ezt a Kárpátoktól övezett országot megcsonkította, kiütötte kezéből a fegyvert s a mindennapi élettel szemben való rettenetes küzdelemre kárhoztatta. A hatalmas beszédből kiosendült azon­ban a feltámadás harangszava. Művelődni, erkölcsileg erősebbnek lenni! Ne sajnáljuk a kulturális előrehaladásért,hozott áldozatokat, inkább dobjuk félre azt a sok külföldi színes rongyot-selymet, amikért oly rengeteg pénz megy ki külföldre. Dolgozni, művelődni, er* kölcsi tartalmat adni a léleknek s ezt a ha­zát nagyon szeretni. Föltámadunk I És győ - nyörüen fejeződött be a beszéd ezzel a tör­ténelmi mondással: „Ne beszéljünk sokat Trianonról, de gondoljunk reá mindig.“ A hatalmas és szépséges beszéd, mai y ragyogó gondolatokban csillogó és nagy tör­ténelmi tudással s lobogó hazafias érzéssé 1 volt ékes, leirhatatlan hatást keltett s után a hosszan, lelkesen zúgott, tombolt a taps. Pallmann Péter dr. ref. vezotőlelkósz ma - gas szárnyalásu, bensőséges imája után föl - csendült a gyulai énekkarok által — K o- valszky Róbert dr. pompás, lendületes veze­tésével — a Nem, nem, soha! szivetrázó, fan - séges éneke Lelkes tapsok, zugó éljenzés fogadta a szinrelépö Lukács Györgyöt. Rövid, pár szó • ban megemlékezett az országgyűlésnek leg­utóbb kifejtett óriási fontosságú törvényjavas­latairól: az ipari és magánalkalmazottak biz­tosításáról, a földreform által érintettek kár­talanításáról és az átvevők segítéséről, nem - különben a stagnáló nemzetgazdasági életbe életerőt s lendületet vivő beruházási javas­latról. Áttért ezután legutóbbi amerikai útja tapasztalatainak elmondására. Jellemezte azt a nagyszerű Kossuth kultuszt, mely Ameriká - ban uralkodik s elmondta odaköltözött ma - gyarságunknak az óhaza iránt megnyilvánuló, megható, mély szeretetét. Nem minden tanul­ság néikül hallgathattuk az amerikai népben oly gyönyörűen kifejlődött családi élet szere­tetét s a munka iránt való tiszteletét. Mint régi tervet, siettek tető alá hozni a Tengerentúli Magyarok Világszövetségét, a mely már áldásos működését meg is kezdte Amerika magyarlakta városaiban A magyar ügy propagálásában nagy se­gítséget nyertek Rothermere hatalmas akció­jában, melynek révén hihetőleg sikerülni fog Amerikát, Angliát és Olaszországot megnyerni a revízió gondolatának. Felejthetetlenül megható szavakban mon - dotta el képviselőnk az amerikai küldöttség­nek Londonban, Rothermere lordnál történt látogatását. Az állomáson magyar zenekar fogadta, a szállodáikban magyar nemzeti szinü szalaggal díszített virágcsokrok várták a kül­döttséget a lord előzékenységéből. S a fogad tatás a lordnál! A lord kabátján a trianoni jelvény s azok a megkapó szavak, amikkel okát adta, miért indította meg ő hatalmas akcióját a revízió mellett. Azt mondta: az angol szereti az igazságot s igy ellensége a trianoni szerződésnek és ő két fiát vesztette el a háborúban. Ez pedig nem béke — mert Trianon háborúra vezet. Képviselőnk egyik legnagyobb tekin. télye a revíziós ügynek s igy egyike azok­nak, akik a békeszerződés kötetekre menő pontjait alaposan ismerik. Csak néhány pon­tot említett ebből az áldatlan szerződésből, talán hármat, amik javunkra szólnának s ezeket sem tartják meg az utódállamok. Vórtforraló és megdöbbentő volt annak a cinizmusnak hallgatása, amely a népszövet­ségi érdekeltség tanácskozásait jellemzi, ször­nyűség a lefegyverzés tekintetében hozott operettszerü intézkedés. Ezért a legfeszültebb várakozás előzi meg a Népszövetséghez be adott utolsó előterjesztésünket, melynek ered­ményétől függ, hogy tagjai leszünk e tovább is ennek a testületnek. Beszéde után felolvasta a gyűlés hatá­rozati javaslatát, mely igy szól: Tekintettel arra. hogy a trianoni béke­szerződés nem a szerződő felek szabad megegyezése alapján jött létre hanem a szövetséges és társult hatalmak egyoldalú megállapítása, amelyet Magyarország a kényszer hatása alatt volt kénytelen elfo­gadni ; tekintettel arra, hogy Magyarország­nak a világháború előidézésében része nem volt s igy a békeszerződésnek ezzel ellen­kező megállapítása téves, tévesok tehát a hozzá fűzött összes követelések is; tekintettel arra, hogy a szerződésnek fennállása óta megnyilvánult gyakorlati ha­tása ellentétben van a vallás, az erkölcs, az emberiség és a civilizáció követelményeivel ; tekintettel arra, hogy sem a szerb— horvát—szlovén állam, sem Románia, sem pedig a cseh szlovák köztársaság soha sem tartották meg a békeszerződésben és az úgynevezett kisebbségi szerződésekben a kisebbségek védelme tekintetében általuk vállalt kötelezettségeket, noha ez volt a nagy területi gyarapodásuk kikötött elő - feltétéle; tekintettel arra, hogy a nevezett utód­államok uralma alá jutott negyedfólmilliónyi magyar nép tapasztalás és köztudomás sze­rint sem vagyoni, sem személyi biztonságot nem élvez, vallási életének szabadságában akadályozva van, gyermekeit ősi nyelvén szabadon nem taníttathatja, a legkülönbö­zőbb elnyomásoknak van állandóan alá­vetve és mesterségesen el van szigetelve az anyaország kultúrájától; tekintettel arra, hogy a fegyverkezé­seknek Csonka-Magyarország kényszerű le fegyvereztetósével arányos, általános korlá­tozása iránt a békeszerződésben foglalt ígé­retet mindeddig nem váltották be és semmi nyoma annak, hogy az ígéret beváltásra ke­rüljön, úgy hogy Csonka-Magyarország véd­telenül ki van szolgáltatva állig felfegyver­kezett szomszédai önkényének; tekintettel arra, hogy egyik utódállam egyoldalú szerződés ellenes magatartásával lehetetlenné teszi azt, hogy a magyar ál lampolgárok birtokaik elkobzása avagy le­foglalása miatt igénybe vehessék a béke­szerződésben előirt kötelező vegyes döntő­bíróságot s a nemzetek szövetségének ta­nácsa is állhatatosan vonakodik a vegyes döntőbíróság kiegészítése tekintetében fenn álló nyilt kötelessége teljesítésére ; tekintettel arra, hogy noha Magyal* ország keservesen alkalmazkodik a trianoni szerződés rengeteg nagy számú jogfosztó és hátrányos határozmányaihoz, mégis vele szemben tudatosan megszegik a szerződés nek azon minimális számú határozmányait, amelyek Magyarországnak is némi jogokat biztosítanak; tekintettel arra, hogy a békeszerződés a megcsonkított Magyarországra úgy állam életi, mint közgazdasági és kulturális szem­pontból teljesen tarthatatlan állapotokat te­remtett ; tekintettel arra hogy a trianoni béke- szerződés alkalmatlannak bizonyult arra, hogy alapja legyen az állandó rendnek, bé­kének, kulturális munkának és demokrati­kus haladásnak ; és végül tekintettel arra, hogy a béke - szerződés 19 ik cikke annak revízióját le­hetővé teszi, a békeszerződés függelékét képező Millerand féle kísérőlevél pedig a revíziót egyenesen kilátásba helyezi, ha a szerződés intézkedései valahol igazságtala­nok és ennek orvoslása közérdek : a gyulai vállasztókerület közönsége ki­mondja, hogy szükségesnek tartja a trianoni békeszerződés sürgős revízióját és ilyen érte­lemben feliratot intéz a magyar ország­gyűléshez, a m. kir. kormányhoz és a nép­szövetséghez. Egyben felkéri Csonka-Ma­gyarország összes választókerületeit hasonló állásfoglalásra. A határozati javaslatot egyhangúlag és nagy lelkesedéssel elfogadta a tiltakozó ünne­pély hallgatósága. A beszámolót nagy megértéssel, lelkese­déssel hallgatta a közönség s a beszéd köz­ben számtalanszor felhangzott tetszésnyilvá­nítással s viharos tapsokkal fejezte ki a ha­talmas számú jelenlevő képviselője iránt ér­zett szeretetét. Az énekkar rendkivül művészi éneke után dr. Fenyő Miksa, a GyOSz. Revíziós Li­gájának kiküldötte tolmácsolta a központ üd­vözletét s lelkes és okos beszédet mondott Trianon ellen. Beszédét nagy tetszéssel fogad­ták. A szép ünnepély a Himnusz hangjai mel­lett fejeződött be. Ml én üti iteáj! tettesei. A gyulai rendőrség letartóztatta Hegedűs Mózes gazdalegónyt, aki még 1913-ban 28 késszurással meggyilkolta és kirabolta Ludvig Jakab gyulai földbirtokost. Annakidején a gyilkossággal Csé£fai Pétert gyanúsították, aki közben Romániába szökött és a kiadatási el­járás eredménye alapján a napokban került a magyar hatóságokhoz. Most özv. Hegedűs Mi- bálynó levelet intézett a rendőrséghez, hogy nem tudja elviselni azt. hogy ártatlan ember bűnhődjön, bevallja, hogy a gyilkosságot a fia és annak a harctéren elesett egyik barátja követték el. A közlés alapján a rendőrség letartóztatta Hegedűs Mózest, valamint édes­anyját is, akiket már átszállítottak a gyulai ügyészség fogházába. A íüzoUómtézmény korszakos fejlesztése. A m. kir. belügyminiszter felállította a Ma­gyar Országos Tűzoltótisztképzö Tanfolyaraot és a kerületi tüzoltótanfolyamokat, illetőleg ez utób­biakat most már egységes szervezetbe vonja, mert a kerületi tanfolyamok már eddig is szép ered­ménnyel működtek. Mindkét tanfolyamra vonatko­zólag egységes szabályzatot adott ki a belügy­miniszter. A ltizoltótiszti lauf oly am időtartama hat hónap. A tanfolyam a belügyminiszter fen- hatósága alatt áll (székhelye Budapest), amelyre csak érettségi, vagy ezzel egyenlő iskolai végzett­séget igazoló bizonyítvánnyal bírók jelentkezhet­nek. A tanfolyam hallgatói leckekönyvet kapnak. A kiképzés elméleti és gyakorlati részből áll. A tanfolyam sikeres elvégzéséről oklevél adatik ki. A kerületi tüzoltótanfolyamok csak megyei szék­helyt alkotó that. és r. t városokban tarthatók. A tanfolyam időtartama legalább 2 hét. Azok, akik 20. életévüket betöltötték, de még nem 42 évesek és az előadások megértéséhez kellő szellemi képzettséggel birnak, a tanfolyamra felvehetők. A sikerrel levizsgázók bizonyítványt kapnak. Szerencsétlenség a gádorosi utón. Könnyen végzetessé válható szerencsét­lenség történt péntek reggel a gádorosi or­szágúton. Szilágyi József endrődi kárpitos- mester ment munkát vállalni Papp Károly községi főjegyzőhöz. Orosházán egy konflist fogadott és azon igyekezett Gádoros felé. Út­közben eddig meg nem állapítható módon ki­esett a kocsiból, de oly szerencsétlenül, hogy a lovak közé került. Az egyik ló Szilágyit úgy rúgta fejbe, hogy koponyatörést szenve­dett, azonkívül a rúgás szemén és orrán súlyos sebeket ejtett. Ezt betetőzte az, hogy Szilágyi jobbkezén átmentek a kerekek és csuklóban eltörték. A szerencsétlen embert a kocsis bevitte a községi orvoshoz és az részesítette első segélyben.

Next

/
Thumbnails
Contents