Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)
1928-06-13 / 47. szám
LX. évfolyam 47. szám Szerda Ctynla, 4928. juntas 13. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. PT7F17Q JD JOj XV JCj O POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZtiAZBAsZAU HJEHLAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér 7. sz. Debay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Tiltakozó ünnepély Trianon ellen. Dr. Lukács György beszámolója. Gyula város és a gyulai járás társadalma a trianoni gyászos béke évfordulója alkalmából vasárnap, junius hó YT-én délelőtt fél 11 órakor az Erkel színkörben tiltakozó ünnepélyt rendez, melynek keretében Lukács György v. b. t. t., Gyula város országgyűlési képviselője beszámolót mond. JAz ünnepségr programmja: 1. Németi József reálgimnáziumi igazgató megnyitó beszéde. 2. Pallmann Péter dr. ref. lelkész imát mond. 3. Dr. Lukács György v. b. t. t, országgyűlési képviselő beszámolója és határozati javaslat előterjesztése. 4. A helyi énekkarok hazafias dalokat adnak elő. 5. A TESz kiküldöttének beszéde. A rendező-bizottság felkéri a nagyközönséget, hogy az ünnepélyen minél nagyobb számban jelenjék meg, hogy a magyar társadalomnak a trianoni átkos békével szemben való tiltakozása minél élesebben megnyilatkozzék. Belépődíj — természetesen — nincs. £1928, Junius II.) Az ülésen dr. Kovacsics Dezső főispán elnökölt. Az alispáni jelentést dr. Márky Barna vm főjegyző olvasta fel, amelyet rövid kivonatban az alábbiakban ismertetünk: A közbiztonsági állapotok terén különösebb jelenteni való nincsen. Öngyilkosság 14, baleset 31 volt. A személybiztonsággal kap esolatban megemlíti Kulcsár Adámné nagy. szénás—ujpusztai lakos gyilkossági, illetőleg öngyilkossági esetét, amely esetről lapunkban már részletesen foglalkoztunk. Tűz 5 esetben volt Az iparban az építőipari szakmák kivételével általános pangás ^észlelhető. A kereskedelem is igen lanyha, aminek oka az álta lánosan érezhető pénztelenség. A mezőgazda- sági munkások helyzete sok kívánni valót hagy fenn ; munkaalkalom kevés van, a ke reseti lehetőség kicsiny, a megélhetés tehát nehéz. Az alispáni jelentéssel kapcsolatban dr. báró Apor Vilmos bizottsági tag szélalt fel. Foglalkozik a munkaviszonyok rosszaságával, a nagy munkanélküliséggel, amely nemcsak helyi jelenség, de az egész megyében igy van. Kérdi, nem lehetne egy ankétet összehívni, amely tervet dolgozna ki a bajok leküzdésére, s a munkaalkalmak megjelölésére. Mi lesz a télen, ha ez a sok dolgos kéz nem kap mnnkát, s nem tudja a télire valót megkeresni. A legrosz- szabb tanácsadó az éhes gyomor, s ma mikor lépten-nyomon halljuk és olvassuk a lelketlen izgatók romboló munkáinak a következményeit, az elégedetlenség kitöréseit, a ha tó Ságoknak megsokszorozott éberséggel kell figyelni az eseményeket s az elégedetlenségeket a lehetőséghez képest megszüntetni. Kéri a vármegye alispánját, tájékoztassa őt erről a kérdésről. Az interpellációra elsősorban. Dr. Kovacsics Dezső elnöklő főispán válaszolt, kijelentvén, hogy a földmives munkások körében tényleg nagy a munkanélküliség- Ezek a munkanélküli munkások jelentkeztek nála s az alispánnal is s kijelentették, hogy b ármilyen munkát vállalnak, csak kereshesse nek. Az intézkedés megtörtént. Megkereste az összes alispánokat s egyidejűleg jelentést tett a kormánynak is. A vármegyék a legnagyobb készséggel jöttek segitségére. így több váimegyétől érkezett értesítés különböző földmunkáról, — sajnos — azonban a munkásokat elhelyezni még sem sikerült, mert olyan magas munkabéreket kértek, amelyeket megadni nem lehetett. A gyulai földmunkások vállalkozó szövetkezetét minden egyes esetben értesítette a kínálkozó munkaalkalmakról. Hiszi azonban, hogy ezek a bajok az aratási munkálatokkal kapcsolatban enyhülni fognak. Dr. Daimel Sándor alispán válaszolt. A munkanélküliség kérdését természetesen neki kell látni. Minden egyes községi vizsgálatnak ez a legfontosabb része. Általában azt mondhatja, hogy a legtöbb községben nincsen különösebb baj. A gyulai munkások voltak nála többször. Állítólag 500 munkásnak nincsen foglalkozása. Intézkedésére a békés—kondorosi útépítésnél körülbelül 100 munkás kapott elhelyezést. A földmivelésügyi miniszternél történt közbenjárására egyes ármentesitő társulatoknál is nyertek elhelyezést a munkások. A földmunkásoknak legjobb keresetforrásuk az aratási és cséplési munkálatok. És itt a hatóság, amit tud, mindent elkövet, hogy a munkások keresethez jussanak. Az ankétezésnek nincsen semmi célja, mert a községeknek nincsen munkájuk. Ott nem lebet semmi különösebb beru- h ázást csinálni, hiszen 50%-os költségvetés mellett is alig tudják a rendes kiadásokat fedezni. A vármegye megtette kötelességét. Intézkedni fog, hogy a költségvetésbe felvett utak egy részének földmunkái mielőbb megkezdessenek. Általában úgy ő, mint a főispán, aki nagy megértéssel kezeli a dolgot, mindent megtesznek, amit tudnak, hogy a munkanélküliség lehetően enyhüljön. Báró Apor Vilmos tudomásul veszi a felvilágosítást. Meg van győződve, hogy a vármegye a maga részéről megteszi a kötelességét. Az ankétre azért gondolt, hogy igy a vármegye tisztább képet kapjon a munkanélküliség állapotáról s hogy igy a földmivelésügyi k ormány szintén bővebb tájékozást szerezhessen a bajokról. Morvay Mihály szólt még hozzá a kérdéshez, mely után az alispáni jelentés tudomásul vétetett. A tiszti főorvos jelentése szerint a köz- egészségügyi viszonyok nem voltak kielégi- tőek, sőt az előző hónaphoz viszonyítva kedvezőtlenek. Az uralkodó betegség a kanyaró volt, mely 239 esetben fordult elő. Nagy számban szerepel a tuberkulózis, 67 megbetege- d éssel és 13 halálozással, a vörheny 25 meg- botegedéssel és a szamárköhögés 22 megbe tegedéssel. Gyula város lakositási díjkivetés ügyó- b en hozott határozatait a közigazgatási bizottság Jogcsikorgatva“ bár, de mindig kénytelen volt jóváhagyni. Az érdekeltek panaszai folytán azonban az ügyek a közigazgatási bíróság elé kerültek, ahonnan a napokban érkezet le a döntés, amely a közigazgatási bizottság határozatát feloldja s Gyula város képviselőtestületét újabb határozat hozatalára utasítja azzal az indokolással, hogy Gyula városnak a lakositási dijakról alkotott szabályrendelete az adóterhek időközben előállott megsokszorozódása folytán a törvénnyel ellentétben áll s igy alkalmazást nem nyerhet. Az állategészségügyi viszonyok kielógitőek voltak Az allatkívitel tekintetében állandó csökkenés mutatkozik. A múlt hónapban csupán 109 szarvasmarha, 3 ló és 120 hízott sertés szállíttatott ki külföldre. A gyula—dobozi ut földmunkái teljeseu elkészültek A megtartott helyszíni szemle alapján a vármegye alispánja az ut teljes hosszán a hengerelt kavicspályával való kiépítés mellett döntött. A gyula—doboz—vésztő—szeghalmi törvényhatósági ut tarhos—vésztői szakaszának kiópitósóvel kapcsolatos előmunkálatok elrendeltettek. A gyulai ág. ev. egyháznak a tanács határozatával szemben megengedtetett, hogy a templomtér előtti kiütést ideiglenesen a régj utcai vonalban építhesse meg A gyula—simonyfalvi vasútvonal Erdély Sándor úti szakasza az idők folyamán annyira kiemeltetett eredeti szintjéből, hogy valóságos forgalmi akadályt jelent. Ma a helyzet az, hogy helyenként 20—25 cm-rel van magasab
