Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)

1928-04-14 / 30. szám

1926. április 14. Békés 3 A Gyulai Közművelődési Egyesölet Ibsen-ünnepsége. 1928. április 11. Csura Miklós, a soproni reáliskola tanára, akinek nagyórtékü irodalmi munkássága or­szágszerte ismeretes, felolvasást tartott a Gyulai Közművelődési Egyesület Ibsen szüle­tésének 100 éves évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepségén. Felolvasása irodalmi ese­mény számba ment A rendkívül képzett, a fölötte nehéz Ibsen kérdést minden részleté ben pompásan megvilágító esztétikus a nor­vég óriás hatalmas szellemét olyan bámulatos elmélyedéssel, tanulmányaiból leszűrt; olyan kristályos kritikával állította az ünneplő kö­zönség elé, hogy a hallgató szinte babonás, efemer értékű irodalmi elskatulyázásnak Ítél­hette azt a széltében hangoztatott ibseni ho­mályt és sürü titokzatosságot. Ahogy Csűr a Miklós a romanticizmuson, reálizmuson és a szimbolizmus irányán diadalmasan keresztül ment Ibsent jellemezte, ahogy korának Írá­saira rádöbbenő felszisszenését s az író lelké­nek vérző fájdalmát és magábazárkózottságát hallgatósága elé állította s ahogy színdarab­jait Catilina (1850.) megjelenésétől a Solness építőmester (1892.) és Klen Egolf (1894) szin- rekerüléséig boncolgatta, bámulatos közelség­ben és lényben állott elénk az az Ibsen, aki a norvég szellem súlyos problémáit az egész müveit világ érdeklődésének homlokterébe állította. S bár színdarabjaiban fölvetett esz mék a mai ember előtt már nem problemati­kusak — hanem véres igazságok mint a Ki­sértetek és Nora — mind amellett lángesze és színpadi tudása, az emberi lélek megtisz­tulásába vetett ragyogó hite minden idők legnagyobb drámaírójává avatja. S mi ma­gyarok különös büszkeséggel vehetünk részt a nagy szellem emlékezetének megünneplésé­ben, hiszen a mi Nemzeti Színházunk a kon­tinensen talán a legtöbb Ibsen darabot mu tatta be a magyar közönségnek s olyan elő adásokban, amelyek felülmúlják az európai színpadok produkcióját. Csura Miklós felolvasását hatalmas siker kisérte. Itteni tanári működésére, irodalmi sze­replésére még sokan emlékeznek kitüntető szeretettel s csoda-e, ha a pompás felolvasó­val, a kiváló esztétikussal való ezt az örven detes találkozást igazán lelkes és szives ün­neppé avatta az a közönség, mely Csura Mik­lósra mindig büszkén tekint, hiszen Gyuláról indult el Dr. Komád Ernő egyesületi elnök rövid és mélyen szántó megnyitójában szép szava kát talált a mai kulturális haladás és törek vés jellemzésére és szeretettel ajánlotta figyel mébe a hallgatóságnak az Ibsen-ünnepség illusztris felolvasóját: Csura Miklóst. A Gyulai Közművelődési Egyesület nagy érdemű, fáradhatatlan elnökének szóló meleg tapsok elülte után dr Koszteleczky Ede, Gyula város máris nagy szeretettel körülővezett he gedümüvésze lépett a pódiumra s Swendsen Romance át játszotta — dr. Kovalszky Róbert kongeniális kísérete mellett — művészi finom Sággal, megkapóan meleg tónussal s brilliáns technikával olyan kivételes sikerrel, hogy rá adáBt is kellett adnia. Dr. Praznovssky Vilmos Ibsennek 1849 ben hozzánk Írott „Magyarországhoz“ oimü költeményét szavalta egyszerűen, benső ér zéssel, hamisan csillogó pátosz nélkül s épen ezért: a természetesség diadalával. A filharmonikus zenekar ez estén külö­nösen megérezte, hogy ünnepi előadásnak ad keretet s mindegyik számát olyan lendülettel, az összjátók olyan káprázatos varázsával és a zenei festés olyan finomságával hozta ki, hogy az est sikeréből nagy rész illeti Orieg : Tavaszi dalának s Peer Gynt II. részének és Sibelius nagy suitje részletének előadásában szinte tobzódtak a csillogó színek, bársonyos tónusok, komor és fölemelő hangulatok­Minden szám után tüntetósszerü tapsok ünnepelték a gyulai zenei kultúra lelkét, nagyszerű apostolát: dr. Kovalszky Róbert karnagyot. Az ünnepi est hatalmas, megértő és lel­kes közönsége ismét felejthetetlen esttel lett gazdagabb s a Gyulai Közmüvelőgesi Egye­sület uj és ragyogóan értékes kulturális akciót könyvelhet el aranykönyvóben. Dolgozó ember PALMA KAUCSUK-SAILKOT VISEL Előuyei i Olcsóbb és tartósabb mint a bőr, kellemes járás, kíméli az idegeket. BÉIG®! Éráit Mill Mult számunkban irtunk a Bókésmegyei Képzőművészeti és Iparművészeti Társulat kiállításának ünnepi megnyitásáról. Ezúttal megpróbáljuk a tárlaton szerzett impresszión­kat röviden összefoglalni,, ami nem is oly csekély munka, tekintettel a tárlat túlzsúfolt­ságára s a szemlélő megállapításait, jellem­zését zavaró szétdobált müvekre. Ismerős és már beérkezett festőink közül elsősorban l/ferbach Jenő öt ragyogó alkotása vezet. Fényhatásával, áhítatával kiválik a Krisz­tus születése c. monumental is festmény. Wág- ner József most is kitűnő. Bennünket a Ta nyaudvara kapott meg legjobban hangulatá val, biztosságával. Virágok c. kópa a Képke retlócgyár diját kapta. Gr. Károlyinó Széchenyi Ilona Harcosa és különösen Megelégedése a tárlat legelsőrendü érdekessége és értéke. — Mokos József egyre színesedő művészete kü­lönösen meglátszik az őszi virágokon. Pécséig Antal első gyulai szereplése nagy őrömet szer­zett. ízig vérig mólyérzósü, pompás egyéniségű művész. (Dr. Tury Ferenc diját vitte el) Gond és Áhítata bármely vernissage on feltűnést keltene. Weischet Hugó képe: A puszta ősz­szel magyaros hangulatával, Göre Gábora a tárgy biztos megmarkolásával hat. Deutsch Tibor meglepő tehetség. Nem részletez, témá­ját bámulatos biztonsággal fogja meg. Sümegi búcsúja, Falusi körhintája és Vésztői árvize záloga a legragyogóbb jövőnek. Dercsényi Ala­dár János vitéz ötletes illusztrációival a Vitézi Szék diját nyerte meg. Gyökössy Lajos, R. Mól nár, a kitűnő Fáber József, Kapitány József (a Bókésmegyei Ált. Takarék) és Szent Gály Dezső (a Gyulavidóki Takarók) dijának nyer­tesének alkotásai erős értékei a kiállításnak. Hangulat ömlik el Jámbor Márta Miskolci tá­ján és Zvarinyi Gitti kedves Udvarrószletén. Morvay Zoltán miniatűrjei és csontfaragásai szépek, gondosak, gyönyörködtetek. Benedickty József tehetsége izmosodik. Esthangulatával a Bókésmegyei Casino diját nyerte. Sain Már­ton, Kulcsár Sándor néhány szép képpel elő­nyösen szerepelnek. Büszkén és jóleső örömmel Írjuk le, hogy gyulai művészeink (nem számítva természete­sen a már beérkezett, izmos tehetségű s or­szágosan ismert kitűnő szobrászművészt: lécsy Lászlót, aki itt is nehány ragyogó al­kotásával vezet) a haladásnak olyan meg­lepő formáját mutatták, amely bámulatba ejt­hette a tárlat látogatóit. Szerintünk áll ez elsősorban Firtosi J. Dezsőre és Szilágyi Ist­vánra, akik közül az előbbinek végtelenül finom Nyugalom és Pihenés pasztelljei a mű­vész legmeglepőbb alkotásai s ötletes Epiló­gusa, hangulatos Ujgyulai zsellórháza, Nagy oláhvárosi részlete, pompás Téli hangulata, Téli estje és gyönyörű Verespataki arany- zuzója a legszembetűnőbben reprezentálja Fir­tosi J. Dezső tehetségének mind izmosabb és színesebb kifejlődését. Különben a Bókés­megyei Takarékpénztári Egyesület festészeti dijával tüntette ki a zsűri. Szilágyi István erős és széles eosetkeze- lése, dús fantáziája és pompás müvószintelli- genciája minden kópén megfogja a témát anélkül, hogy a részleteket elhanyagolná. Bámulatos hangulatot teremt meg minden vásznán s valamennyi képére rányomja a senkit nem utánzó eredeti, Őstehetsógü művész nagy­szerű bélyegét. Halad, forrong, tanul, keres és kutat, kínlódik és főimagasztosul, szóval tüzes reménye a naggyáfejlődósnek. Legszebb képei — szerintünk — a Parasztszoba (mennyi szeretet, magyar hangulat!), Őszi napsütés (bájos melancholia), Hóolvadásos udvar, Ad­vent (mennyi miszticizmus, megértése a Krisz- tusvárásnak) és a fáradt természetet kitünően visszaadó : Vihar után. Egyik legelőkelőbb müvósztársulatunk állítja ki nemsokára képeit a fővárosban, sőt egy olaszországi vernissageon is szerepelni fog. Biró György képei közül különösen a Felhős táj és az Alkonyat mutatják az erős és öntudatos fejlődés nyomait Bennünket leg­jobban megkapott három erős szintauulmánya : A Szent István Bazilika, Kompozíció és Me­nyecske. Hisszük, hogy ez utón még sok siker vár reá­Ákosffy Barna Csendélete, zseniális illusz­és hasonló megbetegedéseknél 62° természetes meleg, kénes, iszapos, radioaktiv gyógyforrásaival csodálatos hatású s feleslegessé teszi a külföldi fürdők használatát. — Az előidényben IV. 15—VI. 15-ig teljes nápi penzió P 6-40 négyszeri étkezéssel, kényelmes lakással, fürdők mérsékelt áron. — A fördőtelepen millatelkek kedvező fizetési feltételek mellett kaphatók, mely a fürdő tömeges látogatottsága folytán kiváló befektetés. — Prospektust és parcellázási tervet kérjen a fürdőigazgatóságtól. i-sv (Pécs mellett).

Next

/
Thumbnails
Contents