Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)

1928-03-17 / 22. szám

1928, március 17. Békés 3 vezette őket, ez a gyulai »úri cigány,“ a messze földön ismert gyulai cigányok feje­delme. A levetékhez Pallmann Péter dr. intézett lelkes, magasan szárnyaló beszédet nagy ha tás kíséretében. A dalárdák egyesitett énekkarának Him­nusza után végétért a fölemelő hangulatú ün népség s a közönség, mely a napfényes és mé­gis hűvös idő dacára is lelkesen kitartott, csöndesen eloszlott. Mély elismerés illeti meg a gyulai Köz művelődési és a Levente Egyesületeket a fé­nyes keretű ünnepség mintás rendezéséért. Örömmel adózunk itt egyúttal a leventék ze nekarának a folytonos fejlődésért, amelyben nagy része van kitűnő karmesterüknek A rendet, mindenre kiterjedő gondosság­gal és figyelmességgel, kiváló rendőrségünk tartotta fenn. A rónia kát málgimnázium az ifjúsági önképzőkör bevonásával rendezte meg iskolai ünnepélyét a tornacsarnokban. A nap jelentőségét Zimmer Frigyes tanár mél­tatta mélyreható tudással és lelkességgel, ügy a szavalatok, mint az ifjúsági ének- és zenekar számai Károlyi Gábor tanár pompás vezető sével kitünően sikerültek. Az áll. polgári leányiskolában Tőrök Mária IV. o t. jellemezte szépen és hatásosan a nemzeti ünnep fogalmát. A zon goraszámok, szavalatok, színjáték, énekkar és kedves magyar szóló s monológ tarkították a szép mü?ort. A rom. kát. elemi iskola délelőtti 9 órakor az ifjúság, délutáu 4 órakor a nagyközönség részére rendezte ünnepélyét az Ipartestület nagytermében. A délelőtti elő adáson Fóris Zinka tanítónő mondott hazafias szép beszédet a gyermekeknek A délutáni előadáson Dundler Ferenc igazgató lelkes hangú, remek megnyitó beszédében vázolta a hazafias ünnepségek célját. Az előadáson — forgalmi tiszt csengő hangon eiszavalja a Talpra magyart. Hatalmas taps kiséri a remek szavalatot Aztán busán, édesen tárogató mesél kurucok bujdosásáról, zöld erdő harmatáról, rongyos csiz­mák nyomát befedő hó viharzásáról Hej, vissza­visszatérő magyar tragédia, nem lesz véged soha ?! A tömeg rendületlenül áll a csípős szélben. Egyszerre élesen beleberreg a csöndbe az álló más jelzőcsengője. Szaladgálás, a perronon meg mozdul a közönség és tódul a kijárat felé Itt is, ott is hangzik: Jön a román vonat! Kisvártatva fény gyulád a sötét estében s lassan rcéltóságo- san begördül az állomás elé a vonat. Pillanat alatt körülveszi az ünneplő tömeg a romániai vonatot. Kevés utas van, de látjuk mindegyiknek arcán azt a mélységes megillető dést, ami bennünket is rabul ejtett Az egyik szakaszból egy öreg parasztpár szállle.Az ember vak, a felesége vezeti. Egy tag­baszakadt fiatalos férfi fogadja őket szeretettel. — Csakhogy itt vagyunk. Eladtunk ott mindent Nem lehet ott élni. A múltkor is a piacon jön a csendőrtiszthelyettes, aki magyar világban szenet lapátolt a tövisi állomáson Se szó, se beszéd, pofon vág. Hogy aszongya, mér nem köszönök neki Mongyák az emberek, hi­szen vak ez. Ő meg röhögve tovább megy. A fiatal férfi vigasztalja őket. — Ne féljenek édes szülém. Csakhogy itt vannak már. Majd megsegit bennünket az Isten, Mellettünk egy kifestett, ruzsos ajkú kis­asszony enyeleg émelyítően parfümös gavallér­jával. A púderes ficsurral nézik a kidisziteti épü letet. Valamit mond a nő s a fiú hirtelen — par don — röhögni kezd. De egyszerre torkára fagy a szó, mert az egyik szálas magyar csendőr oda néz. Nem szól, csak néz. S a pár hirtelen meg fordul s szapora léptekkel halad az állomás sö­tét részébe, ahol egy-két alak sugdosott a sö tétben. No de menjünk, keressük meg határrend­őrség kapitányát. Megyünk, tülekedünk. Nem igen haladunk a tömegben, amely mozdulatlanul amelyen a belvárosi, józsefvárosi és nagy- magyarvárosi iskolák növendékei szerepeltek — szebbnél-szebb szavalatok, énekszámok, hazafias jelenetek gyönyörködtették a hallga­tóságot. Nincs helyünk, hogy bővebben fog­lalkozzunk az egyes számokkal és szereplők­kel, csak legnagyobb elragadtatásunknak adunk kifejezést a Huzamegyttnk c. irredenta színmű minden kritikán felülálló pompás elő­adásáért Különben az egész előadás a rend­kívüli siker jegyében folyt le. Mély elismerés a kitűnő tanítói karnak s a szorgalmas kis magyaroknak. A ref. elemi iskola délután 3 órakor tartotta ünnepélyét a 48 as Kör nagytermében. Az ünnepi beszédet itt Szilágyi Ferenc IV. o. t. mondotta helyesen és ügyesen. A szavalatok, énekszámok, Kos­suth gyermekkoráról való szép kis beszéd, főleg pedig Implom József irodalmi értékű irredenta jelenetének kitűnő előadása nagy hatást váltottak ki a lelkes halgatókból A záróbeszéd Pallmann Péter dr. előadásában mély gondolatokat csillogtatott meg Az állami elemi iskola növendékei fél 10 órakor rendeztek ünnepélyt. Köpösdy Jolán tanítónő rendkívül megkapó, magas szárnyalásu és kedves szavakkal mél­tatta a március 15. igazi jelentőségét. Az énekkar szereplése, a szavalatok s a szebbnél- szebb irredenta jelenetek kitünően sikerültek. . * A nap krónikájához tartozik, hogy mind­egyik társaskör ünnepi vacsorát rendezett helyiségéaen. Lelkes hangulat volt, kitűnő vacsora és sok sok beszéd. Ahogy oz már lenni szokott, Innere*terjesztő előadás. Vasárnap délután 6 órakor egészségügyi előadás lesz a Nagyma- gyarvárosi Olvasókörben, melyet dr. Gáliné Ehren­reich Mária orvosnő tart. A tagokat és érdeklődő­ket szeretettel meghívja a rendezőség, áll a perronon és a sínek melleit. Hideg is van. Valahogy bevergődünk egy váróterembe. Itt ke vesen vagyunk. A gyöngén világított szoba hátsó falánál valami kis készülő színpad áll Az egyik vasutas odajön. —■ Holnap itt tartjuk az ünnepet. Lesz be­széd, szavalat s az énekkarunk is szerepel, ame­lyet a kapitány ur édesapja tanít. Jó Isten, itt lesz holnap a határszéli ünnep, ebben a kis szobában s ezen a köpőláda szín pádon 1 Hej, de szegények lettünk De mikor rátalálok nagynehezen dr. Nemes kapitányra s hallom az Erdélyből ideszaladt ma gyár ember szives hangját, amelyből törhetlen ideálizmus és égő reménység csendül ki, akkor ott, abban a kis szerény hivatali szobában olyan kicsinyesnek, olyan komikusnak tűnik fel az a sok diplomáciai okoskodás, amivel a. lelkünk szárnyát nyirbálgatják Nem sokáig beszélgetünk, mert folyton foiyvást jönnek az emberei ezért azért. A vona tunk is indulóra áll már. S benn a zsúfolt fo lyosó egyik sarkában még egyszer a lelkembe szívom azt a sok fényt és meleget és eszembe jut, hogy valahol azt olvastam, hogy a mostani magyarság szimbóluma: egy könyv után nyúló kéz De ahogy a sötétségbe vesző trianoni ha tárra tekintek s a kupém előtt topogó vak em bérré nézek, földobog agyamban a gondolat: — A mai magyarság szimbóluma: kard után nyúló kéz ! * * * Ennek a felejthetetlen kötegyáni ünnepi est nek lelke, tervezője és megalkotója dr. Nemes Sándor határrendőrségi kapitány volt. Lovass Já­nos állomásfőnök nobilis készséggel támogatta munkáját. Jobbkeze volt Donovitz Gyula pénz tárnok és Frajna Gyula detektív. De adassék elismerés azoknak a határrendőrségi és vasúti tisztviselőknek és alkalmazottaknak is, akiknek magyar lelke megérezte, mit jelent március tizen­ötödike itt, a határszélen és fényt vetítettek a trianoni vonalon túl szenvedő magyar testvérek könnyes leikébe. Díszközgyűlés Vertán Emii gyulavári! főjegyző 25 éves jubileuma alkalmából. Vertán Emil Gyulavári község érdemes fő­jegyzője 25 éves ssolgálatát február havában töl­tötte be. Ezt a negyedszázados munkásságát díszközgyűlés keretében most ünnepelte a köz­ség lakossága. A díszközgyűlést március 11-én délelőtt 11 órakor tartották meg, amelyen igen sokan voltak jelen, úgy hogy az óvoda szépen feldíszített he­lyisége nem tudta befogadni az ünneplő közön - séget. A díszközgyűlést, miután dr. Vangyel Endre főszolgabíró a Kossuth-zarándok bizott­sággal Amerikába utazott, Bakos József szolga- biró pedig halaszthatatlan családi ügyek miatt nem jelenhetett meg, dr. Heinrich Dezső ib. szolgabiró nyitotta meg. Pánczél Emil adóügyi jegyző ismertette a díszközgyűlés összehívásá­nak tárgyát és méltatta a jubiláló Vertán Emil községi főjegyző érdemeit. Ezután elnöklő szol­gabiró egy 5 tagú küldöttséget küldött a jubiláló Vertán Emil főjegyzőért és annak családtagjaiért, akiket a díszközgyűlésre meghívtak. A megjelent jubiláló főjegyzőt lelkes éljen­zéssel fogadta az ünneplő közönség és elsőnek dr. Heinrich Dezső szolgabiró üdvözölte meleg szavakkal. Az elöljáróság és a tisztikar nevében Pánczél Emil adóügyi jegyző üdvözölte, mig az ünnepi beszédet Z, Császár Ferenc gyulavárii gyógyszerész mondotta. Válaszában a jubiláló főjegyző az Isten, a haza és a nemzetért vég­zendő munka további hűséges katonájának val­lotta magát. A lakosság érdekeit ezután is a leg­nagyobb gonddal megvédi és mindent elkövet, hogy a polgárok egymással békességben és sze- retetben szolgálják e csonka hazát, mert csak úgy várhatjuk, hogy határaink ismét az ezeréves határok lesznek. A díszközgyűlésen még Balogh Zoltán he­lyettes dobozmegyeri jegyző mondott igen szép beszédet a járási jegyzői kar nevében. A díszközgyűlés után az ünneplő közönség a Hangya Szövetkezet nagytermébe vonult, ahol a gyulavárii dalárda, amelyet Pánczél Emil kar­nagy vezetett, énekkel üdvözölte a főjegyzőt. Mikor a dalárda hangjai elnémultak, egy fehérruhás kisleány nyújtott át az ünnepeknek fehér virágcsokrot a dalárda nevében. Ezután Tóth tanító a levente ifjak nevében, mig Kovács Sándor tanitó az állami tanítók nevében üdvö­zölte az ünnepeltet. Jelen volt az ünnepély alkal­mával Békésvármegye tüzrendészeti felügyelője, Démusz Lajos is, aki az ünnepelt főjegyzőt, mint a gyulavárii önkéntes tüzoltótestület elnökét üd­vözölte. — Erdődi Lajos községi biró keresetlen szavakkal üdvözölte a községi jubiláló főjegyzőt s igen értékes bura alatt levő órát adott át, mig vitéz Molnár százados az ünnepeknek feleségét, mint a község vezetőjének példaszerű hitvestár­sát köszöntötte. A Himnusz hangjai mellett ért véget a Han­gya Szövetkezetében az ünnepély és a gyula­várii önkéntes tűzoltók diszlépésben vonultak el az ünnepek előtt. A Szociális Misszió Társulat Hl nagybőjti előadása. Vasárnap délután 5 órai kezdettel rendezi a Szociális Misszió utolsó nagy böjti előadását a népkerti pavilion nagytermében ünnepélyes keretek között. Hisszük, hogy az alábbi, rendkívüli gond­dal összeállított műsor most is nagy érdeklődést fog kelteni és ezt a jótékonycélu előadást is fé­nyes anyagi és erkölcsi siker koronázza. No de minden szónál ékesebben beszéljeu a műsor : 1. Erkel Dalkör éneke. Vezényel dr. Kovalssky Róbert. 2. Szavalat, előadja Angyal Mária. 3. Takácsy Dénes énekszámai: 1. Händel:

Next

/
Thumbnails
Contents