Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)

1927-02-09 / 12. szám

1927. február 9 Békés 3 Móricz Zsigmofidék Gyulán. Vasárnap este a vármegyeház dísztermé­ben Móricé Zsigmond és felesége M. Simonyi Mária tartottak előadást. Nem tartozunk azok sorába, akik minden kritika nélkül ismernek el írói nagyságokat. Az irói kvalitás megítélésénél nem utolsó szempont nálunk az Írónak nemzetével szem­ben tartozó nevelő szerepe és az a hatás, melyet az iró lelkének izzása a magyar er­kölcs, a magyar lélek szempontjából az olva­sókban kiváltott. Mi, akik Móricz Zsigmond nem mindennapi tehetségétől vártuk a ma­gyar paraszt és a zsentri alakjának erőteljes, igaz és művészi megrajzolását, megkaptuk tőle — a Sáraranyt, a Fáklyát és a Kerek Ferkót A magyar paraszt rajzát, amelyben a vad ösztön dolgozik, a fekete bűn tivornyá- zik. A magyar zsentri portréját, a heje-hujá- sét, a naplopóót, a hencegő duhajét, akinek istensége a bor, a muzsika, a kártya Szegény magyar paraszt, akinél nincs bölcsebb, ille- delmesebb, okosabb és szemérmetesebb faj­tája a világnak ! Magyar zsentri, akiben annyi ragyogó érték van s aki annyit áldozott a magyarságért s annyi kincset dobott a köz­életbe ! Ezen az estén a rab testvérekért aggódó lélek szomjúságával áhitoztuk a nagy, a gro- busztus tehetségű Móricz Zsigmondnak vigasz­talását árva és vérző lelkűnknek fölemelését. S megtudtuk, hogy — hála Isten! — a tisz­tek tótul beszélnek a felvidéken, s az erdélyi református paraszt azt mondja papjának : a magyar nyelv csak trágyahordásra való. És szörnyűség: az erdélyi magyar ur azt üzeni nekünk, hogy fütyülnek ránk, hogy nem kell nekik Magyarország, mert onnan sohse kaptak semmit S ugyanekkor kijelenti Móricz Zsigmond, hogy az utódállamokat nem kri­tizálja ! Bár tiszteljük Móricz Zsigmond irói tehet­ségét, fölsikolt bennünk a kérdés, kikkel be­szélt a megszállott területeken? Ki informálta például Erdélyben ? A nemzetek fölötti haza kótyagos fantazmagóriáját hirdető Keleti Új­ság, a hitvány, denunciáns, cionista Uj Kelet ? Az emigránsok ? Nem hallott ott Móricz a heroszi küzdelmet vivő Magyar Pártról, a százszor szent, a mártír Majláth Gusztávról, Ravasz László küzdő véreiről, Sándor József­ről és Gyárfás Elemérről ? Ki informálta ? A 24 éves Kemény báró Helikonja talán, mely­nek szellemi vezére a román hüsógesküs Bánffy Miklós gróf, volt külügyminiszter, in­tendáns, festő ós.iró (és amit akarsz), aki leg­nagyobb részt olyan Írókat gyűjtött a céhbe, akiknek irodalmi működéséről azt mondjuk, hogy inkább ne legyen erdélyi irodalom, mintsem azt a levitózlett magyarországi nép­biztos és a denunciáns, köpködő emigráns csinálja Móricznak marosvásárhelyi előadásán egy írónő azt kérdezte a Goga Oktavián Janus- arcu kultúrpolitikája folytán beengedett író­tól : miért nem ir Erdélyről ? A válasz : — Engem nem érdekel a mostani Erdély. Hihetőleg rab véreinket sem érdekelte Móricz előadása. Mint ahogy nem érdekli az Estlapoknak, a szabadkőmives Magyar Hír­lap s a kis bestiák lapjának, a Színházi Életnek betolakodása sem A megszállott te rületeken élő magyar nem olyan Írókat vár, akiket „nem érdekel a mai Erdély“, akiknek egy szavuk sincs az utódállamok mefisztói politikájára s nem olyan lapokat, amelyek olyan messze esnek a rab magyarság lelkü- letótől, mint a székely főváros Jeruzsálemtől. A magyarságnak, a csonkaországinak épp úgy, mint a megszállott területinek nem Adyk kellenek, akik a balált hirdetik s a lélek beteges ködétől nem látják a felhők közt feltörekvő, sugaras napot, hanem erkölcsi szépségekkel ékes, lánglelkü férfiak, akiknek minden szava csengő hit, zengő reménység s akiknek Írásában feltüzel a tanítás : Sursum corda! A gyulafehérvári jezsuitákkal való be­szélgetés elmondásánál hihetőleg lapszus tör­tént Gyulafehérvárt ugyanis nincsenek je­zsuiták. Móricz irodalmi csevegése (a könyv és az iró viszonya) és egy régi novellája az iró közvetlen, derűs elmondásában kedvesen hatott. M. Simonyi Mária, a budapesti Magyar- és Renaissance színházak kitűnő művésznője Móricénak „A gyermek hazamegy“ cimü ver­sét szavalta megkapó érzéssel, hatalmas erő­vel, csodaszépen. Az „Elhagyott Psycbe“-t ta­lán jobb lett volna elhagyni és a harmadik Móricz-vers „Mint a mezők virágai“ nem ér vényesült. A művésznő palettáján nincs szin a népiesség megórzókitósóre. A hideg teremben, kis közönség előtt végbement szomorú estén egy vigasztaló mo­mentum volt: a bevezető beszéd szellemes­sége, okossága s az a tiszteletreméltó, nobilis gesztus, amellyel a szónok elhárította magá­tól Móricé Zsigmond irodalmi működésének méltatását Vándor Imre. Széchenyi liar jról auian. Székesfehérvárról jelentik: Széchenyi Viktor gróf főispánt és feleségét szombaton éjszaka a város határában autóbaleset érte. A csúszós országúton egy autó közeledett és a gróf, aki maga vezette gépkocsiját, kitérés közben belefordult az árokba. Szerencsére je­lentéktelen horzsolásokon kívül a grófi pár - nak semmi egyéb baja nem történt, de az autó hasznavehetetlenné vált és Széchenyi grófnak telefonon kellett segítséget kérnie Fehérvárról, hogy hazajuthasson Sárpentelére. Megegyezés a román határ által kettéosztott városok és községek vagyonáról­Magyarország és Románia 1924 ben egyez­ményt kötött a trianoni határ által kettéosztott vármegyék, városok és községek vagyoni ügyei­nek rendezésére nézve. A vitás kérdések eldön­tésére az egyezmény szerint a két szerződő ál­lam egy-egy választott bírót küld ki, a svájci kormány belügyi osztályának főnöke pedig döntő­bírót jelölt ki arra az esetre, ha a választott bí­rák sem tudnának megegyezni. Választott bíróul a magyar kormány Blaha Sándor dr belügyi helyettes államtitkárt. Románia kormánya pedig Bucsan Konstantin dr kisebbségi minisztert küldte ki. A svájci szövetségtanács belügyi osz­tályának főnöke döntőbíróul Götzinger Frigyes dr. egyetemi tanárt, a bázeli feljebbviteli bíróság elnökét jelölte ki A választott bíróság január havában ült össze Párisban A tárgyalásokban az előbb megnevezett választott birákon kívül magyar részről Csatáry Béla dr miniszteri taná­csos, kormánybiztos és Ernyey Imre dr. minisz­teri titkár, kormánybiztoshelyettes, Románia ré­széről pedig Popescu Virgil szenátor és Hodor Viktor közigazgatási vezérfelügyelő, kormány- biztos vettek részt. A választott bíráknak úgy az elvi kérdésekben, mint az ingatlanok becs­lésére nézve sikerült teljes megegyezésre jutniok. A választott bírák megegyezése következtében a semleges döntőbíró közreműködése felesle­gessé vált. Egy kifutó fiú felvétetik Fetz és Czégényi fűszer- és csemege- kereskedésében, Kossuth-tér. 66 l—l HÍREK. Időjárás. Változékony idő, egyes helye­ken, főleg délen csapadékkal és lényegtelen hőváltozással. Házassági évforduló. Gyula városának egyik Erdélyből menekülni kényszerült, körünk­ben uj otthont alapított és nálunk igen megked­velt derék polgára : dr. Úrmössy Károly ügyvéd és kedves neje február 8-án ünnepelték házas­ságuk 25 éves fordulóját Gyulán a belvárosi anyatemplomban. Vármegyei közgyűlés. Békésvármegye alis­pánja a vármegyei törvényhatóság legközelebbi közgyűlését február 24. napjára szándékozik ki­tűzni. Felhívja tehát a városok és községek figyelmét, hogy a törvényhatóság által tárgyal­tatni kívánt ügyeket sürgősen terjesszék be hozzá, mert az elkésve érkezett ügyek a februári közgyűlésen — ha 8 nappal előbb be nem ér­keznek — nem tárgyalhatok, Békésrirmegye közigazgatási bizottsága rendes havi ülését jövő héten, február hó 14-én tartja Eljegyzés. Kádas Ancikát, Kádas György gyógypedagógiai igazgató húgát eljegyezte Lévay Zoltán Békéscsabáról. Ingyenes hangverseny. A Gyulai Közmű­velődési Egyesület folyó hó 13 án, vasárnap este 8 órai kezdettel a Göndöcs-kerti pavil- lonban ingyenes előadást tart. Dr. Kovalseky Róbert a zene fejlődéséről tart érdekfeszitő előadást s magyarázatát művészi zongorajáté­kával fogja kisérni. Előadásában: Bach, Mo­zart, Beethowen, majd Schubert, Mendelsohn, Chopin, Schumann s végül Grieg, Mao Dowell és Liszt darabok eljátszásával fogja előadását kisérni. Az Egyesület ezen ingyenes előadásra mindenkit szívesen lát. A gyulai reformálás vegyeskar folyó hó 12-én este 8 órai kezdettel az Újvárosi Olvasó­körben tánccal egybekötött tea-estélyt rendez, amelyre az érdeklődőket ezúton is meghívja a vezetőség. Teljesül a kisfuvarosok kívánsága. A vár­megyei és állami közutakra történő fedanyag kifuvarozásával kapcsolatban több oldalról az a panasz merült fel, hogy az illetékes ható­ságok az igában gyengébb vállalkozók aján­latait figyelembe nem veszik és ezekből a munkákból a kisfuvarosok részt nem kapnak. A vármegye alispánja most ezeket a pana­szokat felülvizsgálta és intézkedett, hogy az államépitészeti hivatal a jövőben a kisfuva­rosok ajánlatait is vegye figyelembe és ameny- nyiben az árban csak csekély az eltérés, azo­kat is részesítse ilyen munkákban. Dalárda és zenekari próba. A Gyulai Közművelődési Egyesület vezetősége felkéri mindazon érdeklődőket, akik az uj dalárdába belopni óhajtanak, hogy igen fontos megbe­szélés végett folyó hó 10 ón, csütörtökön dél­után 6 órakor a Göndöcs- kerti pavilion kis termében megjelenni szíveskedjenek. Ugyan­csak itt kérjük a filharmonikus zenekar tag­jait, hogy folyó hó 11-ón, pénteken est9 8 órakor a gimnázium zenetermében össepróbára okvetlen jelenjenek meg teljes számban. Franeia tanfolyamok. B'ebruár 15-én nyí­lik meg a polg. fiúiskolában a legelső francia tanfolyam Zipser Ferenc francia nyelvmester vezetése alatt. Minden hétfőn, szerdán és pénteken 5—6 ig a női csapat, kedden, csü­törtökön és szombaton 6-7-ig a női csapat részére tartja a mester a kurzust. A tanfolyam 4 és fél hónapig tart s a tandíj egy hóra 10 pengő. Jelentkezni dr. Seilágyi László r.-taná- csosnál lehet, ki a szükséges egyéb felvilá­gosításokat is megadja. Értesítés. A gyulai Szociális Misszió f. hó 10 én, csütörtökön tartja rendes havi ösz- szejövetelót a Bókósmegyei Takarékpénztári Egyesület üléstermében.

Next

/
Thumbnails
Contents