Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-03-05 / 19. szám
fülX évtől jam 19. szám. Szombat Aynla, 1927. március 5. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 1 P 6© f. Pillékre . . . 3 P 20 f. Hirdetési dij előre fizetendő. F RFK’F^I JmmmtP Jmmmmt Jkm JÜk* JmrnrnFm politikai, TÁmsAua és közgazdászat! mihilap. •Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobat János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részéi illető közlemények, hirdetések és nyiltterek imézendők, Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 12 fillér felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Agglegényadó. Mussolini kellemetlen meglepetésben részesítette Olaszország nőtlen férfiaií. Megadóztatta őket. Nem jö- j védelmét akar ezzel az államkasszá- j nak szerezni, hanem elsősorban azt akarja elérni, hogy az olasz férfiak házasodjanak meg. Az adónak efféle hatásához azonban nem sok reményt szabad íűzni. Azokban a szegényebb néprétegekben, amelyeknél egy kis adótöbblet elkerülése a nősülésre késztetne, am úgy sem igen sok a házasságon kivid élő férfi. Viszont azoknál az osztályoknál, nevezetesen a vagyonosabb és az értelmiségi osztálynál, amelyekben a legtöbb nőtlen férfi van, egy kis adó bizonyára nem fogja nősülésre késztetni azokat, akik •egyébként félnek a házasságtól. Maradjon csak meg tehát főcélnak a jövedelemszerzés. Akármilyen ' csekély lesz ennek az adónak bevétele, könnyen és olcsón kezelhető, legfőképen pedig igazságos adó lesz. Aki kivonja magát amaz elsőrendű emberi és nemzeti kötelezettség telje sitése alól, hogy családot alapítson, az járuljon nagyobbmérvü anyagi szolgáltatással az állam terheihez. Utó végre az állam egyik feladata a család és a jövő nemzedék nevelése és védelme. Aki már most közvetlenül is beáll ennek a célnak a szolgálatába, családot alapit, gyermekeket nevel, joggal igényelheti, hogy ezt a szolgálatát az állam anyagiakban is ismerje el, helyesebben szólva igazságosan kivánhatják, hogy azt a terhet, amit a családos ember vesz magára, a nőtlen emberek némi anyagi egyenérték alakjában viseljék az állammal szemben. Azt vethetik ennek ellene, hogy hiszen senki sem azért házasodik meg és alapit családot, hogy ezzel az államnak és a nemzetnek valamely szolgálatot tegyen, amely jutalomra méltó, viszont senki sem azért marad agglegény, hogy az emberi társadalommal szemben fenálló kötelességtől szabaduljon, ami büntetésre méltó. Vagyis úgy4a szolgálat, amit a családapa teljesit a közület- nek, mint a mulasztás, amit az agglegény elkövet, szándék nélkül eredményezi a megfelelő eredményt. Ez az ellenvetés azonban egyáltalán nem érinti a kérdés lényegét. A kérdés lényege ez agglegények megadóztatásánál ama nagyon igazságos és nagyon helyes adóztatási elv következetes keresztülvitelének kérdése, hogy a teherbíróbb polgár erősebben legyen megadóztatva, mint a kevésbbé teherbíró. Az agglegény anyagi teherbírása pedig — caeteris paribus — kétségtelenül sokkal nagyobb, mint a nős és családos emberé. A haldokló, sőt talán már rothadó Orosz- Szovjet szét akarná freccsentem halálos mérgét Európa összes nemzeteire. Ma már nem az őrült fanatikus óhajtás vezeti, hogy a »kommunizmus« áldásait kiterjessze egész Európára, hanem az a szemmellátható ördögi kívánság, hogy hadd pusztuljon bele a kommunista őrületbe Európának minél több nemzete, ha már belepusztult a hatalmas Orosz ország. Természetesen kettős haszon volna, ha olyan országot ölhetnének meg, amely a múltban is akadálya volt az orosz hatalmi törekvéseknek. Lenin utódai elérhetnék azt, amit a cárok nem tudtak elérni: megalapíthatnák Oroszország világuralmát. Ezért fenekednek Auglia ellen, ezért szeretnék aláaknázni Magyarországot. Vau még kétségtelenül egy másik indok is, amely a külföldön folytatott szovjetpropagandának mozgató rugója. Ez pedig az egyesek anyagi érdeke. A szovjet ma semmiféle nemzetépitő, országfejlesztő munkát nem folytat, a gazdag Oroszország minden jövedelme a propagandára megy, amelyre őrült meggondolatlansággal szórják a pénzt. Nem csoda, ha ezrével akadnak élelmes emberek, akik kihasználják a Szovjet urainak ezt a téboiyodott bőkezűségét és igyekeznek minél több arauyrubelt kipréselni az orosz állam mai diktátorainak kasszájából, hogy maguknak fényes életet biztositsanak. Nem kell egyebet elhitetniök a Szovjet kormányával, mint hogy itt vagy amott képesek a kommunizmusnak talajt preparálni és biztos a dollárok és aranyrubelek hullása. Egy kis leleplezés és bebörtönzés nem is olyan nagy kockázat. Politikai bűnösnek tartják magukat, akiket alkalomadtán még ki is cserélhetnek és akkor zavartalanul lehet élvezni a félretett milliókat. A Budapesten felfedezett és az egész ország más részeire is kiterjedőnek felismert kommunista propaganda ilyen motívumokból táplálkozott. Ez természetesen nem változtat a szervezkedés vakmerőségén és veszedelmes- ségén, sem pedig a magyar hatóságok és a magyar kormány kötelességén. Ez pedig egygyobb teherbirókópesség igénybevételének az volna, hogy az állam az adók összegéhez bizonyos százalékos többletet csatolna a családtalan embereknél, egy fokozottabb többletet a nőtlen embereknél. Igazságos dolog volna és egy agglegény sem merne hangosan panaszkodni, legalább eladó leányok és özvegyek társaságában semmiesetre sem. felől a vakmerő összeesküvés minden részletének legteljesebb kinyomozása, minden résztvevőnek ártalmatlanná tétele, másfelől a kérlelhetetlen, legszigorúbb megtorlás a társadalmi és állami rend elvetemült felforgatóival szemben. Nem lehet mentség, nem lehet védelem senki részére azok közül, akik itt ismét fel akarták forgatni a rendet, akik újra reánk akarták hozni az akasztófát, a haiálvonatot és Szovjet Oroszország minden pokoli borzalmát. A nyomozás, mint most kiderült, már hetek óta folyt és nem a most letartóztatottaktól tudta meg a rendőrség a földalatti munka részleteit, hanem a már felderített adatok nyomán történtek az elfogatások. Mielőtt egyetlen letartóztatás történt volna, a rendőrség már ismerte mindazok nevét, akik az ország különböző vidékein a szervezkedést vezették. Az összeesküvők tevékenysége többirányú volt. Egyik feladatuk volt a munkásság különböző rétegeiben és nagyobb centrumaiban megfelelő egyéneket kikeresni, akik a szervezést vezessék és az alkalmas pillanatban a lázadás vezetését átvegyék ; a másik munka volt a lázitó nyomtatványok terjesztése és nyomda létesítése; végül egy agitátor-képző iskola fenntartása. Ez az agitátor-képző iskola Budapestnek Újpesttel határos külső részén volt, ahol naponta összejöttek és tanításban részesültek az agitátor- ságra vállalkozott munkások, többnyire köny- nyeu befolyásolható fiatal munkások vagy inkább munkakerülők. Mindezen munka legfőbb irányitója Szántó (Schlesinger) Zoltán nevű volt kommunista népbiztos volt, aki állandó összeköttetésben állott a szovjettel és akinek kezéhez csak február hónapban 112000 pengő (14 milliárd korona) érkezett Moszkvából. Kívüle még egy sereg alvezére volt a szervezkedésnek, akik ma már valamennyien a rendőrség foglyai. Megdöbbenésünk most már megnyugvássá változhatik, de azért résen kell lenni mindenkinek és elszántaknak kell lennünk, hogy megvédelmezhessük életünket és javainkat a gonosztevők és esztelenek ellen. A legegyszerűbb módja ezen naKommunista patkányjárás.
