Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-02-26 / 17. szám
MX évfolyam 17. szám. Szombat Gyula» 1927. február 26 Előfizetési árak: Hegyedéire: Helyben . . . 1 F M f. Vidékre . . . 3 P 2t f. Hirdetési díj előre Ízelendő. DÚTT'L'C' PtUTQÜU, TÁRSADALMI ÉS KftZflAZItÁmTI fiHÜLAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér I)oba; János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiitterek imézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő: DQMY FEREHC Megjelenik szerdán és szombaton A hadikölcsönSfc. Az adócsökkentő javaslatok tárgyalásánál ismét felmerült az ország- gyűlésen a hadikölcsön-kötvények valorizálásának kérdése. Bizonyos, hogy sokakat súlyosan érintett a hadikölcsönök elértéktelenedése, de talán még bizonyosabb, hogy az ellenzéki politikusok egy része a kérdést inkább arra használja, hogy a kormánynak kellemetlenségeket okozzon és ha lehet, népszerűségét csökkentse. Az ilyen céloktól távol álló közvélemény azonban tisztában van azzal, hogy az egész kérdés lényege abban van, képes-e az állam- háztartás a maga nagynehezen helyreállott egyensúlyának felbontása nélkül olyan terhet magára vállalni, aminőt a hadikölcsönöknek csak valamennyire is érdemes valorizálása jelent. Azt pedig, hogy az államháztartás erre képes-e, természetesen csak annak felelős vezetői, elsősorban a pénzügyminiszter, tudták meg- állapitani. Az ő álláspontjukban és elhatározásukban meg kell nyugodnunk és amilyen hazafias nyugalommal és áldozatkészséggel adtuk oda annak idején ezeket a kölcsönöket, épen olyan hazafias lemondással kell abban is megnyugodnunk, ha állam- háztartásunk felelős vezetői kijelentik, hogy az állam még most nem képes a hadikölcsönöket valorizálni. Nem szabad elfelejteni, hogy ebben a valorizálásban mindnyájan nagyon érdekelve vagyunk. — Hiszen minden percentet, amellyel az állam valorizálná a hadikölcsönöket, mindnyájunknak, az adózók összességének kellene megfizetni. Ki az már most az ország lakosai közül, akinek nincsenek súlyos anyagi veszteségei is a szerencsétlen háború és az átkos Trianon következtében. — Polgártársaink zömének talán nem olyan számszerűen kimutatható ez a vesztesége, mint azoké, akik hadikölcsönöket jegyeztek és összegszerűleg meg tudják mondani, hogy mivel károsodtak, de vájjon hány ezer és százezer más olyan polgár van, aki nem jegyzett ugyan hadikölcsönt, de egész anyagi ekzisztenciája tönkrement és újra kellett kezdenie végtelenül megnehezült viszonyok között anyagi létalapjainak újraépítését. — Most a gazdasági életet megbénító terhes közvetlen és közvetett adók nyomasztó súlyai fölé még azt a terhet is helyezni, amely a hadikölcsönök fel- értékelésével járna, olyan elviselhetetlen terhet jelentene, amely a gazdasági egyedek újabb nagy számának összeroppanását jelentené. Ez megint csak olyan válságot idézne elő, amelyet megéreznének azok is, Az országgyűlés pénzügyi bizottságának tárgyalásai során Vass József népjóléti miniszter döntő fonto-ságu kijelentést tett, melyből a hadikötvóuyeknek méltányossági alapon leendő valorizálására lehet következtetni. A valorizálás módja és mértéke csak a kérdés előleges tanulmányozása után kerülhet napirendre. Egyelőre csak három-négy millió pengő irányozható elő az uj költség- vetésbe, de ez is csak a május hónapban mutatkozó, remélhető kincstári feleslegek terhére. A karitativ (jótékonysági) segélyezés első évi sürgős összege tehát már adva van. Hogy milyen feltételekhez kötik a sególyeA pénzügyminiszter által az országgyűléshez most benyújtott egyenes adók és illetékek mérséklésére vonatkozó törvényjavaslat 6. §-a szerint adómérséklés illeti meg azt a házbirtokost, aki akár bérbeadóit, akár bérbe nem adott házát az 1927. évben, leg később november hó 30-ig kizárólag faját költségén tataroztatja és a tatarozási költségek összege az 1927. évre kivetett házadó alapjának 20 százalékát eléri, vagy meghaladja. Miután ezen adómérséklés, tekintettel arra, hogy a házadó 18% 8 ezután még 50% községi pótadót, 10% útadót, 10% országos betegápolási pótadót, 5% rokkantadót is kell fizetni, nagy kedvezményt jelent az összes házbirtokosokra s emellett a tatarozások nagyarányú munkaalkalmat is teremthetnek, épp ezért a közelgő tavaszra való tekintettel, az adómérséklés mértékét és annak mikénti bejelentését itt ismertetjük: Az adómérséklés mértéke a következő: 1. ha a tatarozási költségek az 1927. évi házadóalap 20%-át elérik, de annak 60 %-át nem érik el, a tatarozási költség felét az 1928. évi házadó alapjából kell levonni; 2. ha a tatarozási költségek az 1927. évi házadóalap 60%-át elérik, de annak 100 %-át nem érik el, a tatarozási költség felét az 1928. évi házadé alapból, a másik felét pedig az 1929. évi házadó alapjából kell levonni; 3. ha a tatarozási költségek az 1927. évi házadóalap 100%-át elérik, vagy meghaladják, a tatarozási költségeknek az 1927. évi házadóalap összegét elérő részét az 1928. éri, a többi részét pedig az 1929. éri házakik hadikölcsöneiknek valamely részét megkapnák. Odajutnának tehát, hogy amit megkapnának az úgynevezett karitativ valorizálás által, azt sokszorosan oda kellene ad- niok a megnehezült megélhetés emelkedett kiadásaira. Amit megnyernének a réven, elveszítenék a vámon. zést, hogy milyen kategóriákat állapítanak meg, milyen szervek fizetik ki a segélyt, e tekintetbeu még nincs megállapodás. A hadikötvények ügyének rendezésében Temesváry Imre, Rubinek István, Kállay Tibor, Teleszky János és különösen a valorizálási eszme kezdeményezője Szilágyi Lajos fejtenek ki szakszerű közreműködést, melybe most az ellenzéki képviselők is belekapcsolódnak. A valorizálás a jövő 1928—29. évi állami költség- vetésben már lendületesebb formában remélhető, különösen azok részéről, akik ősjegyzők voltak és kötvényeik ma is kezükben vannak. adóalapjából kell levonni. Az olyan épületeknél, amelyek még ideiglenesen házadómentesek, a tatarozási munkálatokat foganatosító házbirtokosoknak a házadó alapjából a tatarozási költség sziutén a fenti módon és mérvben levonatik, de miután a lajstromban kivetett házadó tényleg előirva nem lesz, a tatarozási költségnek az adóalapból való levonása a házadó alapján kivetett pótadóknál mérsékelheti csak az adóterhet. Ezért az ideiglenes adómentes házaknál a házbirtokos még abban a kedvezményben is részesül, hogy az ideiglenes mentesség meghosszabbittatik, mégpedig: 1. fél évvel, ha a tatarozási költségek az 1927. évi házadó alapjául veendő bérjövedelem vagy ha- szonórték 20 százalékát elérik, de annak 100%-át nem érik el; 2. egy évvel, ha a tatarozási költségek az 1927. évi házadó alapjául veendő bérjövedelem vagy haszon- érték 100%-át elérik, de annak 150% át nem érik el; 3. egy és fél évvel, ha a tatarozási költségek az 1927. évi házadó alapjául veendő bérjövedelem és haszonérték 150%-át elérik vagy meghaladják. Aki az adómérséklést igénybe venni akarja, az tartozik legalább 15 nappal a tatarozás megkezdése előtt a polgármesternél (községi elöljáróságnál) bélyegmentesen írásban bejelenteni: az épület fekvésének helyét (utca, házszi-m); a tervezett tatarozási munkálatokat ; a tatarozási munkálatok megkezdésének napját és előrelátható tartamát; a tatarozási munkálatokat végző vállalkozó nevét. A tatarozási munkálatok befejezését 15 A hadikölcsönkötvények valorizálása. r r r a i r r$ i a Az ideiglenes házadómentességet meghosszabi>ítják.
