Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-02-23 / 16. szám
lilX évfolyam 16. szám. Szerda Ctyula, 19SV. február 33Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 1 P M f. vidékre . . . 3 P 20 f. Etrdetési díj Hőre ftsetendn. R'C'I^'C'Q JDX-vXVJCyO POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KŐZfiAZDiSZATl Mfil'lLAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dóba; János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét Illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 12 fillér. Felelás szerkesztő: 89)81 Y FERENC Megjelenik szerdán és szombatonKozmuvelodés. A minap egy jubileum hire lepett meg bennünket. Az Alföldi Közművelődési Egyesület ünnepelte fen- állásának huszadik évfordulóját. Azt hiszem, igen sokan csodálkoztak az Alföld lakosai közül: „nini, hát ilyen is van?“ Valóban, a béke éveiből jó ismerősünk volt az EMKE, vagyis az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, — tudtuk, hogy ennek mintájára alakult a felvidéken a FMKE, majd a Dunántúlon a DMKE, — de hogy AMKE is van, ezt igen sokan csak most, a húszéves jubileumkor tudták meg. Persze most nincs EMKE, nincs FMKE, nyert tehát a jelentőségében az, ami megmaradt : a DMKE és az AMKE. Azt hiszem, azért tudtunk eddig olyan keveset ennek az AMKE-nek létezéséről, mert az AMKE sem sokat foglalkozott velünk. Az AMKE ugyanis Budapesten működik és amikor Budapesten Alföldről beszélnek, rendszerint csak a Duna-Tisza közét értik Alföld alatt. A Tiszántúl valahogyan már nem tartozik szerintük az Alföld hoz. Így hát mi olyan mostohafélék vagyunk mindig az Alföldet felkaroló mozgalmak program injában. Mindenesetre azonban hasznos, hogy a jubileum reáirányitja a figyelmet az Alföld kultúrájára. Az Alföld Csonka-Magyarországnak a közművelődés terén legelhanyagoltabb területe. Ami nem csoda, ha meggondoljuk, hogy alig kétszáz éve kapcsolódott be újból az Alföld az európai gazdasági és kulturális közösségbe. Ez az idő rövid volt ahhoz, hogy az Alföld utolérje Magyarország többi vidékeinek évszázadok óta sokkal zavartalanabbá fejlődött kultúráját. E kétszáz év alatt, amelynek folyamán nem egy válság érte az Alföld lakosságát, nem halmozódhatott fel az a tőkeerő, amely a magasabb fokú kultúrának alapja. Az általános gazdasági jólét ugyanis a legelső motora a kultúra, a művelődés iránti igényeknek, igények nélkül pedig nem fejlődhet az a magasabbfoku kultúra, amelyet várunk és amelynek megteremtésére az AMKE is alakult. Csak a létfentartás legelső- fokú gondjaitól felszabadult embereknél támadhat fel magasabbfoku testi, szellemi és lelki művelődés után való vágyakozás. Csak a legelemibb életszükségleteink i ielégi- tóse után juthat anyagi erő arra, hogy ezen magasabbfoku igényeink kielégítéséről is gondoskodjunk. Egyelőre tehát oda kell központosítani államnak is, társadalomnak is, a kulturális egyesületeknek is a maguk tevékenységét, hogy az Alföldnek gazdasági jólétét igyekezzenek magasabb tokra emelni, hogy segítsenek gyűjteni azt a tőkeerőt, amely az Alföldet a kultúra sok, még hiányzó intézményével képes lesz megajándékozni. Vármegyei közgyűlés. Bókésvármegye törvényhatósági bizottsága ez évben első közgyűlését február hó 26-áu délelőtt 9 órakor tartja a vármegyeház nagytermében. A közgyűlést dr. Kovacsics Dezső főispán távollóte miatt dr. Daimel Sándor alispán hivta egybe. A közgyűlés tárgysorozata 72 ügydarabbal indult, mely szám az időközben érkezett ügyekkel azóta lényegesen szaporodott. A gyűlés tárgyai között sok elsőrendű fontossággal biró ügy szerepel. Ilyenek közé sorozhatjuk Dobozmegyer, eddigi Doboz k özségi határrésznek, mely az utóbbi 40 év alatt faluvá népesedett, önálló községgé leendő átalakítását, — némely vármegyei földutnak a szomszéd törvényhatósági utakig való rendezését, számos köznevelési, emberbaráti, közegészségügyü stb. segélyezési kérvényt, — községek beruházási kölcsönügyei- nek jóváhagyását, — községi szabályrendeletek és egyéb önkormányzati ügyeket. MmmiRfi Mezőiir. Békésvármegye szombati közgyűlésének tárgysorozatába fel vau véve Dobozmegyer — hajdani Mezőmegyer — ma újból benépesedett és lakott pusztának önálló községgé való alakulása. Ha van Békésmegye eddigi községei bármelyikének vitathatlan joga ahoz, hogy az ősi település jogán község lehessen, úgy ehez a most magát községek sorába felvétetni kívánó kis Dobozmegyernek is feltétlenül joga, és pedig ősi települési és történelmi joga van. Ennek igazolására felemlítjük, hogy nevét a honfoglalásban résztvett 7 magyar (kabar) törzsek egyikétől a Megger nemzetségtől kapta. Megyer bókésmegyei falu neve már az Árpádok korában is előfordult. A váradi Regestrum 117. §-ban már ezen a néven szerepel. (117. §. Fuleus de uilla Megger impeciit eosdem Stephanum, Nicolaum Pec et alios de uilla ... etc . . . Extractus e Regestro Yaradiensi ab anno 1201—1235.) A falu neve ettőlfogva sűrűn előfordul és a XIY. században már nagyobb község volt, mert 42 portája lett összeszámlálva, köztük nagyobb templom is. Földesura a leghatalmasabb békésmegyei család, a gerlai Ábra- hámfiak voltak, kik itt díszes kastélyt is építettek, sőt 1560-ban megerősített hely gyanánt említik. A falu részint a földesurak egymásközötti torzsalkodásai miatt, de leginkább a török villongások alatt sokat szenvedett, de soha nem szűnt meg s 1705. évben is még, mint lakott hely emlittetik, de persze már csak romjaiban. Határát ekkor részben a csabaiak birtokolták Mezőmegyer néven. Ez a rész felnyúlt Csaba város jelenlegi belső részéig, az evangélikus templomig. Másik része Dobozmegyer néven a tagosítás és legelőelküiöni- tés alkalmával Doboz község lakóinak jutott, kiknek nrbéri részét itt adta ki az akkori földes ur, gróf Wenckheim Rudolf. Ezt a doboziak igy kívánták, mert ők a megyeri szép dombos fekvésű pusztát óhajtották, mint biztosabb termésű földet, a dobozi lapos, viz- járta réti területeknél. A doboziak egyrésze tehát itt vette ki úrbéri telkeit és ideköltözve uj falut alapítottak. Minthogy Doboztól mégis távol, viszont Békéscsabához igen közel esett e hely, a földek egyrésze lassan- kint csabaiak kezére jutott, úgy hogy az uj telep lakosai mai nap már felében megosztoztak a birtokon, bár közigazgatásilag mindenkor Dobozhoz tartozott és tartozik ma is a határ. Az itteni lakosoknak tehát ügyesbajos dolgaikban a két óra távolságú Dobozra kell fáradniok. Ez a főoka annak, hogy most Doboztól elszakadni és önálló községgé alakulni kívánnak. Örömmel üdvözöljük őket uj elhatározásukban. A felszabadult ipari tanoncok alkalmaztatása. A kereskedelemügyi miniszter a másodfokú iparhatóságokhoz intézett, most kiadott rendeletében méltánytalannak minősítette egyes munkaadóknak azon eljárását, hegy tanoncaikat felszabadulásuk után nem alkalmazzák segédként, hanem azonnal elbocsájt- ják. Ez az eljárás a tanoncokat a legtöbb esetben súlyos helyzetbe sodorja és igen gyakran a fiatal segéd egész jövőjét kedvezőtlenül befolyásolja Abból a célból, hogy a méltányosság követelményei ezen a téren minél teljesebb mértékben érvényesüljenek, felhívta a miniszter a tanonc szorződóst végző elsőfokú iparhatóságokat, hogy igyekezzenek a tanoncokat foglalkoztató munkaadókat a méltányossági követelményeken kívül arról is meggyőzni, hogy fontos ipari érdekeknek tesznek eleget, ha felszabaduló tanoncaikat megfelelő bérrel segédként tovább foglalkoztatják. Az uj tanszerződósek megkötése alkalmával igyekezzenek a munkaadók hozzájárulását megszerezni ahhoz, hogy a tan- szerződésbe olyan pont vétessék fel, amelynek értelmében a munkaadók kötelességet vállalnak tanoncaiknak felszabadulása után 3 hónapnál lehetőleg nem rövidebb időn át segédként való alkalmaztatására.
